A környezet védelme, a fenntarthatóság kérdése egyre nagyobb problémát jelent az emberiség számára, amely immár rendszerszintű megoldást kíván. A vállalatokkal szemben is növekszik az elvárás, hogy működésük során ne csupán a részvényesi, befektetői érdekeket tartsák szem előtt, hanem a munkatársak, a beszállítók, az ügyfelek, a környezet és az ahhoz tartozó közösségek igényeit is vegyék figyelembe. Az ESG ehhez kínál egy adatalapú keretrendszert, amely környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból vizsgálja és teszi mérhetővé a cégek működését. Az Effekteam éves szakmai konferenciáján gyakorló vállalati szakemberek, kutatók és non-profit szervezetek képviselői osztották meg gondolataikat arról, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt magában az ESG szemléletű vállalati működés.

A változás és a megújulás jegyében rendeztük meg első konferenciánkat immár Effekteam néven. Üzleti fenntarthatósági vezetők, szakértők, civil szervezetek szakemberei, egy jövőkutató és a fiatal generáció képviselői osztották meg gondolataikat arról, hogy szerintük milyenné válik a jövő vállalata az őt körülvevő világ gazdasági, társadalmi és ökológiai változásában. A résztvevők ezután csoportokat alkotva, közösen keresték a válaszokat a saját területükön jelentkező kihívásokra. Itt adtuk át először az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját.

A közel 200 fő részvételével megtartott eseményen elsősorban a helyi közösségek fejlesztése során szerzett tapasztalatokat osztották meg esettanulmányaikban a résztvevők, de mind az előadások, mind a kerekasztalbeszélgetések egyik lényeges, visszatérő eleme volt annak a megvitatása, hogy a vállalatok hogyan tudnak a kölcsönös hatásnövelés érdekében az üzleti stratégiájukhoz illeszkedő támogatási politikát kialakítani.

Közel 150 szakember látogatott el a vállalati-, a civil- és az állami szektor képviseletében arra a konferenciánkra, amely a korábbi évekhez hasonlóan a vállalati társadalmi befektetések legfrissebb nemzetközi és hazai trendjeit és legfontosabb gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. A nemzetközi előadókat is felvonultató eszmecsere középpontjában a fiatalok munkaerő-piaci integrálását segítő vállalati támogatási programok legújabb megoldásai, illetve a vállalati támogatások nem pénzbeli erőforrásainak felhasználási lehetőségei álltak.

Két meghatározó trendről, a támogatási programok társadalmi és vállalati szinten elért eredmény- és hatásmérésének lehetőségeiről, illetve a hazai gazdasági neveléshez és a vállalkozásösztönzéshez kapcsolódó vállalati kezdeményezésekről cserélt eszmét a konferencia száznál is több résztvevője, ahol elsősorban a három szektor közötti szorosabb együttműködés gyakorlati lehetőségeit járták körbe a kerekasztal-beszélgetések során.

Közel 130 hazai szakember vett részt a non-profit-, az üzleti- és az állami szektor képviseletében azon a konferenciánkon, ahol a társadalmi befektetéseknek a vállalati és a társadalmi fenntarthatóságban betöltött szerepét és jövőbeni lehetőségeit, illetve a vállalatok támogatási gyakorlata hitelesítésének előnyeit vitatták meg a résztvevők. Az előző évekhez hasonlóan a rendezvény záróprogramjaként került sor a Társadalmi Befektetések Díj pályázat eredményhirdetésére és a díjak átadására.

Ismét találkozhattak egymással a hazai üzleti-, non-profit- és állami szektor felelős vállalati magatartásért elkötelezett szakemberei, hogy megoszthassák egymással a társadalmi befektetésekhez kapcsolódó tapasztalataikat a vállalati önkéntesség és a civil együttműködések terén. Megismerhették a legpéldamutatóbb vállalati ás civil partnerségen alapuló programokat, illetve azokat a friss tendenciákat, amelyek a hazai nagyvállalatok körében is a források elosztási folyamatának egyre tudatosabbá válását jelezték előre.

A konferencia az egyik első olyan esemény volt Magyarországon, amely a társadalmi befektetéseket és azok hatékonyságát állította a középpontba. Az elhúzódó gazdasági válság során felmerülő társadalmi problémák és a szűkülő támogatási források adták az aktualitását azoknak az előadásoknak és kerekasztal beszélgetéseknek, melyek során a vállalati, kormányzati és non-profit vezetők, szakértők osztották meg a résztvevőkkel nézeteiket, szerteágazó gyakorlati tapasztalataikat.

A konferencia keretében elsősorban az adományozás hatékonysága került a fókuszba: gyakorlati példákon és kutatási eredményeken keresztül vizsgáltuk meg, mire érdemes oda figyelni, ha a vállalat támogatások odaítélésére szánja el magát. Elsősorban a támogatási folyamat hatékonyságát növelő lépésekről hallhattak a résztvevők, de itt ismerkedhettek meg a hazai szakemberek a London Benchmarking Group a társadalmi befektetések hatékonyságát mérő módszertanával is.

A konferencia 3 szekciójában mind céges, mind civil támogatók bemutatkoztak és tapasztalatot cseréltek. Kerekasztal beszélgetés keretében fény derült arra, hogy a különböző típusú adományozók hogyan élik meg a többi szektorban tevékenykedő támogatókkal való együttműködést, min áll vagy bukik meg az összefogás közöttük.