Egyre növekszik az elvárás a cégekkel szemben, hogy teljesítsék a fenntarthatósággal kapcsolatos működési és jelentéstételi követelményeket, ezért az idei KÖZÖSSÉG.HATÁS.JÖVŐ konferencia keretében szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetés résztvevői a vállalatok fenntarthatósági átalakulásának gyakorlati aspektusaiba nyújtottak betekintést, bemutatva, hogy melyek számukra most a legfontosabb témák és kihívások az ESG egyes területein.

A Syngenta Magyarország regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezetője, Pogány Éda vezette azt a pódiumbeszélgetést, melyben vállalati vezetők és fenntarthatósági szakemberek osztották meg tapasztalataikat az ESG három dimenziója kapcsán. Az eszmecserében részt vett Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Hungary Social Impact Banking vezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária brand és marketing vezetője, Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője, Liptay Gabriella, a KPMG Hungária marketing és kommunikációs vezetője, valamint Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Alapítvány zöld életmód tanácsadója, fenntarthatósági szakértője.

A panel elején Maczelka Márk arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ által 2015-ben meghatározott 17 SDG-hez, azaz fenntartható fejlődési célhoz képest egy jóval szűkebb és fókuszáltabb keretrendszert biztosít a vállalatok számára az European Green Deal égisze alatt idén júliusban elfogadott ESRS (European Sustainability Reporting Standards, vagyis Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok), illetve CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive, magyarul Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv). Az ESG három pillére kapcsán a SPAR kommunikációs vezetője rámutatott, hogy míg a 90-es években a vállalatok társadalmi hatása, felelősségvállalása volt előtérben, addig az elmúlt évtizedben a környezeti aspektus vált inkább hangsúlyossá, az utóbbi néhány évben pedig a fenntartható vállalatirányítás került górcső alá. Az élelmiszerkereskedelmi vállalat jelenleg e hármas tipizálás mentén osztja fel erőforrásait, valósítja meg stratégiáját és készíti fenntarthatósági jelentéseit. Azok az ügyek, melyek korábban kvázi projektként valósultak meg az E és az S kategórián belül, ma már szervesen beépülnek a társaság mindennapi működésébe, és a fenntarthatóság szerepet kap minden döntésben, a vállalatirányítás valamennyi területén. A szakember elismerte, hogy náluk sem minden kezdeményezés zárul sikerrel, de mindegyikből levonják a tanulságot, és a tapasztalatokat felhasználják a további lépések megtervezése során.

Károlyi Zsuzsanna arról beszélt, hogy míg a környezeti és társadalmi ügyek viszonylag könnyebben megragadhatóak és értelmezhetőek, addig a fenntartható vállalatirányítás kialakítása komolyabb kihívások elé állítja a cégeket. Az E.ON Hungária brand és marketing vezetője kiemelte, hogy megváltozott az időparaméter, a hosszú távú tervezés korszaka lejárt. Ma már rövid távú tervekkel kell hosszú távú célkitűzéseket megvalósítani. Ehhez fontos, hogy legyen egy világos keretrendszer, valamint egy jó vállalati stratégia, amelyben minden egyes tevékenység szervesen összekapcsolódik a többivel.

Bolyán Róbert is megerősítette az integrált szemlélet fontosságát. Az UniCredit Bank Hungary Social Impact Banking vezetője aláhúzta, hogy a fenntarthatóság nem egy projekt, hanem átfogó gondolkodás. Egy vállalat sem tud sikeres lenni a megvalósítás terén, ha hiányzik a közös megértés, a befogadás a szervezeten belül és kívül. Az UniCredit ezért nagy hangsúlyt helyez az edukációra és a kooperációra. Prioritásként kezeli a munkatársak szemléletének formálását, hiszen rajtuk keresztül tud kifelé hiteles példával szolgálni, és folyamatosan törekszik arra is, hogy a lehető legtöbb szervezettel, partnerrel együttműködve tudjon minél nagyobb hatást, változást elérni társadalmi szinten.

Szabó Gyula szerint sok vállalat esik abba a hibába, hogy az ESG-re egyfajta célként tekintenek, és úgy gondolják, ha teljesítették a kitűzött terveket és leadták a jelentést, akkor elérték a meghatározott célt. Az Ökoszolgálat Alapítvány fenntarthatósági szakértője arra figyelmeztetett, hogy az ESG önmagában nem cél, csupán egy eszköz a fenntarthatóság felé vezető úton. A zöld életmód tanácsadó azt is hozzátette, bármilyen nagyszerű programot találjon is ki egy vállalat, valódi hatást csak akkor tud elérni, ha észreveszi a folyamatban az emberi tényezőt és sikerül az érintetteket érzékenyítenie.

A beszélgetés minden résztvevője egyetértett abban, hogy az edukáció elengedhetetlenül fontos a fenntarthatóság szempontjából. Valamennyi vállalati szakember elmondta, hogy rendelkeznek olyan programokkal, melyek elősegítik a szemléletformálást a munkatársak, a fogyasztók, az ügyfelek vagy a beszállítók körében. Maczelka Márk is hangsúlyozta a nagyvállalatok szerepét az ismeretek és jó gyakorlatok átadásában, ugyanakkor arra is kitért, hogy a fenntarthatósági jelentési követelményeknek való megfelelés jelenleg nekik is komoly kihívásokat jelent. Különösen a Scope 3-ra vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása és rendszerbe foglalása okoz számukra fejtörést, hiszen ehhez még nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek, nincsenek egységes struktúrák, automatizált adatfolyamok. Az elvárások teljesítése érdekében a nagyvállalatok gyakran támaszkodnak tanácsadó cégek tapasztalatára, szakértelmére, azonban a beszállítói hálózatban működő kkv-knak korlátozottak az ilyen jellegű lehetőségeik.

Liptay Gabriella, a KPMG Hungária marketing és kommunikációs vezetője hozzátette, hogy a tanácsadó cégeknek komoly felelősségük van abban, hogy képesek legyenek egy kicsivel mindig a piaci szereplők előtt járni és irányt mutatni, megtanítva számukra azt, hogyan gondolkodjanak integráltan mindennapi életükről és üzleti tevékenységeikről.

A beszélgetés végén Pogány Éda összefoglalta a legfontosabb gondolatokat, és örömét fejezte ki, hogy a résztvevők hozzászólásaiban ilyen erőteljesen megjelent az integrált gondolkodás, adatgyűjtés és tervezés szerepe az ESG kapcsán. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a fenntarthatóság felé vezető úton most még sokszor sötétben tapogatózunk, és gyakran hibázunk, az integrált gondolkodás lehetővé teszi, hogy továbbhaladjunk. A jelentéstétellel kapcsolatos kötelezettségek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy összegyűjtsék és bemutassák a működésükre vonatkozó adatokat, és az ezekből levont következtetések segítenek tisztábban látni az elért eredményeket, mérlegelni a lehetséges jövőbeni kockázatokat és megtervezni a következő lépéseket.

A kerekasztal-beszélgetés megtekinthető a rendezvényről készült videófelvétel 45:05 másodpercétől.