A koronavírus-járvány nyomán kialakult válság új, innovatív megoldások keresésére ösztönözte a vállalatokat az alkalmazottaikhoz fűződő viszonyukban, a partnerségeik kialakításában, a támogatási rendszerük átalakításában és a termék- és szolgáltatásfejlesztésben egyaránt. Az Effekteam október 1-én megrendezett Közösség.Hatás.Jövő – A vállalati felelősség 4 arca című online éves konferenciáján a fenntarthatósági szakma elismert szakemberei beszéltek és beszélgettek arról, hogyan néznek szembe a vállalatok és a civilek az új kihívásokkal.

Ne felejtsünk el cselekedni!

Radácsi László PhD, a Budapesti Gazdasági Egyetem stratégiai és innovációs rektorhelyettese, a konferencia vezető előadója adta meg a rendezvény alaphangját. Amint mondta: egy fenntarthatóságról, vállalati felelősségről szóló konferencián nagyon fontos, hogy lássuk, halljuk és megmondjuk az igazat, de ugyanilyen lényeges, hogy cselekedni se felejtsünk el, amikor majd hazamegyünk.

A vállalati felelősség témaköre Magyarországon a 90-es években merült fel, elsősorban az akadémiai szférában. Ekkor azonban még nem voltak szereplők, nem voltak beszélgetőtársak ebben a szcénában. Aztán megjelentek az első beszélgetőtársak: PR-osok, kommunikációs vezetők. Ez akkoriban igen ijesztő volt, hiszen azt a kockázatot hordozta magában, hogy nem üzleti modellekről, vállalati cselekvésekről, menedzsmenteszközökről fog szólni a vállalati felelősségvállalás, hanem megreked a szavak szintjén. Elindult tehát egyfajta beszéd, vita a témában, de ez igen felszínes volt, és sokáig hiányzott a problémákkal történő mélyebb szembenézés.  

A 2000-es évek első évtizedének közepétől azonban nagyon megváltozott a fejlett országokban az a közeg, amelyben a vállalatoknak működniük és kommunikálniuk kellett: felerősödtek azok a kritikus hangok, amelyek révén az érintettek kifejezték az elégedetlenségüket azzal szemben, ahogyan a dolgok folytak, a cégek kezelték a fenntarthatóság ügyét. Megkezdődött az a máig is tartó folyamat, amelynek során ez a téma bekerült a vállalatok észlelési szférájába, és számos ügyüket, innovációjukat már e köré építették fel. Két stakeholder csoport különösen fontossá vált: a fogyasztók és a befektetők, amelyek nagyon megváltoztatták a cégekkel kapcsolatos korábbi elvárásaikat. Ennek eredményeként a fejlett országokban a fenntarthatóság ügye a legfelsőbb menedzsment ügye lett. Radácsi kifejtette, hogy főleg az érintetti bevonásban, a jelentéskészítésben, a felelős befektetésekben és az adatokon alapuló hatásmérésben vagyunk lemaradva a fejlettebb országoktól.

Reménykedésre ad alapot, hogy a témának Magyarországon is vannak hősei, szakértői. Az elmúlt évtizedekben kialakult az a szakmai közeg, amelyben lehet őszintén, tisztességgel, adatalapon beszélgetni, vitázni, építkezni. Fontos, hogy ez a kör tovább bővüljön, erősödjön.

A pandémia miatt most megint helyzet van: olyan problémák kerültek előtérbe, amelyeket a fenntarthatósági szakértők már régóta hangoztatnak. Lehetne jobban odafigyelni egymásra és a természeti környezetre. Radácsi azonban nem túl bizakodó a tekintetben, hogy ez a helyzet valóban ad-e nagy és tartós lökést a fenntarthatóság ügyének, vagy a járvány lecsengése után minden visszaáll a régi kerékvágásba. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy az értelmes párbeszédre mindig van lehetőség, nem kell ahhoz sem válságnak, sem járványnak lennie.

Az előadás megtekinthető a konferencia közvetítés 8:35 percétől.

Employee wellbeing ma és holnap

Hasonló című előadásában Balaton Anita, a FleishmanHillard Café ügyvezető partnere elmondta: a pandémia nagyon sok feszítő problémát hozott mind egyéni, mind vállalati szinten. Különösen értékes minden olyan fórum, ahol őszintén és mélyebben lehet beszélni ezekről a kritikus kihívásokról. Kifejtette, azért is örült a konferencia előadói felkérésének, mert az Effekteam kapcsolati hálójában olyan vállalatok vannak, amelyek mindig is úttörői voltak az új gondolatoknak, az innovatív, out of the box megoldásoknak. Reményét fejezte ki, hogy ezek a cégek az elsők között értik meg azt is, hogy ebben a globális válságban a vállalatoknak egészen máshogyan kell viselkedniük a munkavállalóikkal. Nemcsak emberségből, hanem jól megfontolt üzleti érdekből is.

Az előadás megtekinthető a konferencia közvetítés 23:15 percétől.

A más háza tája, a mi házunk tája

A más háza tája, a mi házunk tája című kerekasztal-beszélgetésben olyan izgalmas kérdésekről esett szó, mint hogy képesek-e egyébként versenyben álló cégek bizonyos kiemelkedően fontos ügyek − mint amilyen például a fenntarthatóság − érdekében félretenni a versengést, és átmenetileg az együttműködésre koncentrálni az erőiket, azaz hol húzódik meg a határ verseny és kollaboráció között; vagy hogyan kezelik a vállalatok az érintettjeiket, akár e vonatkozásban is tudnak-e együttműködni más, olyan piaci szereplőkkel, amelyek esetében átfedik egymást az érintetti hálóik. A beszélgetést Bognár Károly, az Effekteam kommunikációs munkatársa moderálta, a résztvevők pedig a következők voltak: Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs igazgatója, Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, Károlyi Zsuzsa, az E.ON marketing és kommunikációs vezetője, Pogány Éda, a Syngenta, Kelet-Európa üzleti fenntarthatósági vezetője és Vadnai Ágnes, a Progress Étteremhálózat Kft., a McDonald’s magyarországi DL (Developmental Licensee) Partnere kommunikációs vezetője.

Nem egyszerű dolog az együttműködés a piaci versenytársak között, különösen, mivel a szigorú versenyjogi szabályoknak mindenkor meg kell felelniük. Elszórtan akadnak jó példák a kollaborációra, de itt bőven van még tere a fejlődésnek. Ugyanakkor sok olyan ügy van, ami mögé beállnak a felelős vállalatok − külön-külön, mindenki a saját működési keretein belül, a saját lehetőségeihez mérten. A pandémia erőteljesen rámutatott arra, hogy vannak helyzetek, amikor boldogulni csak együtt lehet, de legalábbis, együtt könnyebben lehet, s erre hallhattak is néhány jó példát a konferencia nézői hallgatói. Az összefogásra érdemes ügyek között szóba került a klímaváltozás, az élelmiszerpazarlás vagy éppen a pandémia idején nagyon lényeges összehangolt kommunikáció. Természetesen a 17. számú SDG (ENSZ Fenntartható Fejlődés Cél), amely az SDG-k elérése érdekében szükséges összefogásról, partnerségről szól, nemcsak a versenytársakkal, hanem más iparágak szereplőivel, illetve a civil szervezetekkel való együttműködést is lefedi. Itt került szóba az értéklánc kérdése: a résztvevők hangsúlyozták, hogy el kell kezdeni a saját kapukon kívülre is tekinteni, s ebben a spektrumban szintén szükség lenne az együtt gondolkodásra. A civil szervezetekkel történő együttműködés tekintetében számos kiváló példát soroltak fel a beszélgetőpartnerek, amelyek lényege a hosszú távú partnerség: a partnerek akkor is számíthatnak egymásra, ha nagy a baj.

Az érintettek kérdéskörére térve a kerekasztal részvevői kiemelték a belső érintettek, azaz a munkavállalók meghatározó szerepét, hiszen, utaltak az előző témára, hosszú távú partnerségek sem léteznek, ha azokat nem építik, nem töltik meg élettel az adott cégek munkatársai. Ugyanakkor kifejezetten olyan projektről, amelynek keretében közösen, összefogva segítettek volna egy-egy érintetti csoportot nem számoltak be, de hangsúlyozták, amikor közösségeket segítenek a programjaikkal, akkor – lévén, hogy egy adott közösség különböző érintetti csoportokból tevődik össze, amelyek mutathatnak átfedést más cégek érintettjeivel – tulajdonképpen ezt teszik.

A beszélgetés megtekinthető a konferencia közvetítés 55:50 percétől.

A felelős támogatások szerepe a civilek megváltozott helyzetében

A vállalati támogatási gyakorlatok átalakításáról és a civilek helyzetéről szóló panelbeszélgetést a moderátor, Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány ügyvezető igazgatója, a Civilizáció koalíció által a civilek körében készített felmérés ismertetésével indította. Nagy Gábor, a Simpact alapító-ügyvezetője saját szervezete hasonló tárgyban végzett kutatását foglalta össze. A panel résztvevői, Erős Barbara (Társadalmi Hatás és Közösségi Kapcsolatok, MagNet Bank); Magyar Henrietta (Public Affairs és kommunikációs vezető, Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.), Nyilas Orsolya (külső kommunikációs vezető, Coca-Cola HBC Magyarország); Tulik Ágnes (ügyvezető, Octogon360 Kommunikációs Ügynökség) a járvány első hulláma során szerzett tapasztalataikról beszéltek. Kiderült, hogy a gyorsaság és a rugalmasság volt tavasszal a hatásos cselekvés kulcsa, most pedig az újítás és az útkeresés időszaka van. Az „első ijedtség” után a vállalatok újratervezik régi partnerségeiket, és újakat alakítanak ki, de a kis- és középvállalkozások támogatási aktivitása is megnőtt. Minden résztvevő kiemelte, hogy az Effekteam tudásmegosztó platform funkciója ebben az időszakban különösen sokat segíthet az útkeresésben és az egymástól való tanulásban, a jó példák átvételében.

A beszélgetés megtekinthető a konferencia közvetítés 1:42:35 percétől.

Innovatív, fenntartható vállalati termékek és szolgáltatások

A beszélgetőtársak, Bedő Beatrix, az Impact HUB társalapítója és Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese, Schubauer Krisztina, az Effekteam elnökségi tagja értő moderálása mellett először körbejárták a társadalmi vállalkozás fogalmát, mely nem más, mint egy olyan szervezet, amely valamely társadalmi, környezeti problémára  − pl. az ENSZ által definiált Fenntartható Fejlődési Célok − ad üzleti módon választ. Kiemelték az üzleti módon való működést, mely elengedhetetlen a fenntarthatósághoz. A fenntarthatóság így mint működési jellemző is szóba került, nem csak abban a tekintetben, hogy egy szervezet figyelembe veszi a társadalmi és környezeti problémákat, és fenntartható megoldásokat fejleszt válaszul rájuk, ráadásul innovatív módon. A társadalmi vállalkozások modellje nincs szervezeti vagy jogi formához kötve, ugyan idehaza egyelőre inkábba a civil szektor jelenik meg szereplőként. Ugyanakkor, ha a befektetői oldalt nézzük, az ő szemszögükből a profit „termelés” még a kisebb hozam elvárások mellett is elengedhetetlen, így a civil szervezeti forma valószínűleg kevésbé tudja szolgálni a hazai társadalmi vállalkozások és befektetők egymásra találását, így szükséges, hogy más formákban is megjelenjenek ezek a kezdeményezések. Másrészt, az ilyen típusú befektetések még frissek idehaza, nem telt még el elég idő ahhoz, hogy az eredményességet mérlegelni lehessen. Megfigyelhető trend azonban, hogy az utóbbi időben a healthy food és a smart city témák jellemzik sok esetben a társadalmi vállalkozások megoldáskeresését. A beszélgetés végén megfogalmazódott az is, hogy minden profitoreintált vállalkozásnak érdemes hátra lépni egyet és megnézni, hogy milyen társadalmi hasznossága van, és milyen társadalmi hatása van a működésének, termékeinek, szolgáltatásainak.

A beszélgetés megtekinthető a konferencia közvetítés 2:25:55 percétől.