A környezet védelme, a fenntarthatóság kérdése egyre nagyobb problémát jelent az emberiség számára, amely immár rendszerszintű megoldást kíván. A vállalatokkal szemben is növekszik az elvárás, hogy működésük során ne csupán a részvényesi, befektetői érdekeket tartsák szem előtt, hanem a munkatársak, a beszállítók, az ügyfelek, a környezet és az ahhoz tartozó közösségek igényeit is vegyék figyelembe. Az ESG ehhez kínál egy adatalapú keretrendszert, amely környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból vizsgálja és teszi mérhetővé a cégek működését. Az Effekteam idei konferenciáján gyakorló vállalati szakemberek, kutatók és non-profit szervezetek képviselői osztották meg gondolataikat arról, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt magában az ESG szemléletű vállalati működés.

Az ESG múltja, jelene és jövője

A konferencia nyitó előadásában Szalóki Katalin, a PwC Magyarország menedzsere foglalta össze, hogy pontosan mit is jelent az ESG szemléletű vállalati működés és miért is fontos a bevezetése a cégek számára. A szakember emlékeztetett, hogy a 2000-es évekre egyértelművé vált, hogy a bolygónkat és az emberiséget fenyegető globális problémák kezelése tovább már nem halogatható, ezért az ENSZ 2015-ben 17 fenntartható fejlődési célt (Sustainable Development Goals – SDG-k) határozott meg, és kitűzött egy fenntartható fejlesztési menetrendet a 2030-ig tartó időszakra. Ahhoz, hogy ezt az ütemtervet tartani tudjuk, elengedhetetlen, hogy a fenntartható fejlődési célok mindenhol, helyi szinten is érvényesüljenek a mindennapi működésben. Ennek megvalósításához és nyomon követéséhez kínál átfogó szempontrendszert az ESG a cégek számára. Az ESG három nagy területe közül az E (environmental), azaz a környezeti aspektus a legkönnyebben meghatározható és mérhető, ugyanakkor ez jelenti a legsürgetőbb és legkomolyabb kihívást. Az S (social), tehát a társadalmi komponens a legnehezebben megfogható, de ez hatja át leginkább a mindennapi életünket és a vállalatok működését. A G (governance), vagyis a vállalatirányítási szempontok érvényesülése pedig azért lényeges, mert szemléletbeli változások nélkül nem teljesülhetnek az E és az S feltételek sem, és nem valósulhatnak meg a 2015-ben kitűzött célok.

Szalóki Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható, ESG szemléletű működés lehetővé teszi a hosszú távú értékteremtést, amely a cégek érdeke is egyben, hiszen a társadalmi tudatosság erősítése pozitív PR-rel és javuló társadalmi megítéléssel jár, a társadalmi felelősségtudat hozzájárul a vállalat hatékony munkaerő-bevonzási és -megtartási képességéhez, miközben a felelős, fenntartható működés elősegíti a hatékonyság növelését és a költségek csökkentését. Ahhoz, hogy egy társaság meg tudja mutatni, hogy számára valóban fontos az ESG kritériumok teljesítése, a nem pénzügyi jelentés nyújt megfelelő eszközt. Ez a jelentés a pénzügyi eredmények mellett képet ad a szervezet vállalatvezetési, társadalmi és környezeti teljesítményéről is, azaz a pénzügyi érintetteken túl, bemutatja a cég kapcsolatát az érintettek széles körével. A nem pénzügyi beszámolókról szóló uniós irányelv (EU-CSRD) alapján ennek a jelentésnek a kibocsátása 2023-tól minden – az irányelv hatálya alá tartozó – vállalat számára kötelező lesz.

Az ESG számos vonatkozásban megjelenik a cégek mindennapi működése során: a pénzügyi aspektusokban, az értékláncban, a beszerzések, pénzügyi döntések mögötti megfontolásokban, a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációban, a menedzsment és a munkaszervezés területén, illetve a cégkultúrában és az egyéni értékrend szintjén is. Az előadás végén Szalóki Katalin külön is kitért a társadalmi összetevők szerepére, hangsúlyozva, hogy az S komponens a vállalati gyakorlat számos területén tetten érhető, az egyenlőség és a diverzitás kérdésétől, illetve az emberi jogok érvényesülésétől kezdve, a munkaerővel szembeni megfelelő bánásmódon, a jó munkakörülmények biztosításán és a flexibilitáson át, az egészséggel és a társadalmi biztonsággal kapcsolatos intézkedésekig, a nyitott és reszponzív vállalati kultúra megteremtéséig.

Az előadás megtekinthető a konferencia felvételének 11:11 másodpercétől.

Felelős közösségi kapcsolatok

Az első kerekasztal-beszélgetés, melyet Magyar Henrietta, a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. Public Affairs és kommunikációs vezetője moderált, a felelős közösségi kapcsolatok témáját járta körül, és arra kereste a választ, hogy mit tehetnek a cégek a társadalomért és a közösségekért, amelyekben működnek, illetve hogyan változnak a vállalati gyakorlatok ezen a területen. A beszélgetésben részt vett Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs igazgatója, Kánai András jövőkutató, Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója és Nyilas Orsolya, a Coca-Cola HBC Magyarország külső kommunikációs vezetője. A résztvevők egyetértettek abban, hogy egy felelős vállalat számára ma már nem az a kérdés, hogy tesz-e valamit a társadalomért, hanem inkább az, hogy amit tesz, az releváns-e, összhangban van-e a szervezet mindennapi működésével, illetve megfelelően reflektál-e az adott közösségek igényeire. A cégek számára komoly kihívást jelent, hogy befektetőik jogos profitérdekeit megfelelően össze tudják egyeztetni a társadalmi elvárásokkal. Csak akkor lehet ugyanis sikeres és hosszú távon működőképes egy társadalmi befektetés, ha hitelesen illeszkedik a társaság értékrendjéhez, és képes megszólítani, bevonni az adott közösség tagjait.

Az internethasználat és különösen a közösségi média elterjedése új fejezetet nyitott a vállalatok és a közösségek kapcsolatában, hiszen sokkal gyorsabbá, közvetlenebbé tette a kommunikációt, az információk átadását. Ugyanakkor, az is megfigyelhető, hogy a társadalom részéről jelentősen csökkent a bizalom az intézményekkel szemben. Amint arra a meghívott szakértők is felhívták a figyelmet a beszélgetés során, a civil szervezeteknek fontos szerepük lehet a vállalatok társadalmi kapcsolatainak, közösségi befektetéseinek formálásában egyrészt azzal, hogy újfajta szemléletet tudnak mutatni, és közvetíteni tudják a vállalatok felé a társadalom részéről jelentkező igényeket, szükségleteket, másrészt azzal is, hogy hitelesen és a közösségek számára befogadható módon tudják továbbítani, kihangosítani a szervezetek által megfogalmazott üzeneteket.

Az eszmecseréből az is kiderült, hogy a felelős közösségi kapcsolatok témájához szorosan hozzátartozik a társadalom, a közösségek edukációjának kérdése is. A felelős szervezetek komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy formálják szűkebb és tágabb környezetük szemléletmódját, szokásait, hiszen a vállalatok önmagukban nem tudnak hatékonyan fellépni az olyan globális problémák ellen, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása, a túlfogyasztás vagy az élelmiszerpazarlás. Valamennyi érintett (a munkatársak, a fogyasztók, a beszállítók, az állami szereplők) részéről szemléletváltásra, közös felelősségvállalásra és bevonódásra van szükség ahhoz, hogy megvalósulhassanak azok a változások, amelyekre bolygónk és az emberiség jövője szempontjából szükség van.

A beszélgetés megtekinthető a konferencia felvételének 27:15 másodpercétől.

Felelős munkáltatói magatartás

A felelős munkáltatói magatartás témájáról Balaton Anita, a FleishmanHillard Café ügyvezető partnere beszélgetett Csépai Martinnal, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási igazgatójával, Csoknyai-Horváth Gabriellával, az OTP Bank HR szakterületi vezetőjével, Hinterstein Anikóval, a Magyar Telekom Talent Experience CoE vezetőjével és Juhász Beátával, a MOL Magyarország javadalmazási vezetőjével. Az eszmecsere kiindulópontját azok a főbb trendek adták, amelyek az utóbbi 2-3 évben jellemzik a munka világát. Az első az értékalapú vállalati működés erősödése: a cégek a tulajdonosi érdekek mellett egyre inkább figyelembe veszik az egyéb érintettek igényeit is, ami a munkavállalók számára is fontos szempont, amikor munkahelyet választanak. A második a rugalmasság előtérbe kerülése, ami megjelenik egyrészt abban, hogy a munkavállalók honnan és milyen időbeosztásban dolgoznak, másrészt abban is, hogy milyen foglalkoztatási formában valósul meg a munkavégzés, hiszen a klasszikus munkaviszony mellett folyamatosan növekszik az atipikus foglalkoztatás aránya. A harmadik trend, hogy egyre inkább azt várják a munkáltatóktól, hogy a munkavégzés keretében biztosítsák munkavállalóik számára az egyéni fejlődés, az önmegvalósítás és a személyes kompetenciák kibontakoztatásának lehetőségét.

A koronavírus-járvány hatására elterjedt a hibrid vállalati működés, ami nemcsak a munkafolyamatok átszervezését, a munkavégzés feltételeinek újragondolását tette szükségessé, de a vezetői és a munkavállalói kompetenciák terén is jelentős változásokat indított el. Amint arról a meghívott HR szakemberek is beszámoltak, a pandémia okozta bizonytalan helyzetben megnövekedett a vezetők személyes példamutatásának szerepe és átalakult a munkavállalókkal folytatott kommunikáció jellege. Olyan új módszereket kellett keresni, melyek segítségével a vezetők a megváltozott körülmények között – home office, távmunka keretében – is motiválni, energizálni tudják a munkatársakat. Természetesen, ehhez a másik oldalon szükség volt arra, hogy az új helyzetben a munkavállalók is megtalálják az egyensúlyt a munka és a magánélet között, érezzék a csapathoz tartozás érzését és saját, belső motivációik által vezérelve tudjanak dolgozni a közös célokért.

A globális trendekkel összhangban, a beszélgetés résztvevői is megerősítették, hogy az utóbbi években sokkal öntudatosabbá váltak a munkavállalók, felértékelődött számukra a rugalmas munkavégzés szerepe, a fizikai és a mentális egészség jelentősége, a személyes fejlődés és az önmegvalósítás lehetősége, és azt is látni lehet, hogy ma már lényegesen könnyebben lépnek ki az alkalmazottak az adott szervezet keretei közül, ha ezek a feltételek nem teljesülnek. Ezek a változások arra késztetik a vállalatokat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak munkavállalóik személyes igényeire, preferenciáira, mint korábban. Az ügyfelek vonatkozásában már 10-15 éve elindult az a folyamat, melynek eredményeként számos üzlet- és iparágban személyre szabott termékek, szolgáltatások születtek. Most ugyanígy, tudásalapon, hiteles felmérésekre, munkahelyi kutatásokra építve kell kidolgozni azokat a megoldásokat, programokat, melyek elősegítik a munkatársak jóllétét és a társaság iránti hosszú távú elköteleződését.

A beszélgetés megtekinthető a konferencia felvételének 1:02:12 másodpercétől.

Felelős termékek, szolgáltatások

A fiatalabb generációk körében újfajta szemlélet figyelhető meg a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatban, hiszen ők már most a bőrükön érzik a változások szükségességét. Ugyanakkor, az idősebb korosztályok részéről is fontos a példamutatás és a személyes felelősségvállalás ahhoz, hogy elősegítsék bolygónk megóvását az utókor számára. Ezekkel a felvezető gondolatokkal indult az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet Szabó Gyula vezetett. Az Ökoszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke a felelős termékek, szolgáltatások témájával kapcsolatban kérdezte vendégeit, Bodó Teodórát, a Bosch Magyarország kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatóját, Bolyán Róbertet,az UniCredit Bank Hungary Social Impact Banking vezetőjét, Hőgyész Annát, a Nestlé Magyarország fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzserét, Jakab Juditot, a Syngenta Magyarország Communications Business Partnerét és Kanyó Rolandot, a dm Kft. marketing és PR menedzserét.

A jelenlegi szabályozási keretrendszerek szigorú elvárásokat támasztanak a vállalatokkal szemben mindennapi működésük, termékeik és szolgáltatásaik fejlesztése tekintetében, amelyeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy teljesüljenek a 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési célok. A meghívott szakemberek elmondták, hogy az általuk képviselt vállalatok is komoly beruházásokat és fejlesztéseket hajtanak végre a felelős és hosszú távon fenntartható működés megteremtése céljából. Egyre több zöld, öko-, bio- és natúrtermék áll a fogyasztók rendelkezésére, fokozatosan növekszik a klímasemleges áruk aránya, és számos lépés történik a műanyag csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése érdekében. Az újfajta megoldások megvalósításában nagy jelentősége van nemcsak a hazai és a nemzetközi tapasztalatok, jó gyakorlatok alkalmazásának, hanem a szervezeteken belüli, alulról jövő kezdeményezések, ötletek felkarolásának is.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a felelős termékek, szolgáltatások széles körű használatához, elterjedéséhez – a fejlesztések és beruházások mellett – komoly szemléletformálásra, edukációra is szükség van. Ezt először a szervezeten belül, a munkavállalók körében kell megvalósítani ahhoz, hogy a cég utána hitelesen tudjon kommunikálni kifelé is, és megfelelően tudja képviselni az általa fontosnak tartott értékeket a munkatársak családjai, a beszállítók, a partnerek, az ügyfelek és a vásárlók körében. Csak kis lépésekkel, az érintettek közötti folyamatos párbeszéddel, együttműködéssel lehet nagyobb változásokat elérni. Ebben a folyamatban fontos szerepet tölthetnek be a vállalatok azzal, hogy jó példát mutatnak, alternatívákat kínálnak és formálják szűkebb, illetve tágabb környezetük szemléletét, fogyasztási szokásait.

A beszélgetés megtekinthető a konferencia felvételének 1:48:26 percétől.

Felelős beszerzések, beszállítói kapcsolatok

Schillinger Attila, a Széchenyi Alapok marketing és fenntarthatósági igazgatója, az ESGCore.com blog szerkesztője moderálta a felelős beszerzések, beszállítói kapcsolatok témájával foglalkozó panelt. A beszélgetést azzal a gondolattal nyitotta, hogy befektetői, fogyasztói és szabályozói oldalról egyaránt egyre nagyobb nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy minél inkább megfeleljenek a fenntarthatóság követelményeinek, nem csak saját működésük, hanem a teljes beszállítói értéklánc tekintetében. Az eszmecserében részt vett Kiss Enikő, az IKEA Magyarország Market Communication Coordinatora, Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője, Radácsi László PhD, a Budapesti Gazdasági Egyetem stratégiai rektorhelyettese, Vadnai Ágnes, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. kommunikációs és fenntarthatósági vezetője és Zadravecz Zsófia, a Lafarge Cement Magyarország fenntarthatósági és marketingkommunikációs igazgatója.

Egy felelős vállalat akkor tud az ESG standardokkal összhangban működni, ha beszállítói hálózatának valamennyi szereplője teljesíti a szükséges követelményeket. Schillinger Attila ezért arról kérdezte beszélgetőpartnereit, hogy az általuk képviselt szervezetek hogyan tudják ezt megvalósítani a saját értékláncukon belül. A válaszokból kiderült, hogy a vállalatok szigorú keretrendszereket alkalmaznak és rendszeres auditokat végeznek annak érdekében, hogy kiszűrjék a beszállítói hálózat bármely pontján jelentkező esetleges kockázatokat. Vannak olyan alapstandardok, melyeket mindenképpen teljesítenie kell egy adott vállalkozásnak ahhoz, hogy csatlakozni tudjon a nagyvállalat beszállítói hálózatához, de a nagyvállalatok is támogatják, és rendszeres mentorprogramokkal segítik beszállítói partnereiket abban, hogy meg tudjanak felelni az egyre szigorúbb követelményeknek. Azok a vállalkozások, amelyek nem kényszerként, hanem lehetőségként tekintenek ezekre a kihívásokra, maguk is nyernek, hiszen azáltal, hogy megfelelnek a szigorú elvárásoknak, újabb piacok nyílnak meg előttük.

A beszélgetés résztvevői arra is kitértek, hogy az ellátásbiztonság követelménye, illetve a fogyasztók részéről a hazai, jó minőségű termékek iránti fokozódó igény arra ösztönzi a nagyvállalatokat, hogy egyre több helyi beszállítóval működjenek együtt. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek a hazai kis- és középvállalkozások mentorálására, akik így képessé válnak arra, hogy megfeleljenek más nagyvállalatok követelményeinek is, és termékeikkel kilépjenek a nemzetközi piacokra. A cél olyan hosszú távú partnerségek, közös értékeken alapuló együttműködések kialakítása, melyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok és beszállítóik egymást inspirálva, kölcsönösen fejlődjenek a fenntartható működés érdekében.

A beszélgetés megtekinthető a konferencia felvételének 2:35:32 percétől.