A hazai ESG-törvény legújabb módosítására vonatkozó javaslatcsomag azzal a céllal született, hogy csökkentse a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket és időt adjon az érintetteknek a követelmények teljesítésére. Ennek kapcsán az Effekteam legutóbbi munkacsoport-találkozóján áttekintettük a tervezett könnyítéseket és megnéztük, hogy ezek hogyan érintik a cégek felkészülését az ESG-megfelelés kialakítására, majd azt is sorra vettük, hogy milyen feladataik és lehetőségeik vannak a vállalatoknak az ESG-kockázatok azonosítása és kezelése, valamint az adatszolgáltatás terén.
A magyar ESG-törvény 2024. január 1-jén lépett hatályba és azóta többszöri módosításon esett át. Legutóbb a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) készített javaslatcsomagot az újabb változtatásokra vonatkozóan. Ezek – az uniós Omnibus-csomaggal összhangban – a szabályozások egyszerűsítését és a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését célozzák, illetve halasztási lehetőséget nyújtanak az érintettek számára, hogy több idejük legyen felkészülni a kötelezettségek teljesítésére. A javaslatcsomag március 19-én jelent meg és március 29-ig társadalmi egyeztetésre került. A beérkezett észrevételek mérlegelését követően, a kormány benyújtja a parlamentnek a módosítási javaslatot, melynek hivatalos kihirdetése május végén, június közepén várható.
Az ESG-törvényt érintő könnyítések és halasztások
Az Effekteam munkacsoport-találkozóján Csonka Anna, a denxpert senior fenntarthatósági szakértője összegezte a javaslat azon pontjait, melyek különösen fontosak a vállalatok szempontjából:
- A jelenlegi határértékek törlése
A tervezet szerint kikerülnek a törvényből a 2. hullámba tartozó nagyvállalatokra vonatkozó, jelenleg hatályos sarokszámok (10 milliárd Ft mérlegfőösszeg, 20 milliárd Ft árbevétel, 250 fő foglalkoztatott) és a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter fogja meghatározni (a mérlegfőösszeg, árbevétel és létszám adatok mellett akár az ágazat és a tevékenységi kör figyelembe vételével) a kötelezettség határértékét. A kötelezettség akkor lép életbe, ha a nagyvállalat két egymás utáni évben eléri ezt a határt.
- Közérdeklődésre számot tartó kkv-k mentesítése
A módosítás egyik fontos eleme, hogy a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kötelezettként kikerülnek a törvény hatálya alól.
- Mikro-, kis- és középvállalkozások kötelezettségének elhalasztása
A javaslat kitér arra is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások 2027. június 30-ig nem kötelezhetők ESG-adatszolgáltatásra, ezt követően pedig csak abban az esetben, ha nincs állami ESG-minősítésük.
- Könnyítések a beszállítói kapcsolatokban
A törvénymódosítást követően a vállalkozások nem lesznek kötelesek megszakítani vagy 3 hónapig felfüggeszteni üzleti kapcsolataikat közvetlen beszállítóikkal, ha azok tevékenysége fokozott kockázattal jár.
- Előaudit kötelezettségének megszüntetése
Könnyítés az ESG-törvény hatálya alá tartozó vállalatok számára, hogy megszűnik az előaudit végzésére vonatkozó kötelezettség.
- Haladék a beszámolók benyújtására
Fontos változás, hogy a 2024–2026-os üzleti évekre vonatkozóan nem lesz kötelező ESG-beszámolót nyilvánosan közzétenni, valamint az SZTFH-nak megküldeni.
Az ESG-megfelelés továbbra is fontos cél
A várható módosítások ismertetését követően, a denxpert szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett könnyítések nem jelentik a kötelezettségek végleges eltörlését, hiszen az ESG-törvény célja éppen az, hogy az ESG-kockázatok azonosítása és kezelése a vállalatirányítás, a stratégiai döntéshozatal részévé váljon. A fenntarthatóság továbbra is prioritás marad, a halasztások arra nyújtanak lehetőséget, hogy a hazai vállalatok alaposabban felkészüljenek a kötelezettségek teljesítésére.
Csonka Anna részletes útmutatót adott arra vonatkozóan, hogy mit jelent az ESG-kockázatok azonosítása és kezelése a gyakorlatban, és hogyan tudják ezt a cégek lépésről lépésre megteremteni.
Belső struktúrák, felelősök és folyamatok kijelölése
Az ESG-megfelelésre való felkészülés első lépéseként minden vállalatnak ki kell alakítania saját ESG-keretrendszerét, amely egyértelműen meghatározza a belső felelősségi köröket és folyamatokat. Ennek részeként kijelölik, hogy kik a felelősök az ESG-kockázatok feltárásáért és kezeléséért, illetve azt is, hogy milyen módszertan alapján történik ezeknek a kockázatoknak az elemzése. Szintén fontos kérdés, hogy a kockázatelemzésben érdekelt feleket hogyan lehet a munkába bevonni. Bár a vállalat társadalmi felelősségvállalási stratégiájának tartalmát nem írja elő a törvény, mégis javasolt, hogy az tükrözze az Alaptörvényben lefektetett értékeket, különös tekintettel a családbarát működés előmozdítására, valamint a nemzet és a kultúra támogatására.
Hol keletkeznek a legnagyobb kockázatok? – Saját működés átvilágítása
A folyamat következő lépése a vállalat saját működésének és értékláncának részletes feltérképezése, melynek célja a negatív környezeti és társadalmi hatások, illetve a fenyegető kockázatok azonosítása. A szabályozás értelmében a vállalatnak évente, vagy szükség esetén eseti jelleggel át kell világítania tevékenységeit – nemcsak azokat, amelyeket közvetlenül kontrollál, mint a gyártás, az adminisztráció vagy a logisztika, hanem az úgynevezett upstream (a nyersanyagok beérkezése előtti) és downstream (a termék elkészítését követő) értéklánc-folyamatokat is. Az előbbiek magukban foglalják a nyersanyagok kitermelését és feldolgozását, szállítását és tárolását, az ezekhez kapcsolódó energia- és vízigényt, illetve a különböző szakszolgáltatásokat. Az utóbbiak közé tartozik a termékek disztribúciója, felhasználása és hulladékként való kezelése. A cél az, hogy átláthatóvá váljon: hol keletkeznek jelentős környezeti lábnyomok, társadalmi egyenlőtlenségek, vagy egyéb ESG-kockázatok.
Beszállítók a fókuszban: hogyan építsünk felelős ellátási láncot?
A törvényi megfelelés kiemelten fontos részét képezi a beszállítók ESG-szempontú átvilágítása. A vállalatnak rendszerezett formában kell nyilvántartást vezetnie a beszállítókról, nemcsak üzleti, hanem ESG szempontból is – például milyen iparágba tartoznak, milyen régióban működnek és milyen mértékű a beszállításuk jelentősége. Ezután egy előminősítési folyamat következik, melynek során azonosítani kell, hogy mely beszállítók hordoznak potenciálisan magas ESG-kockázatot. Az ő esetükben kérdőíves felmérésekre kerül sor, amelyek egy vállalatspecifikus pontrendszer alapján értékelhetők. Ez a kockázatértékelési pontrendszer figyelembe veheti többek között a beszállító méretét, földrajzi elhelyezkedését, iparági besorolását, az ESG-adatai elérhetőségét, illetve azt, hogy mennyire kritikus az adott beszállító a vállalat működése szempontjából. A pontszámok alapján három kockázati kategóriába lehet sorolni a beszállítókat: alacsony, közepes vagy magas kockázatú szereplők.
Megelőző és korrekciós lépések éles helyzetekben
Ahol az értékelés súlyos vagy lényeges kockázatokat jelez, ott megelőző és szükség esetén korrekciós intézkedésekre van szükség. A megelőző lépések célja az ESG szempontjából káros hatások kialakulásának megakadályozása, így ezek hatékonyságát évente felül kell vizsgálni. Amennyiben egy beszállítónál már fennáll a negatív hatás, úgy korrekciós intézkedéseket kell kidolgozni – lehetőleg a beszállító aktív bevonásával. A cél ilyenkor a probléma megszüntetése, vagy ha ez nem lehetséges, a hatás mértékének minimalizálása. Az intézkedés végrehajtását, eredményességét ez esetben is monitorozni kell.
Ahol megszólalhatnak az érintettek – panaszkezelés ESG-alapon
A panaszkezelési rendszer kialakítása szintén lényeges eleme a szabályozásnak. A cégnek biztosítania kell, hogy az érintettek be tudják jelenteni a vállalkozáshoz vagy a beszállítóihoz köthető negatív hatásokat, illetve kötelezettségszegéseket. Ha a vállalat már rendelkezik működő panaszkezelési csatornával, akkor nem kell külön egy másikat létrehoznia ESG célra.
Nem csak adminisztráció: az ESG-megfelelés valódi jelentősége
A vállalatnak az éves ESG-beszámolóban kell átfogóan bemutatnia a feltárt kockázatokat, az ezekre adott válaszokat és a megtett intézkedések eredményeit. Ez a beszámoló nem csupán formális megfelelés a törvénynek, hanem lehetőség is arra, hogy a cég hosszú távon tudatosabban és felelősebben működjön.
Adatszolgáltatóként is kulcsszerepben
Az ESG-megfelelés nem csak belső elemzési és beszállítói kockázatértékelési feladatokat ró a vállalatokra, hanem komoly kötelezettségekkel jár az adatszolgáltatás területén is. A vállalatnak adatszolgáltatóként biztosítania kell, hogy az ESG-témákhoz kapcsolódó adatokat rendszeresen, strukturált módon gyűjtse, tárolja és – ahol szükséges – megossza partnereivel. Az ESG-mutatók – például az üvegházhatású gázok kibocsátása, szennyezési adatok, hulladékmennyiség, munkabalesetek száma vagy a munkahelyi sokszínűség – gyűjtése rendszeres, szabályozott és ellenőrizhető módon kell, hogy történjen. Ezek az információk nemcsak az éves ESG-kérdőív kitöltéséhez elengedhetetlenek, hanem ahhoz is, hogy a vállalat átlátható és auditálható módon mutassa be felelős működését.
Érdemes folytatni a felkészülést – a haladék nem felmentés
A munkacsoport-találkozó lezárásaként a denxpert szakértője emlékeztetett, hogy bár az ESG-törvény javasolt módosításai többletidőt adnak a vállalatoknak a kötelezettségek teljesítésére, ezt a haladékot nem szabad felmentésként értelmezni. Épp ellenkezőleg: a hosszabb felkészülési idő lehetőséget nyújt arra, hogy a cégek rendszerszinten átgondolják működésüket, kijelöljék a felelősöket, kialakítsák adatgyűjtési és kockázatkezelési folyamataikat, valamint megerősítsék beszállítói és érintetti kapcsolataikat. Az ESG-megfelelés nem pusztán jogi kötelezettség, hanem egyúttal eszköz is az átlátható, felelős és hosszú távon fenntartható működés megvalósítására.
Ha szeretne gyakorlati segítséget kapni a megfeleléshez vezető lépések megtervezésében és kivitelezésében, jelentkezzen ESG-CSRD felkészítő műhelyünk következő kurzusára, ahol szakértők és mentorok közreműködésével, korszerű szoftveres támogatással készülhet a követelmények teljesítésére.
Ha még nem tagja az Effekteamnek, de szívesen venne részt hasonló eseményeken, mert érdekli a CSR, a felelősségvállalás és a fenntarthatóság, akkor csatlakozzon hozzánk!
