Az Effekteam október 6-án megrendezendő éves konferenciájának keretében egy gyakorlati fókuszú kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül. A szakmai eszmecsere moderátora Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke lesz, akit a tervezett témák kapcsán kérdeztünk.

A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy áttekintést adjon a közösségek jóllétét, az emberek életminőségét szem előtt tartó vállalati értékteremtés és felelősségvállalás gyakorlati példáiról és lehetőségeiről. Tapasztalataid szerint a hazai piacon mennyire jellemző ez a fajta vállalati gondolkodás, működés? Egyáltalán megjelennek-e ilyen elvárások a cégekkel szemben?

Szabó Gyula
kuratóriumi elnök, Ökoszolgálat Alapítvány

Komplex történelmi, politikai, gazdasági okok miatt mindig is trendkövetők voltunk és leszünk. Így, természetesen, előbb-utóbb ez a fajta vállalati működés is beszivárog a hazai gyakorlatba, főleg (de nem kizárólag) a nemzetközi nagyvállalatok hatására. De látok olyan kisebb méretű, hazai vállalkozásokat is, melyek miközben világszínvonalú terméket vagy szolgáltatást kínálnak, felelősségvállalási gyakorlataikban is trendet diktálnak. Illetve én magam is dolgoztam olyan nagyvállalatnál, amely még az „átkosból” hozta magával az elképesztően magas színvonalú szociális gondoskodást, a munkatársak megbecsülését és jóllétét. Ezt persze máshogy hívták, és időközben le is építették, mert sok szempontból fenntarthatatlan volt, de ez már egy másik történet. Viszont generációs lenyomatként mindez még jelen van bennünk, munkavállalókban, fogyasztókban, vagyis nem idegen számunkra ez a fajta vállalati gondolkodás. A fogyasztói, vásárlói elvárásokat illetően nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy rettentően árérzékeny piac, és most egyre inkább az lesz. Így ez a szempont minden más elvárást felülír. Persze, főleg a fiatalabb, tájékozottabb vásárlók részéről nyilván igény van a felelős vállalati magatartásra is. Ugyanígy, a fiatal munkavállalók számára is egyre fontosabb ez a szempont karrierdöntéseik során.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között lesz Balaton Anita, a FleishmanHillard Café ügyvezetője, Horváth Áron, a CBRE Magyarország fenntarthatósági vezetője, Jancsár Gergely, a SAP közép- és kelet-európai regionális fenntarthatósági vezetője, Kánai András jövőkutató és Szalóki Katalin, a PwC Magyarország menedzsere. Mik azok a kérdések, amelyekkel kapcsolatban különösen kíváncsi vagy beszélgetőpartnereid álláspontjára, tapasztalataira?

Örülök, hogy a tavalyi közreműködésem után idén ismét ott lehetek a konferencián. Mivel én jelenleg civil oldalról szemlélem a folyamatokat, igyekszem ezt a fajta más nézőpontot is bevinni a beszélgetésbe. Őszintén érdekel például, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, vagyis, hogy egy ilyen trendkövető piacon az ügyfelek, a munkavállalók, a befektetők igényeire reagálnak-e a vállalatok, vagy ők hozzák magukkal ezt a fajta kultúrát, és gerjesztik az erre való igényt. Arra is kíváncsi vagyok, hol és hogyan zajlik az erre vonatkozó információáramlás a vállalatok és az érintett csoportok között. Szintén fontos kérdés, hogy ezekkel a témákkal tényleg komolyan foglalkoznak-e a vállalatok, beépítve azokat az üzleti stratégiájukba és a mindennapi működésükbe, vagy csak beszélnek róluk, rövid távú érdekeik által vezérelve. Szeretnék arra is kitérni, hogy milyen lesz a jövő, hiszen a kiszámítható növekedésben könnyű volt felelősen viselkedni, de vajon mi lesz ebben az új világban, ahol egyszerre borult fel szinte minden körülöttünk. Végezetül, azt is szeretném megtudni, hogy beszélgetőpartnereim – szakmai nézőpontjukat egy picit félretéve – felhasználói szemmel, érintettként hogyan látják mindezt.

A konferencia részletes programja és a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók elérhetők ezen az oldalon.