A kisgyermekes édesanyák 77 százaléka gondolja úgy, hogy szülés után a munkahelye visszavárja, ugyanakkor a GYES-en, GYED-en lévőknek csupán negyede érzi a saját munkahelyét valóban családbarátnak – egyebek mellett ez derül ki az UNICEF Magyarország és az Indotek Group idei harmadik, közös kutatásából.
Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group csaknem egy éve végzi már közös, vegyes módszertannal megvalósuló, átfogó társadalmi kutatásait, hogy választ találjon arra, hogyan lehet az édesanyák és kisgyermekes családok munkaerőpiaci lehetőségeit erősíteni a munka és a magánélet összehangolásának, vagyis végső soron a gyermekek és családok jóllétének érdekében. A három részből álló széleskörű tanulmány első szakaszában a kisgyermekes édesanyákkal szemben támasztott társadalmi elvárások vizsgálata volt fókuszban, amelyet a koronavírus hatásainak mélyebb vizsgálata követett. A harmadik és egyben utolsó, nem reprezentatív felmérés keretében különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.
A legfrissebb, a kutatás utolsó és egyben összegző részében többek között a szülést követő munkába állásról nyilatkoztak az édesanyák. A munkaerőpiacra visszatérni készülő nők 77 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye visszavárta, és mindössze a válaszadók 23 százaléka érezte úgy, hogy a cége nem szívesen foglalkoztatna kisgyermekes édesanyát. A munkakereséssel kapcsolatban ugyanakkor a megkérdezett édesanyák számos negatív tapasztalatról számoltak be, elmondásuk szerint ugyanis a munkaadók sok esetben nem válaszoltak a jelentkezésükre, illetve olyan is előfordult már, hogy valaki eltitkolta, hogy gyermeke született, és emiatt egy időre kimaradt a munkaerőpiacról, mert úgy gondolta, hogy ez hátrányt jelenthetne az állás megszerzésénél. A kisgyermekes nők válaszai alapján kiderül, hogy gyakran úgy élik meg, hogy a munkaerőpiacon nincs szükség rájuk, és sokan eleve nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében, mert attól tartanak, hogy a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal, vagy, hogy a munkáltatók eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak.
Az édesanyák válaszaiból továbbá az is kiderül, hogy többségük, mintegy 76 százalékuk, fontosnak tartja, hogy a munkahelye családbarát legyen, a GYES-en és GYED-en lévőknek azonban mindössze a negyede érzi az aktuális munkahelyét családbarátnak, 59 százalékuk néhány szempontból annak véli a cégét, míg 18 százalékuk egyáltalán nem.
A szülőkkel készült interjúkból, és a cégvezetők körében végzett felmérésből egyaránt kiderül, hogy a visszatérő édesanyáknak ugyanúgy kell megfelelniük a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek, mint a gyermekvállalás előtt, olykor a munkaadók különösebb támogatása nélkül. A vállalatok vezetőinek nyilatkozatai szerint nem érvényesül ugyan a pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvétele során, de hátrány sem éri őket, és úgy látják, hogy a jó munkaerő fogalma nincs összefüggésben a családi állapottal.
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy támogatná a kisgyermekes édesanyák munkába állását az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, például a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés, távmunka, részmunkaidő, állásmegosztás (jobsharing) vagy munkahelyi törzsidő. A rugalmas munkaidő és a távmunka feltételei azonban még sok munkahelyen kidolgozásra várnak – a válaszadó cégek mintegy 79 százaléka alkalmazza őket, a megvalósítás során még akadnak nehézségek, és távmunkát, illetve részmunkaidős állást, főleg vidéken, továbbra is nehéz találni.
Általánosságban elmondható, hogy mind a gyermekvállalás, mind a nők munkaerőpiaci részvétele szempontjából ösztönzően hatna a társadalom szemléletének formálása, a „láthatatlan” gondoskodási munka presztízsértékének növelése, a családi munkamegosztás újragondolása és az apák nagyobb otthoni szerepvállalása.
További információ és a kutatások ezen a linken megtalálhatók.
