Az Effekteam nyári szünet előtt utolsó munkacsoport-találkozóján a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára, Hajdú András adott áttekintést arról, hogy az utóbbi időben hogyan változott az állami szerepvállalás a CSR és az ESG területén, illetve röviden kitért a vállalatok és a civil szervezetek kapcsolódását elősegítő Hitelesített Támogatás-menedzsment Központ működésére is. Csonka Anna, a denxpert szenior fenntarthatósági szakértője pedig az early adopterek jelentésein keresztül mutatta be a kettős lényegesség módszertanának gyakorlati alkalmazását.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára bevezetőjében a CSR és az ESG közötti alapvető összefüggésekre és különbségekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az előbbi, vagyis a vállalati társadalmi felelősségvállalás a 2000-es évektől terjedt el a hazai gyakorlatban, és olyan önkéntes döntések, aktivitások összességét jelenti, melyeket az üzleti szereplők a társadalom életszínvonalának javítása, a környezet megóvása érdekében valósítanak meg, illetve belső működésüket is ilyen szempontok figyelembe vételével formálják. Az ideális CSR tevékenység átalakítja az értékláncban foglalt aktivitásokat a társadalom hasznára, beruház a közösségi javak és szolgáltatások fejlesztésébe, egyúttal támogatja a vállalatok stratégiáját és versenyképességét. A környezeti, társadalmi és irányítási elvek főként az utóbbi években kerültek a hazai vállalatok figyelmének előterébe. Legfontosabb céljuk, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is összehasonlítható és vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők teljesebb képet kapjanak a szervezetről és annak működéséről. Napjainkban tehát az ESG a fenntarthatóság értékelésének kritériumrendszerévé vált.
Hajdú András kiemelte, hogy a 2020-as évtized első felét meghatározó, egymást követő válságok, és azok (gazdasági, társadalmi, egészségügyi) következményei, valamint az Európai Unió részéről tapasztalható egyre intenzívebb aktivitás és jogalkotás a magyar szabályozó szervek figyelmét is a CSR és az ESG felé irányította. A kormányzati gondolkodásban hangsúlyossá vált a fogyatékkal élők támogatása, a munkaerőpiaci integráció, az energiahatékonyság növelése, az innováció, az életminőség javítása és a környezetvédelem. A szakember rámutatott, hogy ezeken a területeken nemcsak az állam szerepvállalása erősödött, hanem a civil szervezetek súlya is jelentőssé vált, sőt ezek a témák jól beilleszthetők a CSR-ESG szempontrendszerbe is. Az ide kapcsolódó projektek között bármilyen méretű vállalat találhat magának megfelelőt, amellyel saját versenyképességét, működésének hatékonyságát növelheti, és ESG beszámolójának értékelését is javíthatja.
Az ESG-törvény szerinti Hitelesített Támogatás-menedzsment Központ működésére is kitért a helyettes államtitkár, de hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban még zajlik az előkészítő munka. Mint mondta, a vonatkozó részletszabályokról az ősz folyamán lehet majd tájékozódni, a rendszer éles működése pedig a tervek szerint jövő tavasszal (április-május környékén) indul el. A Hitelesített Támogatás-menedzsment Központ a vállalatok és a társadalmi szervezetek kapcsolódási lehetőségeit fogja elősegíteni. Célja, hogy a költségvetési szervek, az önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek által meghirdetett társadalmi felelősségvállalási támogatási programok jól átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. A rendszer használata nem lesz kötelező, tehát a meglévő, sikeres együttműködéseket, megállapodásokat nem fogja kiváltani, de lehetőséget kínál arra, hogy azok a szervezetek, akik támogatót keresnek környezeti vagy társadalmi célú elképzeléseik megvalósításához, feltölthessék projektjeiket a platformra. A létrejövő adatbázisban nagyon sok különböző témájú és paraméterű projekt válik elérhetővé a vállalatok számára, akik így egyszerűen ki tudják választani azokat, amelyekhez pénzügyi vagy természetbeni támogatást kívánnak nyújtani. További előnyt jelent a cégek számára, hogy itt ellenőrzött, megbízható szervezeteket, projekteket találnak majd, és arról is tájékozódni tudnak, hogy egy adott szervezet vagy projekt támogatása hova számítható be és mennyit ér saját ESG beszámolójuk elbírálása szempontjából.
A denxpert szenior fenntarthatósági szakértője egy gyakorlati témával folytatta a tudásmegosztást: az early adopterek (korai alkalmazók) jelentésein keresztül mutatta be a CSRD bevezetésének lépéseit és a kettős lényegesség módszertanának alkalmazását. Csonka Anna először arra hívta fel a figyelmet, hogy a CSRD implementációja nem egyetlen ember vagy szervezeti egység feladata, hanem a vállalat egészét érintő (cross-functional) projekt. A szükséges adatok összegyűjtéséhez minden érintett (a vezetőség, a CSR, az EHS, a kommunikáció, a pénzügy, a HR és az IT) közreműködésére szükség van, mindenkinek tisztában kell lennie a saját szerepével és felelősségével. A szakember a CSRD jelentéstétel bevezetésének folyamatát a pénzügyi jelentéstétel rendszerének kiépítéséhez hasonlította, amelynél szintén nagyon sok helyről kell összegyűjteni, rendszerezni és a megfelelő formátumban bemutatni az adatokat. Mint mondta, a szabványok ugyan iránymutatást nyújtanak, de minden vállalatnak ki kell dolgoznia a saját módszertanát. A pozitív és a negatív hatásokat egyaránt figyelembe kell venni, és a jelentésben részletezni kell a folyamatot és az eredményeket, illetve be kell mutatni azt is, hogy ezek hogyan illeszkednek a vállalat stratégiájához.
Csonka Anna ezután a kettős lényegességi elemzés legfontosabb lépéseit ismertette, melyek valamennyi early adopter esetében nyomon követhetők. Ezek közül az első, amikor a vállalat megérti a saját kontextusát. Ennek során áttekinti az értékláncát és az érintettjeit (stakeholdereit), illetve megvizsgálja a korábbi jelentéseket, elemzéseket és szektorstandardokat, hogy meg tudja határozni a saját működése szempontjából lényeges hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket. A következő lépés a hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO-k) azonosítása és kiértékelése. A szakértő kiemelte, hogy érdemes a legkritikusabb területekre koncentrálni, és inkább kevesebb, de a témában jól tájékozott érintettet bevonni, és tőlük szisztematikusan összegyűjteni a szükséges információkat. Ezt követően az azonosított és kiértékelt IRO-k és a hozzájuk kapcsolódó, lényegesnek ítélt fenntarthatósági témák listáját a projektcsapat a vezetőséggel és/vagy külsős érintettekkel validáltatja, így biztosítva, hogy az elemzés kellően átfogó és objektív legyen. A folyamat végén a szakértők részletesen dokumentálják a kettős lényegességi elemzés eredményeit és összefüggéseit a vállalati stratégiával, majd sor kerül a közzétételre. Csonka Anna hangsúlyozta, hogy az ismertetett lépések egységesen megjelennek azoknál, akik már elkezdték alkalmazni a CSRD által előírt módszereket, és várható, hogy ez a gyakorlat fog elterjedni a vállalatok szélesebb körében is.
Az előadó az early adopterektől vett példákkal szemléltette, hogy ki milyen módszert használt az azonosított hatások, kockázatok és lehetőségek bemutatására. Mint mondta, a vizualizációk közül a mátrix az egyik leggyakoribb forma, mellyel a vállalatok az IRO-k lényegességét ábrázolták. Volt, aki altémák alapján vizsgálta a hatásokat, bemutatva, hogy azok hol jelentkeztek az értéklánc különböző részein, és volt, aki időbeli dimenziók alapján osztotta fel a hatásokat, hogy nyomon követhető legyen, azok mikor és hogyan érintették a vállalat működését. Egy másik népszerű vizualizációs forma a téma szerinti bemutatás volt, amikor a lényeges IRO-kat alapvető kategóriákba rendezték a cégek.
Csonka Anna arra is kitért, hogy az EFRAG által kiadott, 1200 adatpontot tartalmazó adatbázis gyakran okoz nehézséget a vállalatok számára. Az adatok sokszor nehezen érthetőek, ismétlődnek és nem mindig egyértelmű a kapcsolódásuk, ezért elengedhetetlen a lényeges információk kiválasztása, szűrése a könnyebben kezelhető jelentések készítése érdekében. A közzétételi követelményekhez tartozó alkalmazási követelmények segítséget nyújtanak az elvárások pontosabb megértéséhez, és világosabbá teszik, hogy miként kell bemutatni az adatokat. A szigorú szempontrendszer mellett ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a cégek storytelling elemeket építsenek a jelentésükbe, melyek szintén segíthetnek szemléletesebbé, átláthatóbbá tenni a bemutatott információkat.
