Az üzleti szektor szereplői sokféle aspektusból vizsgálják saját működésüket, mérik tevékenységeik hatását, értékelik elért eredményeiket, hiszen gazdasági, környezeti és vállalatirányítási szempontból is egyre szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Bár az a hatás, amit egy adott vállalat a társadalom életére, a helyi közösségek jóllétére gyakorol, ugyanilyen fontos, ennek mérése ma még komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. Az Effekteam őszi munkacsoport találkozójának témája éppen ezért a társadalmi hatásmérés volt. A résztvevők megosztották egymással saját tapasztalataikat, és közelebbről is megismerkedtek azzal a módszerrel, amelyet az egyesület alkalmaz a társadalmi befektetések eredményeinek és hatásainak értékelésére.

Az online térben került sor az Effekteam Egyesület idei utolsó szakmai programjára. Az esemény első részében a résztvevők röviden ismertették, hogy az általuk képviselt szervezetek mit mérnek a működésük során és ehhez milyen módszereket alkalmaznak, illetve arra keresték közösen a választ, hogy vajon hol húzódik egy vállalat tevékenységének társadalmi hatása. A beszámolókból kiderült, hogy a nemzetközi hátterű nagyvállalatok jellemzően az anyacég által meghatározott paramétereket vizsgálják a csoportszinten alkalmazott módszerekkel, majd az eredményeket a központnak továbbítják, és ott történik az adatok feldolgozása, kiértékelése és a jelentések elkészítése. A mérési módszerek nagyon sokfélék, és többnyire gazdasági, környezeti, fenntarthatósági szempontokra fókuszálnak. A társadalmi aspektusok vizsgálata csak az utóbbi időben kezd előtérbe kerülni, a nagyvállalatok fokozatosan mozdulnak el az SDG alapú mérések felől az ESG irányába.

Hatásmérés a vállalati gyakorlatban

A Tungsram Operations Kft.-nél is elkezdődött a szemléletváltás, törekvésük, hogy holisztikusan vizsgálják a vállalat teljes működését, beleértve a különféle felelősségvállalási tevékenységeket is, de ehhez még pontosan meg kell határozniuk, hogy mettől meddig tart a cég társadalmi hatása, és meg kell találniuk a legmegfelelőbb mérési módszertant.

A Samsung Electronics Magyar Zrt. – az anyavállalat célkitűzéseit követve – elsősorban az ökológiai lábnyomának csökkentésére és a körkörös gazdaság megvalósítására összpontosít, melyek kapcsán nagyon sok mérést végeznek a globális szinten alkalmazott módszertan segítségével. A méréseken belül a társadalmi felelősségvállalási tevékenységek hatásának elemzése képviseli a legkisebb arányt, minden országban minden programot központilag kidolgozott kérdőívvel vizsgálnak, majd az eredményeket az anyavállalatnak továbbítják, ahol az összesített adatok bekerülnek a globális fenntarthatósági jelentésbe.

A körfogásos gazdaság megteremtése és a karbonlábnyom csökkentése a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. számára is prioritást jelent. A fő hatásterületek és mérési keretrendszerek itt is csoport szinten vannak meghatározva, a leányvállalatok ezeket követik, de az alkalmazott módszertanra nincs közvetlen rálátásuk. A CSR programok esetében elsősorban a számszerűsíthető eredményeket mutatják ki: például a Hulladékmentes Tisza programnál az összegyűjtött hulladék mennyiségét vagy az Élelmiszerbank Egyesülettel közösen megvalósított kezdeményezések kapcsán azt, hogy hova mennyi terméket sikerült eljuttatniuk. Ezek mellett vannak a társaságnak olyan társadalmi felelősségvállalási aktivitásai is (pl. az #énjövőm program), amelyeknek mérése egyelőre komoly kihívást jelent, különösen a pandémia idején.

A dm Kft.-nél a hatásmérések három fő fókuszterületre (környezet, gazdaság, társadalom) irányulnak, a vizsgálatokat egy nemzetközi munkacsoport végzi, amelyben a magyar leányvállalat is képviselteti magát. A társadalmi fókuszterületen belül az oktatás-képzés, a vállalati kultúra és a társadalmi szerepvállalás kap hangsúlyt, helyi szinten ezeket fordítják le konkrét CSR programokra. A társadalmi felelősségvállalási kezdeményezések kapcsán leginkább a hosszú távú hatások kimutatása jelent problémát a vállalat számára, mert ehhez egyelőre nem áll rendelkezésükre sem kidolgozott mérési rendszer, sem elegendő kapacitás.

Bár a Generali Biztosító nem gyártó, kereskedelmi vállalat, mégis kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, amely megjelenik nem csak a termékfejlesztéssel összefüggésben, hanem a társaság társadalmi felelősségvállalási tevékenysége kapcsán is. Idén kis- és középvállalkozásoknak szóló fenntarthatósági programot hirdettek, amely kb. 60 000 kkv-t ért el, emellett – a The Human Safety Net elnevezésű globális társadalmi felelősségvállalási kezdeményezésükhöz kapcsolódóan – a helyi leányvállalat felkarolta a koraszülött-támogatás ügyét is. A hatásmérési módszereket jelenleg tanulják, a helyi szinten összegyűjtött adatokat a központnak továbbítják, majd az eredményeket csoportszinten összegzik.

Az OTP Bank anyavállalatként különleges helyzetben van, hiszen a csoporton belül itt történik a felelősségvállalási fókuszterületek kijelölése, a mérési módszerek meghatározása és az adatok feldolgozása, elemzése is. A fenntartható működés a teljes OTP Csoporton belül előnyt élvez, ezért nemrég létrehoztak egy zöld program igazgatóságot, amely az ESG területek mentén alakítja és támogatja a zöld működést a csoport valamennyi tagjánál. A társadalmi felelősségvállalási tevékenységek között kiemelkedik az önkéntesség, az adománygyűjtés, a pénzügyi edukáció, valamint a kultúra, a sport és az esélyegyenlőség támogatása.

Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány nemcsak helyi civil szervezet, de egyúttal a globális hálózat tagja is, ezért hibrid módon működik: az átfogó nemzetközi programok hatását globális szinten vizsgálják, de itthon a helyi kezdeményezések eredményeit is elemzik. Mérik az érzékenyítő kampányok eléréseit, lekövetik a gyermekvédelmi kezdeményezések által előidézett változásokat, és hosszabb távon – 4-5 éves viszonylatban is – figyelemmel kísérik társadalmi programjaik hatását. Ezekkel az adatokkal nemcsak a donorok felé szeretnének elszámolni, de azt is fontosnak tartják, hogy eredményeik bemutatásával új támogatókat tudjanak megnyerni.

A Tesco-GLOBAL Áruházak Zrt.-nél is megkezdődött az áttérés az SDG szemléletű mérésről az ESG alapúra, amelyhez a módszertant az anyavállalat fejleszti. Ezzel párhuzamosan a jelentések is egyre specifikusabbá válnak, részletesebben vizsgálják az egyes fenntarthatósági területeket, így elsősorban inkább szakembereknek szólnak. A Tesco számára ugyanakkor továbbra is fontos, hogy az elért eredményeket a nagyközönségnek is be tudják mutatni. A vállalat társadalmi felelősségvállalási aktivitásainak egyik zászlóshajója a helyi közösségeket támogató „Ön választ, mi segítünk” program, amely 5 évvel ezelőtt indult és idén már a 10. alkalommal került meghirdetésre. A pályázat szakmai lebonyolítását támogató Effekteam Egyesület minden forduló után végez hatásmérést, így a rendelkezésre álló adatok mennyisége most már a program átfogó vizsgálatát, a hosszabb távú társadalmi hatások kimutatását is lehetővé teszi. A komplex elemzésre az Effekteam által alkalmazott módszertan segítségével kerül sor a jövő év elején, és a vállalat úgy tervezi, hogy az eredményeket a szakmai közösséggel, a civil szektor szereplőivel, a vásárlókkal és a szélesebb nyilvánossággal is meg fogják osztani.

A MOL Alapítvány is fontosnak tartja az általa nyújtott támogatások hasznosulásának vizsgálatát. A Gyermekgyógyító Program már 15 éve működik, azonban hatásmérésre először csak 2017-ben nyílt lehetőség, mert a projektek speciális jellegéből fakadóan különleges módszertan kialakítására volt szükség. A mérést azután más területekre is kiterjesztették, egyrészt azért, hogy az adományozóknak megmutathassák, megfelelően használják fel az adományokat, másrészt azért, hogy a módszertan segítségével a gyermekgyógyító szervezetek is javíthassák saját eredményességüket. A helyi közösségek támogatását, erősítését célzó Helyi Érték Program kapcsán az Effekteam segíti az alapítványt a megvalósult projektek hatásának, eredményeinek mérésében.

A vállalati szakemberek összefoglalóit követően, a tapasztalatcsere az Effekteam Egyesület által alkalmazott társadalmi hatásmérési módszertan ismertetésével folytatódott. Dr. Molnár Klára, a szervezet igazgatója és szakmai vezetője a bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a vállalati társadalmi befektetések hatásmérése ma még viszonylag gyerekcipőben jár, az egyre szigorúbb szabályozások és a növekvő elvárások arra ösztönzik a cégeket, hogy támogatási gyakorlatukkal párhuzamosan az adatgyűjtési és elemzési módszereiket is fejlesszék. Ez a tendencia fokozatosan tovább erősödik majd a közeljövőben, ami a civil szektorra is formáló hatással lesz.

Az Effekteam által alkalmazott hatásmérési módszer

Az Effekteam Egyesület a Corporate Citizenship által fejlesztett módszertant alkalmazza, amely immár 35 éves múltra tekint vissza. Az LBG-modellt eredetileg a társadalmi befektetések eredményeinek és hatásainak nyomon követésére, értékelésére, bemutatására dolgozták ki, de ez időközben kibővült két további területtel, a vállalati innovációk (termékek, szolgáltatások), valamint a beszerzések társadalmi hatásainak vizsgálatával, így a modell – új név (B4SI) alatt – a jövőben már a cégek teljes social impact-jának mérésére alkalmas lesz.

A módszertan szerint a vizsgált vállalati társadalmi befektetések olyan önként vállalt támogatási tevékenységeket jelentenek, melyek során a cégek közcélú, közérdekű programokat, vagy közcélú, közérdekű tevékenységet folytató szervezeteket támogatnak saját forrásból. A nyújtott támogatások típusukat tekintve egy-egy ügy egyszeri támogatásától kezdve az egy vagy több szervezettel kialakított hosszú távú, szoros együttműködésig terjedhetnek, illetve a vállalatok olyan, üzleti célokhoz kapcsolható támogatási tevékenységeket is végezhetnek, amelyek közvetlen módon segítik a közcélú, közérdekű tevékenységet folytató szervezeteket. Az LBG egy következetes, strukturált, komplex (input-output-impact szerkezetű) keretrendszert biztosít, amely – szakértői segítség révén – könnyen kiértékelhető és a döntéseket hatékonyan támogató mátrix formájában mutatja be ezeknek a vállalati támogatói tevékenységeknek a hatását a társadalomra, az adott cégre és a természeti környezetre vonatkozóan.

Az Effekteam által végzett hatásmérési folyamat első lépése a célok megfogalmazása: a vállalat pontosan mit szeretne elérni, milyen szükségletekre akar megoldást nyújtani az adott projekttel, és mindezek a törekvések hogyan kapcsolódnak saját üzleti céljaihoz, részstratégiáihoz és általános támogatási gyakorlatához. A felhasznált erőforrások kapcsán azt kell meghatározni, hogy a támogatás milyen formában (pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulás, fizetett munkaidőben végzett önkéntesség, vagy ezek kombinációja) valósult meg, milyen témákra (oktatás, egészségügy, szociális jólét stb.) fókuszált és mekkora volt a hatásköre, azaz a földrajzi kiterjedése.

Az eredmények feltérképezése során kvantitatív mérőszámok formájában történik a különféle paraméterek összesítése: megvalósult tevékenységek, elért emberek, szervezetek száma, összegyűjtött egyéb támogatások nagyságrendje, a támogatásnak köszönhető üzleti aktivitások mennyisége stb. Ezek az adatok nem minősítik az adott tevékenység hatékonyságát, csupán számszerűsítik annak társadalmi és vállalati eredményeit, valamint a hozzáadott értéket. A hatások vizsgálata kapcsán kerül meghatározásra, hogy az adott társadalmi befektetés milyen rövid vagy hosszú távú változásokat eredményezett az érintett egyének, közösségek, szervezetek életében, hogyan befolyásolta a vállalat működését, üzletmenetét, a munkatársak képességeit, attitűdjét, valamint – projekttől függően – a természeti környezetet. Az adatgyűjtés minőségét befolyásolhatja, hogy milyen célokat, célcsoportokat kell vizsgálni, és ehhez milyen források állnak rendelkezésre, illetve az is, hogy kik végzik az adatgyűjtést és kiket lehet még a folyamatba bevonni. Az adatok összegyűjtése céljából különféle eszközök vehetők igénybe: alkalmazhatók beszámolók, interjúk, kérdőíves felmérések, kutatások, statisztikák és változás skálák.

Az adatok összegyűjtését követően kerül sor az eredmények és hatások kiértékelésre, elemzésére. A folyamat végén a vállalat részletes kimutatás formájában kap visszacsatolást arról, hogy miként hasznosult az a forrásmennyiség, amit egy adott társadalmi felelősségvállalási projektre vagy aktivitásra fordított. Az Effekteam az általa végzett hatásmérések során arra törekszik, hogy minél szélesebb körű információk alapján, minél mélyrehatóbb elemzést végezzen, és szervezetre, illetve projektre szabottan, érthető formában adjon áttekintést a vállalati társadalmi befektetések eredményeiről, a felhasznált erőforrásokról és az elért hatásokról. Az elkészült riportok lehetővé teszik a vállalatok számára a társadalmi befektetési gyakorlatuk hatékonyabb szervezését és továbbfejlesztését, támogatják a döntési folyamatokat, segítik a programok utánkövetését, az információk megosztását, valamint megkönnyítik az elért eredmények bemutatását a szakmai közösség és a szélesebb nyilvánosság számára.

A munkacsoport találkozó zárásaként dr. Molnár Klára azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy éljenek a társadalmi hatásmérés lehetőségével, de fogadják el azt is, hogy nem lehet mindent számszerűsíteni. A módszertan használatát érdemes a nagyobb programok vizsgálatával elkezdeni, és eleinte célszerű a könnyebben összegyűjthető információkra fókuszálni, majd később, az alkalmazott módszerek finomodásával és a rendelkezésre álló adatok mennyiségének növekedésével, fokozatosan lehet újabb területekre kiterjeszteni a hatásmérést, és egyre komplexebben vizsgálni a vállalat támogatási gyakorlatát.