fbpx

Az EU idén elfogadott vállalati fenntarthatósági jelentéstételi követelményei és a hozzájuk kapcsolódó hazai szabályozás új fejezetet nyitnak a vállalatok működésében. Mivel az új szabályoknak való megfelelés jelenleg hatalmas kihívások elé állítja cégeket, az Effekteam legutóbbi munkacsoport-találkozója is ebben a témában igyekezett szakmai iránymutatást nyújtani.

Az Európai Unió idén januárban hatályba lépett vállalati fenntarthatósági jelentési irányelve (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) és a jelentés részletes követelményeit szabályozó, júliusban elfogadott fenntarthatósági jelentési szabványok (European Sustainability Reporting Standards, ESRS) előírják a vállalatok számára, hogy rendszeresen tegyenek jelentést tevékenységük környezeti és társadalmi hatásairól, fenntarthatósági működésükről és teljesítményükről. A legnagyobb vállalatoknak 2024. január 1-jétől kell alkalmazniuk az új szabályokat, melyek alapján először 2025-ben kell jelenteniük, majd a jelentéstételi kötelezettség évente, lépcsőzetesen kiterjed a cégek egyre szélesebb körére.

Az uniós szabályozáshoz kapcsolódóan elkészült a nemzeti ESG-keretrendszerről szóló törvénytervezet is, mely a hazai vállalati szférával szemben új követelményeket támaszt. A javaslat célja, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely az EU fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak megfelelően biztosítja a magyar gazdaság fejlődését és a hazai vállalatok versenyképességének megőrzését, valamint elősegíti, hogy a fogyasztók hiteles információk alapján hozhassák meg döntéseiket.

Az Effekteam novemberi munkacsoportülésén Szűcs-Winkler Róbert, a Denxpert vezetője adott áttekintést a CSRD jelentéstételről, a hazai ESG-törvényjavaslat kapcsán pedig dr. Udvari Jesszika, a Budlegal ügyvédje ismertette a legfontosabb tudnivalókat.

Szűcs-Winkler Róbert bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégeknek korábban is be kellett tartaniuk a környezetvédelem és a munkavédelem által támasztott működési követelményeket, ám az utóbbi években jelentősen megnőttek a vállalati tevékenységekkel kapcsolatos fenntarthatósági elvárások a munkatársak, az ügyfelek, a befektetők és a társadalom részéről egyaránt. A befektetők azt is megfigyelték, hogy azok a vállalatok, amelyek ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontból erősebbek, a statisztikák szerint biztosabb hozamokat is kínálnak, ezért elkezdték különféle adatok alapján minősíteni a cégeket. Az így kialakult zűrzavaros helyzetre igyekezett egységes megoldást kínálni az EU, amikor megalkotta az új vállalati fenntarthatósági jelentéstételi direktívát.

A CSRD komoly kihívások elé állítja a vállalatokat: a nagyobbakat a közvetlen kötelezettségeik miatt, a kisebbeket pedig a beszállítói láncokban betöltött szerepükhöz kapcsolódó elvárások miatt. A szakember elmondta, hogy a cégeknek évente legalább 450 indikátor alapján kell majd jelenteniük, a jelentéseket független külső auditorral kell auditáltatniuk, és elektronikusan kell benyújtaniuk. A jelentés – a pénzügyi kimutatáshoz hasonlóan – a cégvezető vagy a menedzsment felelősségi körébe tartozik, ami felértékeli a fenntarthatóság fontosságát.

Szűcs-Winkler Róbert kiemelte, hogy a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi direktíva sok céget fog fenntarthatósági pályára állítani. A Denxpert kutatásai szerint Európában mintegy félmillió vállalat lesz érintett. Az eleve mozgalmas ESG-piacon szigorú határidők jelennek meg, melyek a lassan reagáló társaságokat is behozzák, és a beszállítói láncokban is nagy hatással lesznek a működésre. Elsőként azoknak a nagyvállalatoknak kell teljesíteniük a jelentéstételi kötelezettséget, amelyek eddig a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (Non-financial Reporting Directive, NFRD) hatálya alá tartoztak. Nekik 2024. január 1-jétől kell gyűjteniük azokat az adatokat, amelyek alapján 2025 áprilisáig jelentést tesznek. Ezt követően évente újabb cégekkel bővül a beszámolásra kötelezettek köre, és legkésőbb 2028-tól már minden, uniós definíció szerinti kis- és középvállalkozásra vonatkozni fog a szabályozás. Mint a szakember elmondta, a hazai hatásvizsgálatok alapján Magyarországon körülbelül 2500 cég lesz közvetlenül érintett.

A hazai ESG-törvényjavaslattal kapcsolatban dr. Udvari Jesszika foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. A Budlegal ügyvédje elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy a CSRD egy olyan irányelv, amely más uniós jogszabályokat módosít, tehát átültetésre kerülnek a benne lévő szabályok. Éppen ezért a hazai szabályozás vonatkozásában nem csak a magyar törvényjavaslatot kell figyelembe venni, hanem a teljes jogszabályi kontextust, ami EU-szinten mögötte van. Ide tartozik az eddig alkalmazott NFRD, az SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation, azaz a pénzügyi szolgáltatók fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeit szabályozó rendelet) és az EU taxonómia, valamint a jelenleg még csak javaslat formájában létező SCDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, vagyis vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv). Valamennyi EU-tagállamban jelenleg zajlik az uniós szabályozás átültetése a nemzeti jogba.

A hazai törvénytervezet hatálya kiterjed a Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozásokra, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. A tervezet hatálya alá tartoznak továbbá a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások, valamint azok a szervezetek, amelyek a törvényjavaslat szerinti ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalják, illetve számukra a jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi. A törvényjavaslat hatálya kiterjed a vállalatok értékláncaira és harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Ugyancsak a törvényjavaslat hatálya alá tartoznak az ESG-tanúsítók és tanácsadók, a szoftverforgalmazó és -gyártó vállalkozások, illetve az ESG-tanácsadókat oktató intézmények.

Amint azt dr. Udvari Jesszika elmondta, a vállalkozások fő kötelezettségei között szerepel a kockázatkezelési rendszer létrehozása, a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása, a rendszeres kockázatelemzések elvégzése, a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben, az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a közvetett szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében. A CSRD szerinti jelentéstételi kötelezettségek teljes követelményét az európai fenntarthatósági jelentési szabványok határozzák meg, melyek az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (European Financial Reporting Advisory Group, EFRAG) felügyelete alatt kerülnek véglegesítésre. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az EFRAG-nak van egy nagyon informatív weboldala, ahol rengeteg hasznos információ, nyomtatványok, minták, webinárok találhatók a témához kapcsolódóan. Az oldal a www.efrag.org/lab6 linken érhető el.

Az ESG-minősítés a digitális ESG menedzsment platformon keresztül fog történni. A riportokat magyar nyelven, elektronikus formában kell benyújtani, és közzé kell tenni a vállalat saját weboldalán is. Ezek mellett létrejön majd – várhatóan 2027-ben – egy európai egységes hozzáférési pont (European Single Access Point, ESAP) is, amely egy könnyen elérhető közös adatbázis lesz a beszámolók számára. A jelentéstételi szabályok kapcsán dr. Udvari Jesszika megemlítette, hogy mentesülnek a magyar jogszabályi kötelezettségek alól azok a leányvállalatok, amelyeknek a hazánkban vagy az unió területén székhellyel rendelkező anyavállalata készíti az ESG-beszámolót.

A várható szankciók vonatkozásában a szakember rámutatott, hogy a hazai törvénytervezet szankciórendszere nagyon hasonlít az NFRD-hez. A jelentéstételi kötelezettség teljesítése kapcsán a legfelsőbb vezetés kollektív felelőssége áll fenn. Jogsértés esetén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) figyelmeztetésben részesíti és korrekciós intézkedések megtételére kötelezi a vállalkozást, vagy eljárási bírságot szab ki, melynek összege 500 000 Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedhet. Előadása zárásaként dr. Udvari Jesszika azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a törvényjavaslat alapján az ESG-tanúsítvány figyelembe vehető a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti szerződéses feltételek meghatározása során is.

Szűcs-Winkler Róbert végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes a cégeknek minél hamarabb elkezdeniük a jogszabályoknak megfelelő adatgyűjtést és jelentéstételt, még akkor is, ha kezdetben ez nem fog zökkenőmentesen megvalósulni. Azt is hozzátette, hogy a civil szférának nagyon fontos szerepe lesz abban, hogy a közzétett adatokat már az első évtől kezdve figyelemmel kísérje, összehasonlítsa és kommunikáljon róla, mert ha a társadalom és a szervezetek használják ezeket az információkat, akkor a cégek is sokkal motiváltabbak lesznek arra, hogy közzétegyék azokat.