Egyre élénkebb figyelem irányul a vállalati szektor ESG-vel kapcsolatos szerepvállalására. Miközben a környezeti és a vállalatirányítási aspektusokkal összefüggésben már komolyabb előrelépéseket tettek a cégek, addig a társadalmi pillér csak az utóbbi időben – különösen a COVID-19 világjárvány óta – került előtérbe. Az IRSG a KPMG-vel együttműködésben készített tanulmányt az ESG „S” komponenséhez kapcsolódó trendekről, kihívásokról és lehetőségekről.
A befektetők számára az ESG társadalmi aspektusa a legnehezebben megragadható. Míg a környezeti és a vállalatirányítási összetevőket viszonylag egyszerűbb meghatározni, megalapozott piaci adatok és gyakran erőteljes szabályozás kapcsolódik hozzájuk, addig a társadalmi kérdések kevésbé kézzelfoghatóak, nem áll rendelkezésre elegendő adat a vállalati teljesítményre gyakorolt hatásukról. Az IRSG (International Regulatory Strategy Group – Nemzetközi Szabályozási Stratégiai Csoport) és a KPMG közös tanulmánya bemutatja azokat a kulcsfontosságú piaci trendeket, amelyek ráirányították a figyelmet a társadalmi komponens szerepére, ismerteti azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézni a további fejlődés elősegítése érdekében, illetve javaslatokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy a közpolitika, a vállalatok és a pénzügyi piacok résztvevői hogyan működhetnek együtt a társadalmilag fenntarthatóbb befektetések megvalósítása érdekében. Cikkünkben a tanulmány által felvázolt trendeket, kihívásokat és lehetséges megoldásokat foglaljuk össze.
Főbb piaci trendek
A környezeti hatás felerősíti a társadalmit
Bár egyértelmű kapcsolat van a vállalati működés környezeti és társadalmi hatásai között, az előbbiek mégis gyakran előnyt élveznek pénzügyi, piaci szempontból az utóbbiakhoz képest. Az éghajlatváltozásra irányuló fokozott figyelem hatására azonban egyre jobban kezdenek kirajzolódni a környezeti tényezők és a társadalmi következmények közötti összefüggések.
Kormányzati szerepvállalás
A legtöbb országban már elfogadott, hogy az állam szerepet vállal a társadalmi célkitűzések megvalósításában. A felelős üzleti gyakorlatok alkalmazását elősegítő jogszabályok mellett különféle mechanizmusok állnak a kormányok rendelkezésére, például a társadalmilag felelős vállalatok számára biztosított adókezdvezmények, kedvező finanszírozási feltételek és kereskedelemkönnyítő intézkedések.
Pénzügyi szabályozás
A pénzügyi szolgáltatási szektorra különösen jellemző, hogy a cégek ESG-magatartását rendeletekkel szabályozzák. Ezek korábban főként a környezeti pillérre fókuszáltak, azonban az utóbbi időben kezd egyre hangsúlyosabbá válni a társadalmi komponens is.
Önkéntes közzétételek növekvő aránya
A vállalatok számos adatot tesznek közzé önkéntesen, gyakran nem állami szereplők által meghatározott keretek és célkitűzések mentén. Az önkéntes közzétételi rendszerek hasznosak, és adott körülmények között alkalmasak lehetnek arra is, hogy helyettesítsék a hivatalos szabályozási követelményeket. Ugyanakkor, ha a piac nem tud az önkéntes szabályok egy adott rendszere köré szerveződni, az széttagoltsághoz és a szükségesnél magasabb megfelelési költségekhez vezethet, illetve az is előfordulhat, hogy a közzétett adatok nem tesznek eleget a szélesebb közvélemény elvárásainak.
Erősödő tudatosság és változó vásárlói preferenciák
A társadalmi ügyek központi jelentőségűvé váltak a vállalatok hírneve szempontjából valamennyi ágazatban. A technológia által támogatott felügyeleti formák előtérbe kerülésével megnövekedtek a fogyasztói elvárások a preferált márkák fenntarthatóságával és etikai integritásával kapcsolatban. A vásárlók hajlandók többet fizetni az etikus kiskereskedőknek, az adott márkához fűződő fogyasztói hűség és bizalom összekapcsolódik az átgondolt üzleti gyakorlattal.
A fenntartható finanszírozási piac bővülése
A fenntartható finanszírozás előtérbe kerülése jelentős változásokat eredményez a pénzügyi szolgáltatási szektorban, például olyan specifikus ESG-termékek létrehozását, melyek megfelelnek a fenntarthatóság-orientált ügyfelek igényeinek. Virágoznak az ESG-központú piacok és folyamatosan növekszik az új ESG-fókuszú pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ha az érintettek részéről tovább erősödik az igény a pénzügyi szolgáltatási szektor társadalmi szerepvállalása iránt, az előmozdíthatja egy egységes szabályozási keretrendszer megalkotását.
Fontosabb kihívások
A keretrendszerek és mérési módszerek sokfélesége és következetlensége
A rendelkezésre álló vállalati keretrendszerek sokfélesége kihívást jelent valamennyi érintett számára. Egységes keretrendszer nélkül ugyanis nehéz az elemzőknek két vállalat teljesítményét összehasonlítani, a szabályozó hatóságoknak szabványokat kidolgozni, vagy a részvényeseknek és más érintetteknek a cégeket elszámoltatni. A vállalatok összehasonlíthatóságának hiánya meggátolja a hatékony piaci magatartás kialakítását, ezért szükség van az elvek és szabványok egységes, koherens rendszerének kialakítására.
A globális konszenzus hiánya
Nincs globális konszenzus arról, hogy milyen társadalmi hatásokat kell prioritásként kezelni, illetve hogyan kell megvalósítani az olyan közös társadalmi célkitűzéseket, mint például az SDG-k. Ez is mutatja, hogy mennyire nehéz globális konszenzust elérni mind a célkitűzések, mind a végrehajtás tekintetében úgy, hogy közben tiszteletben tartják a kulturális preferenciákat és normákat, és figyelembe veszik az egyes országokat érintő konkrét kérdéseket.
„Social washing”
Az ún. social washing komolyabb problémát jelent a befektetők számára, mint a greenwashing. A társadalmi kérdéseket ugyanis gyakran minőségi szempontból ítélik meg, ellentétben a környezeti témák nagy részével (pl. üvegházhatású gázok kibocsátása), melyeknél mennyiségi megközelítést alkalmaznak. Mivel a társadalmi adatok inkább minőségi jellegűek, fennáll a veszélye annak, hogy nem kellően következetesek vagy nem megfelelőek, és ez láthatatlan reputációs (vagy egyéb) kockázatokat rejt a befektetők számára.
ESG-minősítések és technológia
Az ESG-jelentések sokfélesége és következetlensége kihívást jelent az érintettek számára a vállalatok összehasonlítása során. Mivel a társadalmi kérdésekre vonatkozó adatok gyakran minőségi jellegűek, az ESG-minősítő intézeteknek lényegesen nehezebb dolguk van, hogy megbízható ESG-minősítéseket adjanak a befektetők számára. Jelentős eltérések mutatkozhatnak a különböző intézetek által ugyanarról a vállalatról készített ESG-minősítések között. Éppen ezért a befektetők úgy érezhetik, hogy kevésbé támaszkodhatnak az ESG-minősítésekre a társadalmi kérdések kapcsán, így kénytelenek továbbra is saját értékeléseket végezni, melyek megfelelnek az átvilágítási követelményeiknek.
Kölcsönhatás az ESG más területeivel
A környezeti fókuszú kezdeményezések és szabványok megjelenésével párhuzamosan a környezeti vonatkozású témák elkezdtek különválni a társadalmi és vállalatirányítási kérdésektől. A befektetők nyomása is erőteljesebb a környezeti hatásokkal kapcsolatban, mint a társadalmi aspektusokkal összefüggésben. Ha ez a különbségtétel a jövőben is fennmarad a környezeti és a társadalmi ügyek között, és az előbbiek terén továbbra is gyorsabb ütemű lesz a fejlődés, akkor a társadalmi elvek és szabványok kialakítására irányuló törekvések lelassulhatnak.
Társadalmi hatás kontra gazdasági megtérülés
Bár a társadalmi elveket és szabványokat nem a jövedelmezőség növelésének szándékával kell kialakítani, ezeknek elő kell segíteniük a felelős üzleti gyakorlatok fejlődését, és kockázatcsökkentő mechanizmusként kell működniük. Az a felfogás, mely szerint a társadalmi hatás kiváltása ellentétben áll a gazdasági megtérüléssel, jelentősen akadályozhatja a tőkeáramlást az ESG-fókuszú piacok irányába, és lelassíthatja a társadalmi elvek és szabványok koherens rendszerének kialakítását.
Kormányzati beavatkozások
A kormányoknak kulcsszerepe van a társadalmilag fenntartható gyakorlatok előmozdításában, akár jogszabályok, akár adórendszerek, akár egyéb beavatkozások révén. Az ilyen közvetlen intézkedések azonban, bár szükségesek, nem valószínű, hogy elegendőek minden kívánt társadalmi eredmény eléréséhez. Súlyos gazdasági válság idején a kormányokra is nyomás nehezedhet, hogy szüntessenek meg néhány intézkedést a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében.
Ajánlások
Koherencia: globális konszenzus a társadalmi alapelvekről
Az IRSG szerint nagyon fontos, hogy globális szinten következetesen és egységesen valósuljon meg a társadalompolitikai eredmények beintegrálása a fenntartható finanszírozásba. A globális megközelítés ugyanis jobb általános eredményeket biztosít, és lehetővé teszi az összehasonlíthatóságot, ami elengedhetetlen az elszámoltathatósághoz. Így elkerülhető a szétaprózott, egymást átfedő, összeegyeztethetetlen nemzeti vagy regionális rendszerek létrejötte, ami eredménytelenséghez és szükségtelen bürokráciához, valamint a pénzügyi szolgáltatók és felhasználók költségeinek növekedéséhez vezet.
Elsőként az alapelvekről kell globális konszenzust elérni, vagyis azokról a társadalompolitikai eredményekről, amelyek világszerte kiemelt fontosságúak a pénzügyi szolgáltatási ágazat számára a hozzájárulás vagy a működésbe való beilleszthetőség szempontjából. Ezen alapelvek mindegyikére vonatkozóan egységes mérőszámokat kell meghatározni. A döntéshozóknak meg kell állapodniuk arról, hogy mely adatok tükrözik a legjobban azokat a társadalmi alapelveket, amelyekhez a pénzügyi szolgáltatási szektor várhatóan hozzájárul. Az adatok és mérőszámok egységes alkalmazása lehetővé teszi az alapértékek összehasonlítását és az eredmények nyomonkövetését mind mikroszinten, mind globálisan.
Minimumkövetelmények meghatározása a társadalmi kérdésekre vonatkozóan
A globális társadalmi alapelvek és kapcsolódó mérőszámok átfogó rendszerének megalkotását követően a globális társadalmi standardok kialakítására kell koncentrálni. E folyamat elindításának egyik lehetséges módja, hogy a szabályozó hatóságok világszinten megállapodnak azokról a minimum standardokról, amelyeket minden esetben és minden ügylet során alkalmazni kell. Ezek a minimum standardok nem állandóak, a megfelelő mechanizmusok révén szükség szerint magasabbra emelhetőek.
Közös társadalmi vezérelv a lendület fokozása érdekében
Ki kell jelölni egy közös társadalmi vezérelvet a prioritások meghatározása és a fókusz szűkítése érdekében, hogy ezáltal fokozni tudjuk a lendületet, megtaláljuk a közös nevezőt a joghatóságok között és ösztönözzük a szélesebb körű társadalmi átalakulást. Mindezt előnyös lenne szabályozással és állami támogatással is elősegíteni. Az IRSG szerint a modern rabszolgaság témája például egy megfelelő vezérelv lehetne egyrészt elterjedtsége okán, másrészt a már elvégzett jelentős munka miatt, amire támaszkodni lehet.
Az alapelvek és standardok részletes meghatározása
A globális pénzügypolitikai döntéshozóknak olyan részletességgel kellene meghatározniuk a fenntartható finanszírozásra vonatkozó társadalmi alapelveket és standardokat, hogy azok többféle kritériumnak is eleget tegyenek:
- kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a vállalkozások ne tudják kipipálni a feladatokat anélkül, hogy szembesülnének a háttérben rejlő társadalmi problémákkal;
- kellően széleskörűnek kell lenniük, hogy relevánsak és alkalmazhatóak legyenek egy olyan pénzügyi szolgáltatási ágazatban, amely számos különböző funkciót és szerepet tölt be egy változatos termék- és ügyfélbázison; emellett az összehasonlíthatóság megkönnyítése érdekében speciális ágazati szintű iránymutatásra is szükség lehet;
- időtállónak kell lenniük (hogy a cégek ki tudják építeni az adatok rögzítésére és közzétételére szolgáló rendszereiket, és döntéshozatali folyamataikban alkalmazni tudják az alapelveket és standardokat), de motiváló hatással is kell rendelkezniük, hogy hosszabb távon ösztönözzék a fejlődést.
A jogszabályok kreatív alkalmazása a társadalmilag fenntartható pénzügyek elősegítésére
A szabályozásnak le kell vonnia a múlt tanulságait és kreatívnak kell lennie, támogatnia kell az önkéntes erőfeszítéseket (köztük a pénzügyi szektorét is) és ösztönöznie kell a fokozatos fejlődést. Számos érv szól a progresszív jogalkotás mellett, ami a szabályozás kreatív alkalmazását jelenti, együttesen más eszközökkel, a társadalmi eredmények javítása érdekében. A progresszív szabályozás egyik példája, amikor a benchmarknak való megfelelést társadalmi standardokkal kapcsolják össze az adókedvezmények, a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy a befektetőknek szóló zöldkötvény-kibocsátások előfeltételeként.
A pénzügyi intézmények, mint a fenntartható finanszírozás társadalmi komponensének támogatói
A pénzügyi szolgáltatók felelősséggel tartoznak azért, hogy segítsék a társadalmi eredmények elérését. A nagybankoknak és pénzügyi intézményeknek kell a változás katalizátorainak lenniük azáltal, hogy minden működési területükön egységes standardokat alkalmaznak a társadalmi normák javítása érdekében. A cégeknek fel kell használniuk a rendelkezésükre álló eszközöket a jó gyakorlatok megismertetésére és népszerűsítésére működésük során, ellátási láncaikban és üzleti tevékenységeikben. Mindezek mellett azonban szükség van az alapelvek, adatok és mérőszámok globális keretrendszerére is annak érdekében, hogy jobb társadalmi eredményeket érjünk el és ösztönözzük a globális piacokat.
Lendületnyerés a társadalmi változások előmozdítása érdekében
Az IRSG jelentésében megfogalmazott ajánlások megvalósításához lendületet kell nyernie a társadalmilag fenntartható finanszírozásnak. Ennek motorjai a pénzügyi szolgáltatási ágazat szereplői és a globális döntéshozók kell, hogy legyenek. Az IRSG egy nagykövet kinevezését javasolja, aki vezeti az ütemterv megvalósítását, a modern rabszolgaság felszámolásától kezdve a társadalmilag fenntartható finanszírozás szélesebb körű kiterjesztéséig. Az IRSG arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalmilag fenntartható finanszírozás nem alternatívája az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának vagy tágabb értelemben a zöld finanszírozásnak, hanem annak kiegészítése.
Az eredeti tanulmány itt olvasható: https://www.irsg.co.uk/assets/Reports/IRSG-KPMG-Accelerating-the-S-in-ESG-report_final.pdf
