fbpx

Közel 150 résztvevővel kerestük a választ a jövő kihívásaira

Közel 150 résztvevővel kerestük a választ a jövő kihívásaira

A változás és a megújulás jegyében rendeztük meg első konferenciánkat. Üzleti fenntarthatósági vezetők, szakértők, civil szervezetek szakemberei, egy jövőkutató és a fiatal generáció képviselői osztották meg gondolataikat arról, hogy szerintük milyenné válik a jövő vállalata az őt körülvevő világ gazdasági, társadalmi és ökológiai változásában. A konferencia résztvevői a nap zárásaként csoportokat alkotva, közösen keresték a válaszokat a saját területükön jelentkező kihívásokra, az esemény végén pedig átadtuk az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját. 

Legutóbb még 3 éve Magyar Adományozói Fórum néven tartottuk meg éves konferenciánkat a PwC székházában, ám idén már Effekteam néven tértünk vissza ugyanoda. Számunkra is érdekes volt visszanézni az akkori önmagunkra és figyelni mivé váltunk. Dr. Molnár Klára az Effekteam igazgatója és Nyilas Orsolya az Effekteam elnöke arról beszélgettek, hogy miért volt szükség a szervezetnél nemrégiben történt változásokra és hogyan lett a Magyar Adományozói Fórumból Effekteam.

Molnár Klára elmondta: „Sokat változtunk, átmentünk egy átalakuláson. Ami szembetűnő az a nevünk, az arculatunk, de ez a változás egyfajta újrapozicionálását is jelenti a szervezetnek. A vállalati gondolkodás és a vállalati felelősségvállalás nagyon sokat változott az elmúlt években, a céges gondolkodás elmozdult a filantróp irányból a stratégiai vonal felé, azaz a vállalatoknál is egyre inkább megfigyelhető lett az a trend, hogy kialakított célrendszer mentén, kiválasztott fókusszal, szűkebb és akár másfajta célcsoportokat proaktívan és tartós együttműködések keretében támogatnak. A nevünk első része “effekt” arra utal, hogy szeretnénk azt a szemléletet minél jobban elterjeszteni, hogy ha egy vállalat támogat, vagy saját működését a fenntarthatóság irányába fejleszti akkor azt úgy tegye, hogy nézze annak eredményét és hatását. A „team” szó pedig egyértelműen azt jelenti, hogy közösségben gondolkodunk, azaz szeretnénk minél több szakembert megszólítani, köztük információ és tapasztalatcserét generálni, valamint a nemzetközi jó példákkal színesíteni a hazai piacot.”

A Közösség. Hatás. Jövő. című konferencián elsőként Karsai Janka, a PwC a fenntarthatósági szolgáltatások vezetője köszöntötte a közel 150 résztvevőt, majd a Pénzügyminisztérium Munkaerőpiaci Főosztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Kállayné dr. Csik Ildikó hangsúlyozta: „A fenntarthatóság ma már versenyképességi tényező. A felelős üzleti magatartás és a társadalmi felelősségvállalás gyakorlása amellett, hogy segíti a fenntartható növekedést, javítja az érintett vállalatok és a nemzetgazdaság versenyképességét is, ezért a társadalmi felelősségvállalás vállalati és állami támogatása egyaránt kiemelt prioritás. A második kormányzati CSR Cselekvési Terv azt célozza, hogy a fenntarthatóság biztosított legyen a foglalkoztatáspolitika, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területén. A most kiosztásra kerülő díjak mindenekelőtt azt a munkát jutalmazzák, amit nem csak önmagunk gyarapodásáért, de a szűkebb (és tágabb értelemben vett) közösségünk, az egész országunk fejlődéséért és fenntarthatóságáért teszünk.”

A felvezető előadás az emberiség jövőjét firtatta, hogy mi vár ránk a következő 5-15 évben a gazdaság a társadalom és az ökológiai környezet viszonylatában, és ebben hogyan alakul a vállalatok felelőssége, szerepe. Az előadó Horváth Áron volt, aki vállalati fenntarthatósági szakértő, menedzser a Deloitte Belgiumnál. Áron elmondta, hogy a jövőben gyökeres változásra lesz szükség mind a magánemberek, mind a vállalatok részéről, hogy visszafordíthassuk a klímaváltozást és annak gyűrűző hatásait. A vállalatoknak számtalan lehetőségük van, hogy szemléletváltással, stratégiai hozzáállással megváltoztassák a mostani fenntarthatatlan fejlődési irányt. Erre eszköz lehet pl. a körkörös gazdasági folyamatok és a klímaváltozás pénzügyi hatásainak beépítése a vállalat üzleti modelljébe és kockázat-kezelésébe. Az elvárások is nőnek több irányból. A befektetői körök és az új generációk (millenials, Z generáció) sokkal nagyobb elvárásokat támasztanak a vezetőségek, vállalati kultúrák és befektetők felé, és jobban is fogják büntetni azokat, akik nem adaptálódnak egy fenntarthatóbb világhoz. „Ideje változtatni” – zárta előadását Horvát Áron. 

Ő is rész vett aztán azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyen beszélgetőpartner volt Kánai András, jövőkutató, kommunikációs szakember, science fiction író, valamint a Vodafone belső kommunikációs szakértője, Macskásy Éva másodéves biológia szakos hallgató, a Fridays for Future aktivistája; Matolay Réka, PhD, egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetemről és Pogány Éda Glória a Syngenta, Kelet-Európa üzleti fenntarthatósági vezetője. A beszélgetés moderátora, Schubauer Krisztina a Hiventures marketing és kommunikációs igazgatója volt.

Abban mindenki egyetértett, hogy az, ahogy most döntünk óriási hatással lesz a jövőnkre. A nagy kérdés azonban az, hogy ezt mennyire vesszük komolyan. Mit tudunk leadni például a komfortunkból, egyéni szinten, képesek vagyunk-e arra, hogy csökkentsük a fogyasztásunkat. Tudatos döntéseket kell hozzunk, mert ezzel lehet kikényszeríteni a vállalatokból is a változást. Nem mindegy az sem, hogy mivel bocsájtjuk útjára a jövő generációját. Az újfajta gondolkodásmódnak el kell jutnia az oktatás szintjére is, fenntarthatósági szempontból is át kellene fésülni a tananyagokat hiszen, ha csak arra gondolunk, hogy a marketing még mindent ennek az újfajta, tudatos szellemiségnek az ellenében tanít, van tennivaló. Ez is nagy kihívás, hogy ebben mit tudunk lépni. Értékrendváltásra van szükség a legtöbb területen – vonták le az optimizmusra okot adó konklúziót a beszélgetés résztvevői.

A diskurzusból nem maradt ki végül senki sem. A közel 150 résztvevő csoportokat alkotott és a World Cafe módszerével dolgozott közösen a következő gondolatébresztő kérdéseken, aminek összegzését aztán mindenkivel megosztották. Milyen változások, kihívások várhatóak saját területükön, amelyek befolyásolhatják jövőbeni működést?  Miben látják a saját felelősségüket? Milyen megoldások merülhetnek fel közösségi szintű összefogással, együttműködéssel? Milyen konkrét ötletek, javaslatok vannak a megoldásra? A csapatmunkát Bilski Veronika, a Wieland és Wielandtól segítette, a Remarker csapata pedig vizuálisan támogatta, hogy a hasznos gondolatok grafikus formában is megjelenjenek, formálódjanak.

A program az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja ünnepélyes átadásával zárult. Az erről készült összefoglaló itt olvasható:
https://effekteam.hu/a-coca-cola-az-invitech-az-e-on-es-a-tesco-kapta-az-effekt-2030-dijat-negy-kategoriaban-dijaztuk-a-kozossegi-befekteteseket/

Iratkozzon fel hírlevelünkre!