Az immár 22. alkalommal kiadott éves jelentés a szélesebb régió 24 országában ellentétes trendeket, növekvő polarizációt és jogi bizonytalanságot eredményező új szabályozásokat mutatott ki. A 2018-as összesítés Szlovéniában és Örményországban jelentősen, míg Litvániában, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Belorussziában és Grúziában kissé javult a civilek helyzete a korábbi évekhez képest, míg Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, és valamennyire Bulgáriába és Horvátországban is folyamatos romlás tapasztalható.

Ahogy a társadalom egészében, úgy a civil szektorban is tetten érhető a növekvő polarizáció, amelyet a kormányzati kommunikáció és támogatás gerjeszt. Főként Oroszországban, de Magyarországon és Lengyelországban is mintha párhuzamosan létezne két szektor, egyik oldalon államilag támogatott és elismert jótékonysági, sport és kulturális szervezetekkel, míg az érdekérvényesítő, jogvédő civileknek üldöztetésben és zaklatásban van részük. A migráció ügye továbbra is az egyik központi kérdés, amely mentén „jókra” és „rosszakra” osztják a civileket például Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában – ezt példázza a tavaly elfogadott hazai „Stop Soros” törvénycsomag. Hasonlóan homályos és nehezen értelmezhető jogszabályok más országokban is nehezítik a civilek életét. A pénzmosás elleni szabályok feleslegesen túlzó vagy talán szándékos félreértelmezése (például a „tényleges tulajdonos” fogalmát illetően) több országban – egyebek között Romániában, Észak-Macedóniában – súlyos, szinte teljesíthetetlen adminisztratív terheket ró a szervezetekre. Ugyanakkor főként a délkelet-európai és eurázsiai térség több országában előrelépéseket tettek a szervezetek az adománygyűjtés és a pénzügyi bázis megteremtése terén.

Összességében a térségben továbbra is Észtországban a legkedvezőbb a civil szektor helyzete (2,1 a hétfokú skálán), míg a spektrum másik végén Azerbajdzsánban némi javulás ellenére is szinte lehetetlen a szervezetek működése (5,9 pont). Magyarország 3,9 ponttal a skála alsó-közép mezőnyében található.

Közép-Kelet-Európa és Eurázsia civil szervezeteinek fenntarthatóságának indexét az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) állítja össze az FHI 360, a Nemzetközi Nonprofit Jogi Központ (ICNL) valamint mind a 24 vizsgált országban helyi partnerek közreműködésével a szektor állapotának, helyzetének értékelése céljával. A most kiadott jelentés a 2018-as évet mutatja be. Immár 22. alkalommal az index a civil szektor általános fenntarthatóságát elemzi, hét konkrét dimenzió mentén: jogi környezet, szervezeti kapacitás, pénzügyi életképesség, érdekérvényesítés, szolgáltatásnyújtás, infrastruktúra és társadalmi elismertség. A regionális jelentés országokra lebontva és összesítve is bemutatja a trendeket és fejleményeket, illetve a hozzájuk rendelt pontozásos rangsorokat.

Az Ökotárs Alapítvány az FHI 360 partnereként működött közre a Magyarországról szóló fejezet elkészítésében. A fejezet (magyarul) letölthető innen, a teljes tanulmány (angolul) innen.

Bővebb információ: Móra Veronika, move@okotars.hu