Az Effekteam tudásmegosztás munkacsoportjának legutóbbi online eszmecseréjén Schubauer Krisztina CSR szakértő, az egyesület elnökségi tagja ismertette azokat a trendeket, amelyek 2021-ben a leginkább jellemzik a vállalatok és vezetőik fenntarthatóság iránti elkötelezettségét. A nemzetközi és hazai felmérések alapján készült áttekintéshez csatlakozva, a beszélgetés résztvevői saját tapasztalataikat is megosztották a téma kapcsán.

Klímaváltozás, felelős befektetés, biodiverzitás, fenntarthatósági jelentés és társadalmi egyenlőség – az MSCI nemzetközi jelentése szerint 2021-ben ezek lesznek a prioritások a vállalatok és a befektetők számára a fenntarthatóság területén.

A klímaváltozás és az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni fellépés ma már egy kötelező minimum minden felelős vállalat számára. A 2015-ös párizsi klímacsúcson született megállapodás értelmében 2˚C alatt kellene tartani a globális hőmérséklet-emelkedést, de mivel jelentős előrelépés eddig nem történt e cél elérése érdekében, így az elkövetkező időszak fókuszába a vállalati szintű klímastratégiák kidolgozása és alkalmazása kerül majd. Az egyes cégek és iparágak szintjén is szükség lesz a szabályozások szigorítására és az üzleti modellek átalakítására ahhoz, hogy a klímaváltozás jelenlegi ütemét sikerüljön mérsékelni.

A felelős befektetések kapcsán egyre inkább előtérbe kerülnek azok a gyorsan fejlődő, innovatív vállalkozások, amelyek a fenntarthatóság terén meg tudnak felelni a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontoknak. Ugyanakkor, az ilyen jellegű vállalkozásoknak a kezdeti időszakban általában jóval több tőkére, nagyobb befektetésre van szükségük, amihez a megfelelő támogatási keretrendszer jelenleg még nem áll rendelkezésre.

A harmadik fontos téma a biodiverzitási válság, ami a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye. Jelenleg a világon élő növény- és állatfajok egynegyede a kihalás szélén áll, ezért kiemelt jelentőségű, hogy ezen a területen is mielőbb változás történjen.

Nemzetközi szinten egyre nő azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek fenntarthatósági információkat szolgáltatnak magukról, azonban továbbra is sok olyan ország van – köztük Magyarország is –, ahol a cégek kibújnak a szabályozás alól. A fenntarthatósági jelentés önmagában csak a végtermék, elsősorban arra lenne szükség, hogy a vállalatok olyan mérési rendszereket vezessenek be, célszámokat tűzzenek ki maguk elé, melyek segítségével fokozatosan javíthatják tevékenységüket, majd az eredmények évenkénti felülvizsgálata, auditálása alapján rendszeresen újragondolhatják és továbbfejleszthetik működésüket. Az adatszolgáltatás most még önkéntes, de a jövőben változások várhatók ezen a téren is.

Az ötödik témát, a társadalmi egyenlőség kérdését tekintve a pandémia hatására sajnos tovább romlott a helyzet a szegénység, az éhezés és az egészség terén, és még inkább felerősödött a rasszizmus.

Az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok (SDG-k) egy olyan keretrendszert kínálnak, amely iránymutatásként szolgál a vállalatok számára fenntarthatósági stratégiájuk kialakításához. Az SDG-k alkalmazása azonban ma még gyerekcipőben jár. Ezt mutatja annak a felmérésnek az eredménye is, melynek keretében 37 országban, 7 iparágban összesen 1200 vállalatot kérdeztek meg az SDG-kről. A válaszok alapján a cégek 72%-a említi jelentésében (59% a fenntarthatósági riportjában, 51% az éves jelentésében) a fenntartható fejlődési célokat, 25% szerepelteti az SDG-ket a CEO által aláírt üzleti stratégiájában, 65% hivatkozik valamilyen SDG elemre, mindössze 14%-nak van valamilyen SDG célszáma és csupán 1% méri vissza az SDG céljait. A cégek tehát látszólag elkezdtek foglalkozni az SDG-kel, de ezek egyelőre inkább csak kommunikációs tényezőnek számítanak, és nem igazán hatják át a vállalati működés egészét és az ellátási láncot.

A KPMG 40 országban 1300 CEO bevonásával vizsgálta meg, hogyan alakul 2021-ben a férfi cégvezetők elkötelezettsége a vállalati fenntarthatóság iránt. Az egészségügyi és humanitárius válság közepette a vezetők mintegy 80%-a gondolja úgy, hogy empatikus, elkötelezett és látható fellépésre van szükség a járvány negatív következményeinek enyhítése érdekében, és ugyanennyien tartják fontosnak azt is, hogy cégük rendelkezzen olyan akciótervvel, melyet akár egyik napról a másikra el lehet indítani. Megfigyelhető, hogy a pandémia hatására átrendeződtek a prioritások: előtérbe került a digitális transzformáció, a tehetséggondozás és az ellátásilánc-kockázatok kezelése, hangsúlyosabbá váltak a társadalmi tényezők, illetve azok a lehetőségek is, melyeket a digitális átalakulás kínál. A cégvezetők úgy látják, hogy a jövőben azok a vállalatok tudnak majd versenyelőnyre szert tenni, amelyek magasztos céllal és mögötte valós tartalommal rendelkeznek, és mindezt megfelelően kommunikálják.

A 28 országban megkérdezett 1100 női cégvezető általában nagyon reálisan látja a jelenlegi helyzetet. Többségük úgy gondolja, hogy a digitális transzformáció folytatódni fog a következő 2-3 évben, ahogyan a válság is. Számukra a legfőbb motivációs tényező az, hogy az eddig is létező társadalmi problémákat (a társadalmi egyenlőtlenségek, rasszizmus, diszkrimináció kérdéseit) most a pandémia hatásaival együtt kezeljék. A felmérés fontos és érdekes megállapítása, hogy a világjárvány egyúttal a nemi egyenlőség és egyenlőtlenség katalizátora is lett: az új digitális work-life balance kedvezőbb feltételeket biztosít a női vezetők számára ahhoz, hogy munkájuk mellett a magánéletüket, a családjukat is menedzselni tudják.

Magyarország viszonylatában Schubauer Krisztina arról számolt be, hogy a vállalatvezetők számára az egyik legnagyobb kihívást az érzékenyítés jelenti. A pandémia kapcsán mindenki a saját bőrén érzékelheti a különféle környezeti és társadalmi problémákat, de békeidőben nehéz az emberek figyelmét ezekre a témákra ráirányítani. Szintén fontos kérdés, hogy a hazai cégek hogyan tudják kezelni az alulról jövő kezdeményezéseket, hogyan tudják a munkatársaik ötleteit úgy felhasználni és integrálni, hogy azok összhangba kerüljenek a magasabb szintű vállalati stratégiával. Sok cég számára okoz fejtörést az is, hogy a különféle vállalati felelősségvállalási, fenntarthatósági aktivitások, önkéntes programok kapcsán mit és hogyan kommunikáljanak, mi számít hiteles kommunikációnak. És végül, a vállalatok részéről szintén megfontolást igényel, hogy a fenntartható fejlődési célokat, illetve az általuk kínált keretrendszert hogyan tudják a teljes szervezeten belül bevezetni, hogy azok valamennyi működési területen megjelenjenek.

Markovics Emma, a MOL kommunikációs szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy időre és sok apró lépésre van szükség ahhoz, hogy a fenntarthatósági stratégia beépüljön a vállalati stratégiába, de ezt a munkát egyetlen felelős, hosszú távon gondolkodó cég sem tudja megspórolni, mert a piac ezt ma már kikényszeríti előbb vagy utóbb.

Thierry Zsuzsanna, a Tungsram CSR vezetője szerint a vállalati stratégiával párhuzamosan célszerű a fenntarthatósági stratégiát is felépíteni és végigvezetni a szervezet egészén és az ellátási láncon, hogy mindenki egy nyelvet beszéljen és legyen egy közös platform objektív mérőszámokkal. Sajnos a pandémia hatására megváltoztak a fókuszpontok, módosult a vállalati stratégia, így most ehhez kell hozzáigazítani a meglévő, vagy sok helyen még kialakítás alatt álló fenntarthatósági stratégiát, ami a cégek többsége számára komoly kihívást jelent.

Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere rávilágított, hogy a koronavírus-helyzetnek lehetnek pozitív hozadékai is. A megváltozott körülmények és igények inspirálóan hathatnak azokra a vezetőkre, akik korábban esetleg belekényelmesedtek a mindennapi munkába. Most előtérbe került az „out of the box thinking”, a gyors reagálás és a kreativitás.

Pál-Nagy Szabina, a dm PR munkatársa a vállalati felső- és középvezetők számára szervezett fenntarthatósági képzések, szakmai programok, tájékoztató előadások szerepét emelte ki. Az alulról jövő kezdeményezések, ötletek hasznosításának elősegítésére lehetőségként említette egy olyan fenntarthatósági munkacsoport létrehozását, amelyben a cég valamennyi működési területe képviseltetni tudja magát.

Sipos Emőke, a Microsoft Magyarország philanthropy menedzsere a globális koncepciók és a helyi kezdeményezések közötti egészséges egyensúly megteremtésének nehézségeiről beszélt. Mint mondta, a nemzetközi hátterű vállalatok számára egyfelől az jelenti a kihívást, hogy a globális szintű fenntarthatósági stratégiát hogyan tudják a helyi igényekhez, lehetőségekhez igazítani, másfelől az is megfontolást igényel részükről, hogy a globális stratégia megvalósítása mellett miként és mennyire tudnak teret engedni az alulról jövő kezdeményezéseknek.

Schubauer Krisztina befejezésül arra hívta fel a figyelmet, hogy a CSR feladatokat sokan a kommunikáció vagy a marketing részeként kezelik, holott a fenntarthatósági tevékenységek jóval túlmutatnak ezeken. Sok bennük a nem látható, nem kommunikálható elem (pl. a fenntarthatósági stratégiák, a mérési folyamatok), azonban ezek is elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a vállalatok sikeresen tudják implementálni a fenntarthatósági keretrendszereket.