A Corporate Citizenship nemzetközi tanácsadó cég két évtizede segíti a vállalatokat világszerte a felelős és fenntartható működés kialakításában, illetve olyan hatékony és innovatív megoldások kifejlesztésében, melyek választ adhatnak korunk legfontosabb környezeti és társadalmi kihívásaira. A szervezet Actions for Business 2022 című kiadványa azokra az aktuális témákra hívja fel a figyelmet, amelyeket érdemes a vállalatoknak szem előtt tartaniuk a felelős és fenntartható működés megteremtése során.

Igazságos átmenet a fenntartható gazdaság felé

Bolygónk jövője szempontjából elengedhetetlen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése, ami ugyanakkor érzékenyen érinti a világnak azokat a részeit, ahol a munkahelyek többsége nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakhoz kötődik. Fontos tehát, hogy a politikai döntéshozók és a vállalatok olyan módon alakítsák ki a fenntartható gazdaság feltételeit, hogy egyúttal minimalizálják azokat a hátrányos következményeket, amelyek az átállás miatt leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportokat fenyegetik. Miközben a cégek saját karbonlábnyomuk csökkentésén dolgoznak, figyelemmel kell kísérniük intézkedéseik társadalmi aspektusait és mérlegelniük kell, hogy milyen programokkal (pl. fiatal tehetségek felkarolása, munkatársak továbbképzése, az érintettek közötti kapcsolatok erősítése) tudják ellensúlyozni az esetleges negatív hatásokat.

Generációk együttműködésének megteremtése

Ma a munkaképes korú népesség jóval több korcsoportot foglal magában, mint korábban bármikor. Egyes felmérések szerint helyenként öt különböző nemzedék van jelen a munkaerőpiacon, az úgynevezett csendes vagy veterán generációtól kezdve egészen a Z generációig. A Forbes szerint 2026-ra a millennialok (az Y generációsok) teszik majd ki a munkavállalók legnagyobb részét, de mellettük továbbra is 25%-os arányt képviselnek majd a baby boomerek és az X generáció tagjai. Mindez egyfelől komoly kihívást jelent a munkaadók számára, hiszen meg kell találniuk a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy kezelni tudják a munkavállalók sokszínűségét és eltérő igényeit, másfelől a többgenerációs munkaerő-állomány izgalmas lehetőségeket és újfajta megoldásokat is kínál.

Az ESG-teljesítmény mérése és bemutatása

Az átláthatóság megteremtésének és a nettó zéró célkitűzések megvalósításának igénye arra ösztönzi a vállalatokat, hogy egyre nagyobb hangsúlyt helyezzenek az ESG-szempontoknak megfelelő működésre. Ahhoz, hogy a cégek megfelelően tudják mérni és bemutatni saját ESG-teljesítményüket, először meg kell határozniuk, hogy pontosan mit mérnek és ehhez milyen módszertant alkalmaznak, meg kell tervezniük, hogy az összegyűjtött adatokat hogyan kezelik és elemzik, illetve azt is ki kell alakítaniuk, hogy az érintettek különböző csoportjai számára milyen módon prezentálják az eredményeket.

Az értékláncokon keresztül megvalósuló változások

A vállalati értékláncok jelentős környezeti és társadalmi hatást képesek kifejteni a láncolat egészére kiterjedő szabályozásokon és gyakorlatokon keresztül. Jelenleg az egyik legnagyobb kihívást világszerte az jelenti a cégek számára, hogyan tudnak beszállítóikkal együtt olyan intézkedéseket, programokat bevezetni az emberi jogok védelmében, amelyek egyaránt megfelelnek a jogszabályi követelményeknek és a fogyasztók elvárásainak. Amellett, hogy a kereskedelmi szabályozások egyre szigorúbb jelentési kötelezettségeket írnak elő az emberi jogokkal összefüggésben, a fogyasztók is egyre nagyobb átláthatóságot várnak el az általuk kedvelt márkáktól. Éppen ezért a vállalatok részéről elengedhetetlenül fontos a hiteles kommunikáció és a megfelelő jelentéstétel a nyersanyagok nyomonkövethetősége és az ellátási lánc fenntarthatósága kapcsán.

Technológia a jó célok szolgálatában

Az utóbbi évtizedben a digitális forradalom, vagy más néven negyedik ipari forradalom világszerte jelentős fejlődést hozott az oktatás, a foglalkoztatás, a kereskedelem és a közösségi kapcsolatok terén egyaránt, a világjárvány pedig még inkább felgyorsította ezt a folyamatot. A digitalizáció számos lehetőséget és megoldást kínált a járványügyi korlátozások idején, ugyanakkor még tovább növelte azoknak a társadalmi csoportoknak a leszakadását, akiknek eleve korlátozott volt a hozzáférése a modern technológia vívmányaihoz. A felelős vállalatok sokat tehetnek ennek a digitális szakadéknak az áthidalása érdekében, egyrészt hozzáférhető és méltányos termékek, szolgáltatások fejlesztése révén, másrészt közösségi befektetések és társadalmi felelősségvállalási programok megvalósítása útján.

A környezeti hatások kimutatása

Amellett, hogy biztosítani kell a globális gazdaság működését és milliók megélhetését, sürgős cselekvést igényel a természet pusztulásának megakadályozása, illetve az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelem is. Bár egyre jelentősebb figyelmet kapnak ezek a problémák és növekednek az ilyen irányú nemzetközi kötelezettségvállalások, továbbra is kihívást jelent a vállalatok számára, hogy miként tudják szabványosított és üzleti szempontból releváns módon mérni saját környezeti hatásukat. Az idei év előrelépést hozhat a természettel kapcsolatos vállalati információk közzétételének kialakítása terén, hiszen a természettel kapcsolatos pénzügyi információk közzétételével foglalkozó munkacsoport (Task Force on Nature-related Financial Disclosures, TNFD) márciusban kiadta TNFD-keretrendszerének béta verzióját, a CDP pedig kérdőíveit bővíti annak érdekében, hogy azok a természettel kapcsolatos témák még szélesebb körét lefedjék.

Az S komponens mérése

Miközben egyre jobban megértjük az E (környezeti) és G (vállalatirányítási) tényezőket az ESG-n belül, az S (társadalmi) komponens továbbra is egy furcsa középső gyerek szerepét tölti be két testvére között, hiszen a meghatározása sem egyértelmű és időnként teljesen mérhetetlennek tűnik. Valójában a vállalati működés társadalmi aspektusa sokféle, önállóan mérhető témát foglal magában az emberi jogoktól kezdve a sokszínűségen, az egyenlőségen és a befogadáson át, a munkavállalók jóllétéig, egészségéig és a közösségi hatásokig. Az S mérésének nehézségét az okozza, hogy az embereknek joguk van véleményt alkotni, ezért egyetlen mérési módszert sem tekinthetünk teljesnek anélkül, hogy megkérdeznénk róla az emberek véleményét. Más területeken a vállalat választhatja ki az alkalmazni kívánt mérési módszert, itt viszont az érintettek döntenek. Éppen ezért a puszta mérőszámokon túl mindig érdemes megvizsgálni az adott szervezet küldetését és az emberekre gyakorolt hatását is.

Szabályozás, szabályozás, szabályozás

A szabályozások gyakran a vállalatok teljesítményével és közzétételi gyakorlatával kapcsolatos aggodalmakból születnek, mivel a döntéshozók attól tartanak, hogy az önszabályozás és az önkéntes megoldások nem működnek. Az idei évben jelentős fejlődés várható az ESG-jelentési és -közzétételi standardok terén, ami a vállalatok számára magasabbra teszi majd a mércét az adatok minőségének és a nyilvánosságra hozatal színvonalának tekintetében. Ugyanakkor, ezek a változások nemcsak kötelezettségeket jelentenek, hanem lehetőségeket is kínálnak egyben, hogy a cégek újragondolják a prioritásokat, meghatározzák az innovációs területeket és hatékonyabb kommunikációt alakítsanak ki az érintettek különféle csoportjaival. Az előírt követelmények ezáltal a vállalaton belüli szemléletváltás katalizátorai lehetnek a főbb ESG-témákkal összefüggésben.

Fenntartható foglalkoztatás megteremtése

Idén is folytatódik a munkaerő-elvándorlás, ami a munkaadóknak komoly kihívást jelent, hiszen nemcsak új tehetségeket kell magukhoz vonzaniuk az üzleti fejlődés érdekében, de figyelmet kell fordítaniuk a vállalatnál dolgozó tehetségeknek megtartására is. A legfrissebb kutatások szerint a munkavállalók 35%-a, közöttük is különösen a nők és a középvezetők tervezik, hogy 2022-ben munkahelyet váltanak. Egy részük azokból az iparágakból távozik, amelyeket erőteljesen érintett a világjárvány, míg mások a túlmunkára és a kiégésre hivatkozva mondanak fel. Ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy jelentős számú munkavállaló eltűnne a munkaerőpiacról. A munkáltatóknak inkább egyfajta átrendeződésre kell számítaniuk, ugyanis a munkavállalók azokhoz a vállalatokhoz fognak áramlani, amelyeknek az alapértékeivel jobban tudnak azonosulni, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak a munka és a magánélet között, illetve magasabb fizetést kínálnak. Ha egy vállalat 2022-ben is szeretné megőrizni versenyképességét és a tehetségekért vívott harcot is meg akarja nyerni, akkor előtérbe kell helyeznie a munkavállalókat és olyan vonzó munkahelyet kell számukra biztosítania, amely lehetővé teszi sokszínű képességeik kibontakoztatását.

Szavak helyett tettekkel lehet újraépíteni a bizalmat

A világjárvány kezdete óta meggyengült az intézményekbe vetett bizalom. A fenntarthatósággal és a társadalmi hatással kapcsolatos vállalati bejelentéseket sokkal nagyobb fenntartással fogadja a közvélemény, mint korábban. Ennek a bizalmi válságnak nem tesz jót, ha a cégek csak azért erőltetnek bizonyos témákat, mert azok most felkapottak. A megoldás kulcsa inkább a következetes és átlátható kommunikáció, illetve a valós hatás bemutatása lehet. Az idei évben várható szabályozási változások lendületet fognak adni a társadalmi és környezeti hatásokra vonatkozó adatok közzétételének. A fogyasztók ugyanis nagyobb átláthatóságot várnak el: ismerni szeretnék az alapanyagok eredetét, tudni akarják, hogy ki gyártotta az adott terméket, sőt a csomagolás újrahasznosításának módjára is kíváncsiak. Mindez nagyszerű lehetőséget kínál azon márkák számára, melyek támogatni szeretnék a fogyasztókat abban, hogy jobb döntéseket hozzanak. A fogyasztók, a vásárlók, az ügyfelek nem azt várják, hogy a vállalatok minden kérdésre kész válasszal rendelkezzenek, csupán párbeszédet szeretnének folytatni azokkal a márkákkal, amelyek eltökélten próbálják megérteni saját pozitív és negatív hatásaikat, és fejlődésükről folyamatosan tájékoztatják érintettjeiket is.