Nagy érdeklődés kísérte azt a szakmai találkozót, melyet az Effekteam február 22-én szervezett az ESG hazai helyzetéről. Mintegy 60 szakember vett részt – személyesen és online formában – az eseményen, melynek keretében közelebbről is megismerhették az Effekteam és a Comlab – ESG Core cégcsoport közös ESG kutatásának eredményeit, hallhattak az aktuális nemzetközi trendekről és megoszthatták egymással saját tapasztalataikat is.

Nagyvállalatok és nonprofit szervezetek képviselői is részt vettek az Effekteam legutóbbi munkacsoport-találkozóján, melynek a McDonald’s Magyarország adott helyet. A tudásmegosztás apropóját az egyesület és a Comlab – ESG Core cégcsoport közös ESG kutatása adta, melynek megállapításait dr. Schillinger Attila, az ESG Core Kft. alapítója, a ComLab Kft. vezető tanácsadója ismertette.

A több száz hazai cégnek kiküldött ESG kérdőívet összesen 56 vállalat töltötte ki. A válaszadók többsége a nagyvállalatok köréből került ki, közöttük is meghatározó volt a nemzetközi hátterű vagy magyar tulajdonú, de nemzetközi piacokon tevékenykedő cégek aránya. A felmérésben kiugróan magas volt a pénzügyi szektor szereplőinek részvétele, ami azzal is magyarázható, hogy esetükben már van egy létező szabályozás, melynek meg kell felelniük mindennapos működésük során.

Dr. Schillinger Attila örömtelinek nevezte, hogy a kérdőívet kitöltők többségénél már napirenden van az ESG bevezetése. Vannak, akik a teljes keretrendszer implementálására törekednek, míg mások bizonyos részterületekre fókuszálnak, sokuknak van például net zero stratégiájuk. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az ESG-t gyakran a fenntarthatóság szinonimájaként használják, azonban a kettő nem ugyanazt jelenti: az ESG alapvetően egy módszer, melynek segítségével és alkalmazásával a cégek eljuthatnak a fenntarthatósághoz. Az ESG bevezetésének folyamatában vannak fejlődési szakaszok, melyeken végighaladva lehet fokozatosan bevinni a fenntarthatóságot a vállalat genetikájába. Odáig kell eljutni, amikor ez már nem csak egy adott vezető vagy egy szakterület kompetenciája, hanem a teljes szervezetet áthatja.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy részének már van fenntarthatósági stratégiája, sőt jelentése is, viszont az adatgyűjtés tekintetében még akadnak hiányosságok. A jogszabályi környezet változásával a vállalatoknak konkrét mérőszámokat és képleteket kell majd alkalmazniuk, illetve megfelelő IT megoldásokra is szükségük lesz az adatok előállítása és feldolgozása érdekében. Mindezek előtt azonban, dr. Schillinger Attila szerint az első és legfontosabb feladat, hogy a vállalatok meghatározzák saját stakeholder csoportjaikat, akiknek rálátásuk van a fenntarthatósággal összefüggő problémákra és megoldási lehetőségekre, majd őket is bevonva próbálják alakítani, fejleszteni a szervezet működését.

Az ESG három komponense közül a környezeti tényező van leginkább előtérben a hazai cégek többségénél, ami a szakember számára egyáltalán nem meglepő, hiszen, ha a kibocsátást nem tudjuk csökkenteni, akkor néhány éven belül olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor minden más majdnemhogy mindegy lesz. A környezeti területen belül a fő hangsúly jelenleg az energiahatékonyságon van. Dr. Schillinger Attila úgy fogalmazott, hogy komoly megújulóenergia-hiánnyal nézünk szembe, ezért sokkal gyorsabbnak kell lennünk a megfelelő megoldások bevezetése, a megújuló energiaforrások kiaknázása és a hálózatok fejlesztése terén. Társadalmi szempontból a munkavállalói jólléttel kapcsolatos intézkedések (pl. képzés, egészség, biztonság) élveznek prioritást, a vállalatirányítás vonatkozásában pedig az etikai standardok dominálnak, melyek szintén jelentős hatással vannak egy szervezet megítélésére.

A kutatásban közreműködők többsége szerint az ESG nem feltétlenül szerepel első helyen a vállalatok prioritási listáján, gyakran még a vezetők részéről is hiányzik a kellő ismeret és elköteleződés, de a legnagyobb nehézséget az erőforráshiány jelenti, mind pénzügyi, mind emberi értelemben. Mindez azzal is magyarázható, hogy jelenleg ezerféle más probléma van, komoly átalakulási folyamatok zajlanak és sokan a túlélésre hajtanak. A kiutat a válaszadók elsősorban az oktatásban és a szemléletformálásban látják, sokan szeretnének tanulni, fejlődni és többet tudni erről a területről. Egyre fontosabbá válik az is, hogy a fenntarthatóság témája megjelenjen a felelősségi rendszerben, a munkaköri leírásokban és a kompenzációban, mert csak ezzel együtt biztosítható a munkatársak megfelelő szintű elkötelezettsége.

Dr. Schillinger Attila összességében pozitív eredményként értékelte, hogy a cégek elkezdtek foglalkozni a fenntarthatóság témájával. Hangsúlyozta, hogy a jövőben már nem lesz elég a rövid távú tervezés, felértékelődik a hosszú távú kockázatmenedzsment szerepe, és a vállalatoknak nem csak a profitra kell koncentrálniuk, hanem a stakeholderekre is, velük együtt kell elérniük a fenntartható működést. A szakember arra figyelmeztetett, hogy bolygónk határait (planetary boundaries) már meghaladtuk, így a továbbiakban sem szervezetként, sem egyénként nem folytathatjuk úgy az életünket, mint eddig, hanem mindannyiunknak változnia, változtatnia kell.

Az idei év döntő fontosságú lesz a fenntarthatósági jelentés részletes követelményeinek meghatározása szempontjából, egyúttal ez most egy felkészülési időszaknak is tekinthető, amikor a cégeknek át kell állniuk egy újfajta működésre és jelentéstételre. Az Európai Unió a legnagyobb vállalatok számára először várhatóan a 2024-es év tekintetében írja elő fenntarthatósági teljesítményük részletes jelentését 2025. január 1-jétől, majd a jelentéstételi kötelezettség évente fokozatosan bővül a kisebb cégek irányába. Amint az a felmérés eredményéből is jól látszik, a magyar gazdaság legnagyobb szereplői már megkezdték az elmozdulást a fenntarthatóság felé. Mivel az új szabályozások kiterjednek a teljes beszállítói értéklánc fenntarthatósági mutatóinak összegyűjtésére és jelentésére, a várakozások szerint idén és a jövő évben jelentősen felgyorsul majd itthon is az ESG bevezetése és a vállalati fenntarthatósági transzformációk folyamata.