Az Effekteam felmérést végzett tagjai körében, hogy megvizsgálja, milyen trendek várhatók a vállalatok társadalmi befektetései terén 2021-ben, a koronavírus-járványt megelőző (2017–2019) évekhez képest. A kutatás eredményeit az egyesület tudásmegosztás munkacsoportjának legutóbbi online találkozóján ismertette Dr. Molnár Klára igazgató.

A pandémia kirobbanása előtt – 2017 és 2019 között – a vállalatok többségénél éves szinten állandó volt vagy enyhén növekvő tendenciát mutatott a társadalmi befektetésekre, támogatásokra szánt források összértéke. Ezzel szemben 2021-ben csak a cégek felénél marad változatlan az összeg nagysága, a többieknél kisebb-nagyobb csökkenés várható.

A támogatások típusát tekintve a COVID-19 előtti időszak egyértelmű nyertesei a természetbeni támogatások (termékek, szolgáltatások) és a fizikai önkéntesség voltak. Ezekre növekvő forrásokat allokáltak a cégek, szemben a pénzbeni támogatásokkal, melyek mértéke stagnált vagy csökkent 2017 és 2019 között. A válaszokból az is kiderült, hogy a szakmai/pro bono önkéntesség idehaza még gyerekcipőben jár: a megkérdezettek több mint fele nem tartotta relevánsnak ezt a támogatási típust. Az idei évben a cégek kevesebb, mint 1/3-a tervezi a természetbeni támogatások növelését. A vállalatok közel 2/3-a azt prognosztizálja, hogy idén leginkább az önkéntesség mértéke fog növekedni, és az is főként virtuális formában fog megvalósulni. A vállalatok több mint 1/3-ánál ugyanakkor a pénzbeli támogatások mértékének csökkenése várható.

A 2020 előtti években a vállalatok mintegy felénél növekedtek a hosszú távú, stratégiai, win-win alapú közösségi befektetések, 1/3-uknál pedig a jótékony célú adományok vagy a marketing célokat is szolgáló társadalmi befektetések. Hasonló tendencia folytatódik 2021-ben is, annyi különbséggel, hogy a jótékony célú adományok mennyisége a cégek 2/3-ánál stagnálni, közel 1/3-ánál pedig csökkenni fog.

A pandémiát megelőző években a cégek 2/3-ánál főként partnerségi együttműködések és vállalati pályázati programok jellemezték a támogatási aktivitásokat. A válaszadók mintegy felénél az önkéntesség is meghatározó volt, azonban az eseti, ad-hoc támogatások a cégek 2/3-ánál nem voltak jellemzőek, a vállalatok azt jelezték, hogy nevezett támogatási formákat illetően 2021-ben sem várható jelentős változás.

A támogatási fókuszterületek kapcsán sem terveznek a cégek komolyabb módosításokat: azok, akik eddig az oktatást vagy az egészségügyet támogatták, nagy valószínűséggel a jövőben is ezekre a területekre koncentrálnak majd. Ugyanez mondható el a támogatandó társadalmi csoportokról is: többnyire azokra fognak fókuszálni a vállalatok, akikre eddig is. Legkevésbé a művészek és a sportolók támogatását vállalják fel a szervezetek, illetve kevésbé priorizáltak a szenvedélybetegek, az álláskeresők és a menekültek.

A vállalati támogatások nagy részét – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is a klasszikus civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) és a közoktatási intézmények kapják.

2021-ben is folytatódik az a tendencia, hogy a cégek többségének támogatási tevékenysége fókuszáltabbá válik, egyre inkább összhangba kerül a szervezet alapkompetenciájával és főbb stratégiai területeivel (pl. üzleti, kommunikációs, HR). Várhatóan mind a támogatási célok, mind a költségek meghatározása tudatosabb lesz, valamint elvárássá válik az eredmények és a hatások nyomon követése, értékelése. A vállalatok több mint felénél az innováció is jelentős szerepet kap.

A támogatási folyamatok szervezése, menedzselése terén a cégek növekvő hangsúlyt fektetnek a kommunikációra, valamint az eredmények, hatások tudatosabb és strukturáltabb nyomon követésére, rendszerezésére és értékelésére. Mindezeken felül az érintettek (a munkavállalók és az ügyfelek) edukálása is fontos szerepet kap. Az idei évben arra is számítanak a vállalatok, hogy a vezetők elkötelezettsége növekedni fog a támogatások iránt.

Ami az átláthatóságot illeti, a cégek 2/3-a a jövőben a külső és belső kommunikációra fekteti majd a hangsúlyt, több mint 1/2 részük az érintetti párbeszédet tartja szem előtt, és mindössze 1/3-uk tekinti fontosnak a fenntarthatósági jelentések készítését.

A vállalatok jövőbeni támogatási tevékenységét leginkább befolyásoló tényezőként a többség a pandémiát nevezte meg, és a megkérdezettek nagy jelentőséget tulajdonítottak annak is, hogy a cégek hogyan tudnak reagálni a vírus nyomán kialakult válsághelyzetre. Szintén a prioritások közé sorolták az üzleti működés szinten tartását, illetve – a járvány lecsengését követően – a CSR stratégia átdolgozását az üzleti környezet kihívásainak megfelelően.

A teljes kutatási anyag elérhető ezen az oldalon: https://effekteam.hu/tarsadalmi-befektetesek-az-effekteam-tagjainal-trendek-2021/