A vállalatok munkatársakért vállalt felelőssége kapcsán érdekes aspektusokra világított rá Schubauer Krisztina, az EXIM Magyarország HR, marketing és kommunikációs ügyvezető igazgatója az Effekteam 2022. október 6-i KÖZÖSSÉG. HATÁS. JÖVŐ. – Bizalomépítés és társadalmi fenntarthatóság az ESG „S” komponensének tükrében című szakmai konferenciáján. A life designer és worklife & business coach tapasztalatokkal rendelkező szakember az egyéni boldogság, a szervezeti boldogság és a fenntarthatóság közötti összefüggéseket elemezte előadásában.

Schubauer Krisztina azzal a megállapítással nyitotta prezentációját, hogy az emberi lét önmagában is sokféle fenntarthatósági kihívást jelent a környezetszennyezéstől és a természeti erőforrások kimerülésétől kezdve a növekvő társadalmi különbségeken át a fizikai és mentális egészségünk hanyatlásáig. A mai ember gyakran túlfogyasztással és felhalmozással próbálja elérni a megelégedettség érzését, ennek hatására azonban személyes és környezeti szinten is felborul az egyensúly. Korunk vezető betegségei között van a szorongás, a depresszió, a kiégés, melyek eredményeként fokozatosan csökken ökológiai intelligenciánk, és a kiégett ember kiégett környezetet hagy maga után.

Az EXIM Magyarország HR, marketing és kommunikációs ügyvezető igazgatója szerint a fenntarthatóság szempontjából is fontos kérdés, hogy egyéni és szervezeti szinten hogyan értelmezzük a boldogságot. Mindenki szeretne boldog lenni privát életében és a szakmai pályafutása során egyaránt, de egyénenként változik, hogy ki miben találja meg a saját boldogságát. Mivel az ember a nyugdíjig átlagosan 80-85 ezer órát tölt munkával, nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen hangulatban teszi. A munkahelyi boldogságot befolyásoló legfontosabb tényezők közé tartozik a jó munkakörnyezet és a munkatársakhoz fűződő harmonikus viszony, a munkával való azonosulás, a megfelelő vezetők, a munka és a magánélet egyensúlya, a feladatok sokszínűsége, az a hit, hogy amit az ember csinál, annak van értelme és hatása, egy sikeres csapathoz tartozás érzése, a személyes mérföldkövek elismerése és a versenyképes fizetés.

A modern kori boldogtalanság legfőbb oka az, hogy az emberek nem találják meg privát életük és munkájuk valódi értelmét. A boldogság érzését sokan konkrét célok eléréséhez kötik: boldog leszek, ha több pénzem lesz, ha előléptetnek, ha gyerekem lesz, ha nagyobb házam lesz stb. Schubauer Krisztina ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a boldogságérzet nem egy végcél, hanem egy folyamatos állapot, amiben egyaránt vannak pozitív és negatív események, de nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy minél több pozitív élményben legyen részünk. A pozitív pszichológia lényege éppen az, hogy a boldogságot ne túlfogyasztással és felhalmozással akarjuk elérni, hanem próbáljunk változtatni a szemléletünkön, azon, ahogyan a sikert és a boldogságot értelmezzük. Ehhez nagyon fontos a hála és az empátia érzetének erősítése, a tudatos jelenlét (mindfulness) mindennapi gyakorlása és az alkalmazkodóképesség (reziliencia) fejlesztése. A pozitív pszichológia atyja, Martin Seligman alkotta meg az autentikus boldogság teóriáját. Az úgynevezett PERMAV modell összefoglalja, hogy milyen elemekből épül fel a személyes boldogság és jóllét. A betűszó P betűje (positive emotions) arra utal, hogy koncentráljunk a pozitív érzésekre ahelyett, hogy hiánymotiváltak lennénk. Az E (engagement) azt jelenti, hogy fókuszáljunk az erősségeinkre, vagyis azokra a dolgokra, amiket szeretünk, és amikben jók vagyunk. Az R (relationships) jelöli a minőségi, előrevivő emberi kapcsolatokat, az M (meaning) pedig az önmagunkon túlmutató célokat, azt az érzést, hogy értelme van annak, amit csinálunk. Az A (achievement) fejezi ki azt az eredményt, teljesítményt, ami magabiztosságot ad, és további tevékenységekre ösztönöz, míg a V (vitality) a testi, lelki, mentális egyensúlyt szimbolizálja, ami szorosan összefügg az egészséges táplálkozással, mozgással és pihenéssel.

A szervezeti boldogság témájára áttérve az előadó először Daniel Kahneman nevét említette, aki arra a megállapításra jutott, hogy az elégedettség inkább retrospektív érzés, míg a boldogság mindig valós időben történik. A Nobel-díjas pszichológus a munkahelyi jóllét két fő összetevőjeként az eredményeket és a kapcsolatokat jelölte meg. Schubauer Krisztina a munkahelyi boldogság pozitív hatásaként említette, hogy a boldog szervezetek több pénzt termelnek. Ennek oka, hogy nő a hatékonyság, a kreativitás és az innováció, növekszik az eladás és a profit, erősödik a munkatársak elkötelezettsége, az ügyfelek lojalitása, és a szervezet vonzóvá válik a top tehetségek számára, miközben a tréning és toborzási költségek csökkennek. A szakember a szervezeti boldogság egyik legfontosabb tényezőjeként a vezetők szerepét emelte ki. Amint azt a statisztikai adatok is mutatják, a munkavállalók 76%-a a menedzsere miatt hagyja ott az állását, ezért a vezető és a beosztott közötti pozitív viszony, bizalmi légkör és pszichológiai biztonság elengedhetetlen a munkahelyi jóllét megteremtéséhez. Egy jó vezető képes megláttatni a munkavállalókkal, hogy mi a szerepük a szervezet egészének működésében, a vállalat missziójának megvalósításában, bevonja a beosztottakat a folyamatokba, együttműködik velük és motiválja őket. Bár a megfelelő anyagi juttatások kétségtelenül szükségesek, a szervezeti boldogság és fenntarthatóság szempontjából különös jelentőségük van a pénzben nem mérhető emocionális juttatásoknak.

Az előadás megtekinthető a rendezvényről készült videófelvétel 34:11 másodpercétől.