Az október 6-án megrendezett KÖZÖSSÉG. HATÁS. JÖVŐ. – Bizalomépítés és társadalmi fenntarthatóság az ESG „S” komponensének tükrében című konferencián a vállalatok közösségekért vállalt felelősségéről tartott előadást dr. Radácsi László PhD, a Budapesti Gazdasági Egyetem stratégiai rektorhelyettese, aki az első ilyen témájú egyetemi tankönyv szerzőjeként, az első egyetemi kurzus megalkotójaként és az első nagyvállalati tanácsadási projekt kitalálójaként lassan három évtizede közvetlen közelről kíséri figyelemmel a terület hazai fejlődését.

Dr. Radácsi László bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy a vállalatok közösségekért vállalt felelősségének kérdése nem veszített a jelentőségéből az elmúlt harminc évben, hanem egyre inkább kezdi megtalálni azt a támogató közeget, amelyben tovább tud fejlődni. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy első lépésként minden vállalatnak meg kell határoznia, mit is jelent számára a közösség ahhoz, hogy megfelelően tudja kialakítani a stratégiáját és hatékonyan tudja szétosztani a rendelkezésére álló erőforrásokat a lehetséges célok között. A közösség fogalmának különböző szintű értelmezései ugyanis nagyon eltérő stratégiákat (más-más optimalizálási eljárásokat, hatás-koncepciókat és folyamatokat) igényelnek.

A Budapesti Gazdasági Egyetem stratégiai rektorhelyettese rámutatott, hogy az a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás, ha a cég a működési helyének közvetlen közelében élőket tekinti a közösség tagjainak. Ez a megközelítés elsősorban a nagyon kicsi, egyetlen telephellyel rendelkező vállalkozások esetében alkalmazható. Nem ilyen egyszerű azonban a kérdés, ha a vállalat országszerte több helyen működik, sokféle erőforrást használ és hatása túlterjed a közvetlen fizikai környezetén. Ilyenkor ki kell tágítania a fókuszát és az érintett közösségekre is szélesebb értelmezésben kell tekintenie. Az infrastrukturális rendszerek összefonódása, a beszállítói láncok összetettsége, a környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatok tovagyűrűzése miatt már a közepes méretű cégek sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy működésüknek milyen hatásai vannak országos, regionális vagy globális szinten. Ugyanakkor, minél tágabb értelemben szemléli egy szervezet a saját felelősségvállalásának kiterjedését és a tevékenysége által érintettek körét, annál inkább azt fogja érezni, hogy soha nem tud annyit tenni, amennyit kellene.

Dr. Radácsi László szerint az utóbbi évtizedekben Magyarországon is megfigyelhető a vállalatok közösségek iránti felelősségvállalásának fejlődése. Míg a 90-es években az ilyen jellegű tevékenységek elsősorban helyi jótékonysági akciókra korlátozódtak, idővel egyre többen fordultak általánosabb társadalmi problémák felé, és lokális projektek vagy szervezetek támogatása helyett olyan célokra kezdték fordítani erőforrásaikat, amelyekkel szélesebb körben tudnak valamilyen hatást, változást elérni. Az elmúlt húsz évben bontakozott ki az a szemlélet, amikor a cégek már úgy tekintenek közösségi szerepvállalásaikra is, mint más befektetéseikre, tehát figyelembe veszik, hogy adott társadalmi problémák kezelésére irányuló erőfeszítéseik milyen hatásokat váltanak ki és hogyan hasznosulnak a különböző vállalati indikátorokban. Ezzel az újfajta gondolkodásmóddal és tudatosabb tervezéssel párhuzamosan fejlődnek a hatásmérési rendszerek is, és a korszerű módszertanok egyre szemléletesebb képet nyújtanak arról, hogy egy adott társadalmi felelősségvállalási kezdeményezés, civil szervezettel folytatott együttműködés vagy adományozási, támogatási program hogyan járul hozzá nem csak a közösség jóllétéhez, de a vállalat értékének növekedéséhez is.

A szakember elismerte, hogy a megoldandó problémák száma szinte végtelen, miközben a vállalati erőforrások végesek, ezért azt javasolta, hogy a szervezetek elsősorban olyan ügyeket karoljanak fel, amelyekkel valóban képesek azonosulni és tényleges pozitív változásokat tudnak előidézni. Dr. Radácsi László az együttműködés és a szakmai partnerség jelentőségére is felhívta a figyelmet: a világ valamennyi problémáját reménytelen küldetés lenne orvosolni, de ez nem szabad, hogy meggátolja a cégeket a cselekvésben. Fontos, hogy közösen álljanak egy-egy ügy mellé, vonják be az érintetteket és a civil szervezeteket, keressék meg a téma szakértőit és egyesítsék erőforrásaikat a kitűzött cél elérése érdekében!

Az előadás megtekinthető a rendezvényről készült videófelvétel 12:50 másodpercétől.