Négy évvel az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) elfogadása után egyetlen ország sem mondhatja el magáról, hogy jó úton haladna mind a 17 cél elérése felé – áll a Bertelsmann Alapítvány és a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) által közösen készített 2019. évi Fenntartható Fejlődési Jelentésben (https://sdgindex.org/reports/sustainable-development-report-2019/). A riport az ENSZ mind a 193 tagállamára kiterjed, és adatokat mutat be az SDG indikátorok változásáról, valamint számításokat a 2030-ig bejárható útról.

A tanulmány szerzői úgy látják, hogy számos területen állunk vesztésre. Egymillió faj került a kihalás szélére, és világszerte pusztítjuk a gazdaságunk, a megélhetésünk, az élelmiszerbiztonságunk, az egészségünk és az életminőségünk alapjait jelentő erőforrásokat. A magas jövedelmű országok a legrosszabb értékeléseket a 14. SDG (Vizek, óceánok és tengerek védelme) és a 15. SDG (A termőföld és a szárazföldi ökoszisztémák védelme) esetében kapták.

Az egyenlőtlenségek világszerte növekszenek, mérséklésük érdekében mélyreható változásokat kellene végrehajtani mind a fejlett, mind a fejlődő országok politikájában. A felmérések szerint néhány, a Szaharától délre fekvő afrikai ország gyors ütemben halad a szegénység felszámolásában, de az extrém szegénység továbbra is mélyen gyökerezik a világ egyes részein.

A kutatók szerint már nem elegendő a fokozatos, megfontolt haladás és a folyamatok csekélyebb megreformálása: mélyreható változásokra van szükség, ha a világ országai meg akarják valósítani az SDG-ket, illetve a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseit.

Az ENSZ Klíma- és SDG Csúcstalálkozója tavaly szeptemberben döntő fontosságú lehetőséget teremtett a kormányoknak, hogy ambiciózus stratégiákat fogalmazzanak meg az SDG-k elérése érdekében. A jelentést készítő kutatók a felmérésük alapján ugyanakkor arra jutottak, hogy van ugyan néhány kormány, amelyik komolyan veszi az SDG-ket, több olyan van azonban, amelyik nem. Az ebből a szempontból is vizsgált 43 országból mindössze 18 különít el forrást a nemzeti költségvetésében az SDG-kre; számos országnak továbbra sincs SDG-monitoring rendszere, amellyel nyomon tudná követni, hogy hol tart azok megvalósításában.

Az előző évekhez hasonlóan, a 2019-es Fenntartható Fejlődési Jelentés is közli a legújabb mérési adatokat arra vonatkozóan, hogy az egyes országok milyen eredményt értek el a célok megvalósításában. Az olvasók megismerhetik, hogy a célok szintjén, valamint 75 egyedi indikátor tekintetében milyen trendek léteznek.

A 2019. év Fenntartható Fejlődési Jelentés 7 fontos következtetést fogalmaz meg.

1. Az SDG-k iránt a kormányok korántsem annyira elkötelezettek, mint ahogyan hangoztatják. Az SDG-k megvalósítása érdekében tett erőfeszítések szempontjából vizsgált 43 ország – ideértve a G20-as országokat és valamennyi, 100 millió feletti lakosú országot – közül 33-ban létezik hivatalos kormánynyilatkozat az SDG-kről. Közülük mindössze 18-ban említi meg az SDG-ket az ország központi költségvetése. A hivatalos retorika és a tényleges tettek közötti mély szakadékot mindenképpen fel kellene számolni.

2. Az SDG-ket 6 SDG-transzformáción keresztül lehet megvalósítani. Ezek a következők:

  • minőségi oktatás, nemek közötti egyenlőség, egyenlőtlenségek csökkentése;
  • egészség és jóllét, demográfia;
  • energia-dekarbonizáció, fenntartható ipar;
  • fenntartható élelmezés, szárazföldi ökoszisztémák védelme, vizek, tengerek, óceánok védelme;
  • fenntartható városok és közösségek;
  • digitális forradalom a fenntartható fejlődésért.

Ezek a transzformációk figyelembe veszik az egyes SDG-k közötti kölcsönös függést. Megvalósításuk pedig dedikált kormányzati szervek, civil szervezetek, vállalatok és más fontos gazdasági-társadalmi szereplők együttműködésében képzelhető el.

3. A klíma (13. SDG) és a biodiverzitás (14. és 15. SDG) folyamatai riasztók. Az országok átlagban ezen célok megvalósításában vannak leginkább lemaradva. Ezekben egyetlen ország sem kapott „zöld pontot” (a megvalósított SDG szimbóluma). Az üvegházhatású gázok kibocsátása rossz irányba halad, a veszélyeztetett fajok eltűnésének lehetősége pedig egyre nyilvánvalóbb.

4. A fenntartható termőföldhasználat és az egészséges táplálkozás szükségessé teszi az integrált mezőgazdasági, klíma- és egészségpolitikai beavatkozásokat. A termőföld használata és az élelmiszer-termelés nem elégíti ki az emberek szükségleteit. A mezőgazdaság elpusztítja az erdőket, veszélyezteti a biodiverzitást, eltékozolja a vizet, és a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyedéért felelős. Összességében, az értékelhető adatokat szolgáltató országok 78%-a „piros kört” (a legnagyobb SDG-kihívás szinonimája) kapott a fenntartható nitrogénmenedzsment terén, ami a jelentésben szereplő összes indikátort tekintve is a legmagasabb arányú negatív értékelés. Miközben ez a helyzet a mezőgazdaságban, az élelmiszer egyharmada a szemétbe kerül, 800 millió ember alultáplált, 2 milliárd hiányt szenved vitaminokból és nyomelemekből, az elhízás pedig a gazdagabb országokban népbetegséggé kezd válni. Az új indikátorok a nemzetek táplálkozási szintjéről és a hozamkülönbségek csökkentéséről rávilágítanak a probléma nagyságára. A fenntartható termőföldhasználat és a fenntartható élelmiszertermelő rendszerek irányába történő elmozdulás remélhetőleg segítenek egyensúlyba hozni a hatékony és rugalmas mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást a biodiverzitás megőrzésével és helyreállításával, valamint az egészséges táplálkozással.

5. A magas jövedelmű országoknak nagy a környezeti és társadalmi-gazdasági tovagyűrűző hatása. Márpedig az SDG-k adott országbeli implementációja nem áshatja alá más országok képességét a célok elérésére. A nemzetközi kereslet a pálmaolaj és más termékek iránt felgyorsítja a trópusokon az erdők felszámolását. Az adóparadicsomok és a banktitok speciális szabályozása aláássa más országok képességét arra, hogy növelni tudják az SDG-k finanszírozásához szükséges közösségi bevételeket. A rossz munkakörülményekkel szembeni tolerancia a nemzetközi ellátási láncban árt a szegényeknek, különösen a nőknek sok fejlődő országban. A jelentésben bemutatott új bizonyítékok arra mutatnak rá, hogy a gazdag országok hatására nő a munkahelyi halálos balesetek száma azáltal, hogy alacsony és közepes jövedelmű, gyenge munkahelyi sztenderdekkel és körülményekkel rendelkező országokból importálnak termékeket és szolgáltatásokat.

6. Az emberi jogok és a szólásszabadság számos országban veszélyben van. A 16. SDG (béke, igazságosság, erős intézmények) az igazságos és transzparens intézményeket nemcsak önmagukban ismeri el megvalósítandó célként, hanem úgy is, mint olyanokat, amelyek a fenntartható fejlődés fontos pillérei. A világ számos részén létező konfliktusok ugyanakkor az SDG megvalósításának megakadásához vezethetnek. A modernkori rabszolgák és az ítélet nélkül fogva tartottak aránya továbbra is magas, különösen az alacsony jövedelmű országokban. A korrupció és a sajtószabadság trendje a jelentésben szereplő országok közül több mint 50-ben romlik, beleértve számos közepes és magas jövedelmű országot is.

7. A szegénység felszámolása és a tulajdon megerősítése fontos politikai prioritás marad. Az extrém szegénység felszámolása pedig globális kihívást jelent a világ nemzeteinek, mivel az országok kb. fele nem halad jól az 1. SDG (A szegénység felszámolása) implementálásában. Naprakészebb adatok lennének szükségesek a célzott politikai beavatkozások alátámasztásához. A közepes és magas jövedelmű országokban a szolgáltatásokhoz és az egyéb lehetőségekhez való hozzáférés területi elhelyezkedés és jövedelmi helyzet szerinti számottevő különbségei, valamint az e téren kialakuló tartós szakadékok továbbra is a politika fontos, kezelendő kérdései maradnak. Az OECD országokban a nők továbbra is átlagosan 2 órával többet dolgoznak fizetség nélkül, mint a férfiak.

Néhány gondolat Magyarország teljesítményéről

Hazánk a maga 76,6 pontos indexértékével a 25. helyen áll a sorban. Ez nem rossz, de kicsit gyengébb a teljesítményünk, mint a régiós átlag (77,7 pont). Közvetlenül előttünk Litvánia áll (77,1), közvetlenül mögöttünk pedig Portugália (76,4) helyezkedik el a valamennyi vizsgált országot tartalmazó rangsorban, amelyet Dánia vezet 85,2 ponttal. A V4 országok közül Csehország 80,7 pontjával megelőz minket, és a lista előkelő 7. helyét foglalja el, Szlovákia (76,2) és Lengyelország (75,9) viszont utánunk következik a sorban.

A tanulmány többféle szempontból elemzi az egyes országokat. Az átlagos teljesítmény (average performance) felől közelítve Magyarország az 1. SDG-ben (A szegénység felszámolása) teljesít a legjobban (csaknem 100%), a 9.-ben (Ipar, innováció, infrastruktúra) és a 17.-ben (Partnerség a célok eléréséért) pedig a leggyengébben, mindkettőben 50% körüli értékkel. A felmérés készítői szerint hazánk számára a legnagyobb kihívást jelentő SDG-k a következők: 4. SDG (Minőségi oktatás); 9. SDG (Ipar, innováció, infrastruktúra); 13. SDG (Fellépés az éghajlatváltozás ellen). A szerzők úgy vélik, hogy a 15. SDG-t (A termőföld, a szárazföldi ökoszisztémák védelme) illetően Magyarország már megvalósította a fenntarthatósági célban megfogalmazott tennivalókat. A 14. SDG-ben (A vizek, tengerek és óceánok védelme) Magyarország nem szolgáltat adatokat, mert ezt a célt a kormányzat az óceánok és tengerek védelmének tekinti, s mivel Magyarországnak se tengere nincs, se óceán nem mossa a partjait, úgy vélik, nincs is miről beszélni.

Az SDG trend szerinti megközelítés alapján hazánk jól halad, illetve tartja az ütemet a 6. (Tiszta víz és alapvető köztisztaság), a 8. (Tisztességes munka és gazdasági növekedés), a 11. (Fenntartható városok és közösségek), valamint a 15. SDG (A termőföld és a szárazföldi ökoszisztémák védelme) megvalósításában; visszaesést mutatott viszont a 10. SDG-ben (Egyenlőtlenségek csökkentése).

Mérsékelt javulást regisztráltak a kutatók az 1. (A szegénység felszámolása), a 2. (Az éhezés megszüntetése), a 3. (Egészség és jóllét), az 5. (Nemek közötti egyenlőség), a 7. (Megfizethető és tiszta energia) és a 9. SDG-ben (Ipar, innováció és infrastruktúra).

Az elmúlt évben nem történt előrelépés a 4. (Minőségi oktatás), a 13. (Fellépés az éghajlatváltozás ellen), a 16. (Béke, igazságosság és erős intézmények), valamint a 17. SDG-ben (Partnerség a célok eléréséért).

További részletek Magyarország teljesítményéről a bevezetőben említett linken letölthető riport 228-229. oldalán találhatók.