Miközben a teljes fenntartható adósságkibocsátás rekordösszeget ért el 2021-ben és várhatóan tovább növekszik 2022-ben is, az S&P Global nemzetközi hitelminősítő intézet arra hívja fel a piaci szereplők figyelmét, hogy a jövőben komoly erőfeszítéseket kell tenniük a greenwashing okozta aggodalmak eloszlatása érdekében. A cégek ugyanis egyre nagyobb arányban fogalmaznak meg fenntarthatósági célokat és publikálnak ESG-adatokat, ugyanakkor a befektetők, a hatóságok és a közvélemény mind kritikusabban szemlélik ezeket a fenntarthatósági törekvéseket, és egyre inkább azt várják a vállalatoktól, hogy megfelelő ismeretekkel és valós megoldásokkal rendelkezzenek az ESG vonatkozásában.

Az ESG területén 2021-ben tapasztalt példátlan piaci és politikai lendület hatására megnőtt az elvárás a piaci szereplőkkel szemben, hogy fejlesszék ESG-komptenciáikat és integrálják a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásukat vállalati politikájukba és tervezési stratégiájukba. A fenntarthatóság címkéjének marketing célú alkalmazása és a feladatok kipipálása helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap a valódi cselekvés, és ezzel együtt a szigorúbb szabályozás, az elszámoltathatóság és a megfelelő adatokkal alátámasztott hiteles közzététel. Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő intézet 2022-re vonatkozó elemzése sorra veszi azokat a főbb trendeket, melyek a leginkább meghatározzák az ESG idei alakulását, egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy az E, az S és a G trendeket nem szabad egymástól elkülönítve szemlélni, inkább egymással összefüggésben kell értelmezni őket.

Főbb ESG trendek metszete 2022-ben

Fokozódik a nyomás a vállalati és kormányzati vezetőkön, hogy fejlesszék kompetenciáikat az ESG kapcsán

Folyamatosan növekszik a vállalatok irányító testületeire és a kormányzati vezetőkre nehezedő nyomás, hogy legyen megfelelő eszközrendszerük az ESG-vel összefüggő kérdések megértéséhez és kezeléséhez, az éghajlatváltozástól kezdve az emberi jogokon át a társadalmi feszültségekig. A felelősségi körök bővülésével párhuzamosan a cégvezetőknek egyre több időt és energiát kell áldozniuk arra, hogy eleget tegyenek a követelményeknek, a befektetők ugyanis a fenntarthatóság melletti elkötelezettséget, hiteles adatszolgáltatást és magas szintű elszámoltathatóságot várnak a vállalatoktól. Az S&P Global arra számít, hogy erősödni fognak a vezetőtestületek diverzifikálására irányuló törekvések, valamint a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás alkalmazásának gyakorlata a fejlődés és az innováció elősegítése érdekében.

Az új szabályozások és jelentéstételi kötelezettségek hitelesebb adatszolgáltatást követelnek meg a vállalatoktól

Miközben sok nagyvállalat tűzött ki fenntarthatósági célokat és publikált ESG-vel összefüggő adatokat 2021-ben, a befektetők, a hatóságok és a szélesebb közvélemény egyre szigorúbban ellenőrzik a szervezetek fenntarthatósági törekvéseit és nem hagyják szó nélkül a greenwashing (azaz a zöldre mosás) jelenségét sem. E szkepticizmus nagy része azokon az aggodalmakon alapul, hogy a vállalatok csupán marketing célból tesznek közzé fenntarthatósági adatokat és alkalmaznak ilyen címkéket termékeiken, szolgáltatásaikon. Az ESG-vel kapcsolatos globális szabványok folyamatosan fejlődnek, és az ezeket megalkotó testületek – mint a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványok Testülete (International Sustainability Standards Board) – segíthetnek megszüntetni az elszámoltathatóság legnagyobb akadályát, mégpedig azt, hogy jelenleg nincsenek egységes törvényi és iparági standardok a közzétételre vonatkozóan. A fontosabb mérőszámok és jelentéstételi keretek a környezeti tényezők vonatkozásában már kezdenek kikristályosodni, és a társadalmi kérdésekkel összefüggésben is előrelépést hozhat az a növekvő elvárás, hogy a mutatók ne csak a ráfordításokról, hanem a ténylegesen elért hatásokról is adjanak áttekintést.

Nettó zéró ígéretek helyett cselekvésre van szükség a kormányok és a vállalatok részéről

Az elmúlt évben gyorsan nőtt azoknak a kormányoknak és nagyvállalatoknak a száma, amelyek 2050-re nettó zéró kibocsátást irányoztak elő. Ezekből a kötelezettségvállalásokból azonban gyakran hiányoztak az időközi kibocsátás-csökkentési célok, illetve az ellátási láncban jelentkező közvetett kibocsátások visszaszorítására irányuló tervek. Az S&P Global úgy gondolja, hogy a részvényesek és egyéb érintettek részéről tapasztalható nyomás arra fogja késztetni a szervezeteket, hogy konkrét, rövid távú terveket dolgozzanak ki és a teljes értékláncon belül kezeljék a kibocsátás problémáját. A kibocsátás csökkentésén túl a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul majd arra is, hogy a szervezetek hogyan kezelik az éghajlatváltozás okozta fizikai kockázatoknak való kitettséget, ide értve például azt is, hogy tervezési folyamataik során mennyire érvényesül az alkalmazkodás és a rugalmasság képessége.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiák egyre inkább összefonódnak a társadalmi kérdésekkel

Miközben nőnek az elvárások a kormányokkal és a vállalatokkal szemben, hogy tegyenek érdemi lépéseket az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítése terén, ezt egy olyan gazdasági és geopolitikai környezetben kell megvalósítaniuk, melyet inflációs trendek, növekvő energiaköltségek és szigorodó monetáris politika jellemeznek. Mindez megnehezíti az éghajlat-politikai menetrend követését, és rávilágít arra, hogy foglalkozni kell a változások társadalmi következményeivel is: a klímaváltozással kapcsolatos tervek végrehajtása során figyelembe kell venni a fejlődő nemzetekre és a sérülékeny társadalmi csoportokra gyakorolt hatásokat. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság megteremtése érdekében tett erőfeszítések könnyen kudarcot vallhatnak a gazdasági és társadalmi befogadás, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a tisztességes munka elősegítésére irányuló törekvések hiányában. A gazdasági ellenszelek közepette kiemelkedően fontos a feltörekvő gazdaságok támogatása annak érdekében, hogy egyensúlyban legyenek az éghajlati célok elérésére irányuló erőfeszítések, illetve a gazdasági növekedést és a szegénység enyhítését szolgáló intézkedések, mert ez nagymértékben befolyásolhatja a társadalmi stabilitást és a globális éghajlat-politikai menetrend teljesítésének ütemét.

Előtérbe kerülnek az éghajlati stressztesztek a pénzügyi szolgáltatási ágazatban

A klímaváltozással kapcsolatos befektetői nyomás eredetileg a nem-pénzügyi vállalatokra, különösen az energiaszektorra összpontosult. A nagy pénzügyi intézmények és politikai döntéshozók azonban már kezdik felismerni a pénzügyi stabilitást érintő hosszú távú fenyegetést is. Egyre világosabban látszik, hogy milyen fontos szerepet tölt be a finanszírozás az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállás elősegítésében és a gazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének biztosításában. A központi bankok éppen ezért mind gyakrabban építik be a klímakockázatot a bankok és a biztosítók stressztesztjeibe. Bár az éghajlati stressztesztekkel kapcsolatos munka nagy része a központi bankok globális együttműködésében zajlik, a biztosítási szabályozó hatóságok is elkezdtek lépéseket tenni annak érdekében, hogy a fenntarthatóságot – különösen az éghajlati kockázatokat – prudenciális keretek közé integrálják. Az S&P Global hasznos kiindulási pontnak tekinti a stressztesztek alkalmazását a vállalatok klímakockázatainak mérésére, azonban a hitelminősítő intézet úgy látja, hogy a kvalitatív módszerek továbbfejlesztésére is számítani lehet az elemzések terén.

Egyre fontosabbá válik a természeti tőke és a biodiverzitás kockázatainak felmérése

A kormányok és a vállalatok közvetlen tevékenységeihez kapcsolódóan előrelépés történt a biológiai sokféleség megőrzése és a természet védelme érdekében, ugyanakkor az ellátási láncok ellenőrzése és kezelése továbbra is komoly kihívást jelent. Sok még a teendő az adatok elérhetősége és minősége, illetve az alkalmazott mérési módszerek kapcsán is, ezért a természettel kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures, TNFD) egy olyan integrált kockázatkezelési és közzétételi keretrendszer megalkotásán dolgozik, amely a szükséges standardok, mérőszámok és adatkövetelmények meghatározásával elősegíti a vállalatok számára a biológiai sokféleséggel és a természettel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítését és a vonatkozó információk megfelelő közzétételét.

Nagyobb figyelmet követelnek az ellátási láncokban jelentkező társadalmi kérdések

A vállalatok egyre inkább kezdik felismerni az ellátási láncoktól való függőségüket, illetve azok törékenységét, és az S&P Global szerint ez a tendencia a jövőben még tovább fog erősödni. A nemzetközi hitelminősítő intézet arra számít, hogy az ellátási láncok ellenálló képességének megerősítése mellett nagyobb figyelmet kap a társadalmi problémák kezelése, így például az emberi jogok fokozott védelme és a munkakörülmények javítása.

Kiéleződik a vita a tőkekivonás vs. szerepvállalás témájáról

Egyre több nagy eszköztulajdonos, vagyonkezelő és bank alkalmaz negatív szűrési stratégiákat, más szóval azoknak a vállalatoknak a kizárását vagy eladását, amelyek alacsony szintű ESG-gyakorlattal vagy magas ESG-kockázattal rendelkeznek. Ezt a megközelítést eddig főként a fosszilis tüzelőanyagot felhasználó, illetve magas szén-dioxid-intenzitású vállalatok esetében használták, amelyek jelentős éghajlati kockázatot jelentettek. Az S&P Global arra számít, hogy a jövőben még inkább elterjedhet a negatív szűrés – különösen a befektetési portfóliók és hitelkönyvek dekarbonizálása érdekében –, mivel a pénzügyi szolgáltató vállalatok a Párizsi Egyezményhez igazodó befektetési- és hitelportfóliókat kívánnak felépíteni, tovább növelve az ESG szerepét a hitelezés területén. Miközben a kirekesztő politikának valóban lehetnek azonnali hatásai a hitelezési vagy befektetési portfóliók karbonlábnyomának csökkentésére, a kötelezettségvállalási politikák hívei arra hívják fel a figyelmet, hogy a tőkekivonás vagy eladás arra ösztönözheti az érintett vállalatokat, hogy olyan befektetőknek adják el értékpapírjaikat, akik kevésbé törődnek az ESG kérdésével. A szerepvállalás támogatói éppen ezért inkább a változás elősegítésére kívánják felhasználni befektetéseiket. Bármelyik megközelítést – akár a tőkekivonást, akár a szerepvállalást – alkalmazzák is a hitelezők és a befektetők, a jövőben egyre fontosabbá válik, hogy döntésüket megfelelően alá tudják támasztani, majd hiteles mérési adatokkal és eredményekkel tudják igazolni a választott módszer hatékonyságát.

Meg kell vizsgálni a növekvő fenntartható adósságpiac integritását

A teljes fenntartható adósságkibocsátás rekordösszeget – mintegy 960 milliárd dollárt – ért el 2021-ben. Ez az érték – amely magában foglalja a zöld, a társadalmi és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényeket – mindössze egy év alatt 61%-os növekedést jelez. A jövőben hasonló ütemű bővülés vagy akár a növekedés további gyorsulása várható, tekintettel arra, hogy a vállalatok és a kormányok igyekeznek finanszírozni a nettó zéró gazdaságra való átállást. A piaci szereplők számára az lesz az egyik legfontosabb kihívás, hogy a növekedés ütemének fenntartása mellett képesek legyenek megőrizni a finanszírozási eszközök legitimitását, illetve leküzdeni a greenwashing alkalmazásával kapcsolatos növekvő aggodalmakat. Éppen ezért a jövőben kiemelt jelentőségűek lesznek az egyértelmű standardok és keretrendszerek megállapítására és használatára irányuló erőfeszítések az egyre növekvő fenntartható adósságpiac integritásának megőrzése érdekében.

Az eredeti cikk elolvasható ezen az oldalon: https://www.spglobal.com/esg/insights/key-esg-trends-in-2022