fbpx

Első kézből tájékozódhattak az Effekteam tagvállalatai a fenntarthatósági jelentéstétel követelményeiről

Első kézből tájékozódhattak az Effekteam tagvállalatai a fenntarthatósági jelentéstétel követelményeiről

A fenntarthatóság és az ESG iránti fokozott érdeklődés miatt, idén az Effekteam is igyekszik többnyire e témák köré szervezni szakmai programjait. Így volt ez az egyesület legutóbbi tudásmegosztó munkacsoport-találkozóján is, ahol az ESG nemzetközi és hazai szabályozási keretei és a CSRD-alapú fenntarthatósági jelentéstétel követelményei kerültek napirendre.

Az ESG tágabb kontextusáról és szabályozási kereteiről dr. Molnár Klára adott áttekintést a megjelent vállalati szakembereknek. Az Effekteam igazgatója, szakmai vezetője bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy az Európai Parlament – a fenntarthatóságot érintő problémákra és kihívásokra reagálva – 2019 novemberében éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzetet hirdetett, és felkérte a Bizottságot, biztosítsa, hogy minden javaslat legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést célozzon meg. Ennek eredményeként megszületett és 2020-ban elfogadásra került az európai zöld megállapodás (European Green Deal), amely utat mutat Európa számára annak érdekében, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest (Fit for 55!), és 2050-re éghajlatsemlegessé váljon. A megállapodás számos szakpolitikai területet érint, köztük az energiát, az éghajlatot, a közlekedést és az adórendszert. Az ezekhez kapcsolódó intézkedések célja, hogy Európát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá formálják, mely folyamatnak kulcsfontosságú eszköze a fenntartható finanszírozás és pénzügyi stratégia.

Az EU fenntartható pénzügyi stratégiájának főbb építőelemei közül Molnár Klára kiemelte a taxonómia, a SFDR, a CSDDD, a NFRD, a CSRD és az ESRS szerepét, mely szabályozások egyrészt átláthatóságot biztosítanak, másrészt elősegítik, hogy a pénzmozgások a fenntartható megoldások felé irányuljanak. A 2020 júliusában hatályba lépett taxonómia rendelet célja, hogy serkentse a zöld befektetéseket. A taxonómia egy egységes osztályozási rendszer, mely egyértelműen meghatározza a zöld, illetve fenntartható gazdasági tevékenységeket. A CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak éves jelentésükben KPI-okkal alátámasztva kell beszámolniuk arról, hogy fenntarthatósági tevékenységeik aránya hány százaléka a bevételeiknek, a tőkebefektetéseiknek és a működési költségeiknek.

A SFDR (fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi közzétételekről szóló rendelet) 2021 márciusában lépett hatályba, és kifejezetten a pénzügyi szektorra – a befektetési termékekre és azok kibocsátóira – vonatkozóan vezetett be a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételi követelményeket. A rendelet célja, hogy a piacon elérhető zöld, fenntarthatósági befektetési és megtakarítási termékekkel kapcsolatos információk a befektetők számára informatívak, egyértelműek és megbízhatóak legyenek, ezzel a tudatosság fejlesztésén túl hozzájárulva a termékkínálat növekedéséhez is.

A CSDDD-t (fenntarthatósági átvilágítás és jelentéstétel irányelvet) idén április 24-én fogadta el az Európai Parlament. A hatálya alá tartozó vállalatoknak nem csak a saját működésükben, hanem a leányvállalataik és a beszállítóik tevékenységében is azonosítaniuk kell a tényleges és potenciális káros környezeti és emberi jogi hatásokat, és intézkedniük kell ezek megelőzéséről, megszüntetéséről, mérsékléséről. Mivel a CSDDD egy irányelv, ezért ezt minden tagállamnak adaptálnia kell. Ebben Magyarország az élen jár, hiszen már tavaly decemberben megszületett a 2023. évi CVIII. törvény, vagyis az ESG-kerettörvény, amely idén januárban lépett hatályba, áprilisban megtörtént az első módosítása, és még további módosításai várhatók az év során. A kerettörvény sokféle kötelezettséget fogalmaz meg a vállalatok számára, melyek között megtalálható a kockázatkezelési rendszer létrehozása, a felelősségvállalási stratégia kialakítása, a rendszeres kockázatelemzés, a panaszkezelési rendszer felépítése, illetve az ESG adatszolgáltatás is. Molnár Klára elmondta, hogy az ESG beszámoló tartalmáról egyelőre viszonylag kevés információ áll rendelkezésre, de annyi tudható, hogy elkészítése –a fenntarthatósági jelentéshez hasonlóan – idén január 1-jétől a tőzsdei cégeknek kötelező, 2025-től a nagyvállalatoknak, 2026-tól a tőzsdei kkv-knak és 2028-tól a nem uniós leányvállalatoknak és fióktelepeknek is.

Az Effekteam szakmai vezetője rámutatott, hogy a korábban a tőzsdei cégekre vonatkozó NFRD (nem pénzügyi jelentéstételi irányelv) helyébe lépett 2023 januárjában a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv), amely kiterjesztette a közzétételi kötelezettségek körét és hatályát. A CSRD az ESRS (európai fenntarthatósági jelentési szabványok) közzétételi sztenderdeken alapul. Míg a CSRD előírja a vállalatok számára, hogyan készítsenek fenntarthatósági jelentéseket, az ESRS-ek meghatározzák azokat az információkat, amelyeket a jelentéseknek tartalmazniuk kell.

A CSRD-alapú fenntarthatósági jelentéstétel részletes követelményeit a Pénzügyminisztérium Könyvvizsgálói és Hatósági Osztályának vezetője, Tolnai Krisztián Ádám ismertette, aki maga is részt vett a CSRD irányelv magyar jogrendszerbe való átültetésének munkájában. A szakember elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sokan – a sajtóban, sőt még a szakmán belül is – hajlamosak összemosni a fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámoló fogalmát, holott két különböző dologról van szó, és az arra kötelezett vállalatoknak mindkettőt el kell készíteniük.

Míg a fenntarthatósági jelentés elsősorban az átláthatóságot szolgálja, addig az ESG beszámoló egy átvilágítási folyamatra irányul, annak megállapításait foglalja össze. Az előbbivel kapcsolatos követelményeket az ESG törvény szabályozza, a részletszabályait, vagyis a tartalmi követelményeit pedig rendelet határozza meg. Az utóbbi tartalmát a számviteli törvény rögzíti, a könyvvizsgálati kötelezettséget pedig a könyvvizsgálati törvény írja elő. A fenntarthatósági jelentésről kötelezően a könyvvizsgálóknak kell korlátozott bizonyossági véleményt alkotnia, az ESG beszámolóról pedig egy ESG tanúsítónak, aki nem azonos a könyvvizsgálóval. ESG tanúsító az lehet, aki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH) tanúsítói képesítést szerez.

Tolnai Krisztián Ádám hangsúlyozta, hogy a nagyvállalatnak minősülő (10 milliárdos mérlegfőösszeggel, 20 milliárdos árbevétellel, 250 főt meghaladó átlagos statisztikai létszámmal rendelkező) tőzsdei kibocsátóknak már a 2024-es üzleti évre vonatkozóan kell fenntarthatósági jelentést készíteniük, mely kötelezettség évente lépcsőzetesen terjed ki a vállalatok egyre szélesebb körére. Fontos, hogy a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell megjelentetni, szemben az ESG beszámolóval, ami egy különálló dokumentum. A szakember hozzátette, hogy vannak bizonyos mentesülési és részmentesülési szabályok, melyek azonban nem alkalmazhatók tőzsdei cégek esetében. A leányvállalatok akkor mentesülhetnek a jelentéstételi kötelezettség alól, ha az anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében az adott leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek. Ilyen esetben a leányvállalatnak csupán azt kell megadnia, hogy melyik cég az anyavállalata, ahol a fenntarthatósági jelentése megtalálható. A részmentesülési szabály kisméretű és nem összetett hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra, valamint zárt biztosítókra és zárt viszontbiztosítókra vonatkozik. Esetükben kevesebb a jelentés tartalma, nem kell annyi részletre kitérniük, mint egy normál fenntarthatósági jelentésben.

A fenntarthatósági jelentés tartalmát a CSRD irányelv határozza meg, ez került átültetésre a magyar jogszabályba. Ennek megfelelően, a fenntarthatósági kérdésekkel összhangban be kell mutatni az üzleti modellt és stratégiát, illetve a határidőhöz kötött célokat. Ismertetni kell az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepét és az átvilágítási eljárást. Ki kell térni a vállalkozás műveleteivel és értékláncával összefüggő tényleges vagy lehetséges káros hatásokra, valamint azok megelőzése, mérséklése vagy megszüntetése érdekében hozott intézkedésekre. A jelentésben szerepeltetni kell a fenntarthatósági kérdéseket érintő főbb kockázatokat is.

Az első fenntarthatósági beszámolási sztenderdek (ESRS-ek) már kihirdetésre kerültek, a kkv-kra vonatkozók most vannak kidolgozás alatt, míg a harmadik országbeli vállalkozásokat érintő sztenderdek a jövőben várhatók. Amint azt a Pénzügyminisztérium osztályvezetője elmondta, a kihirdetett ESRS-ek négy fő csoportba (általános, környezeti, társadalmi és irányítási) sorolhatóak. Ezeket minden vállalatnak saját magára kell szabnia, mely folyamatba érdemes az első egy-két évben szakértőt bevonni.

A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentés kapcsán Tolnai Krisztián Ádám rámutatott, hogy a pénzügyi beszámoló és a nem pénzügyi beszámoló könyvvizsgálatát végezheti két különböző, vagy ugyanaz a könyvvizsgáló is, a lényeg, hogy a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálatával csak fenntarthatósági minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló bízható meg. A fenntarthatósági jelentésről adott vélemény lehet egy különálló jelentés, de szerepelhet a pénzügyi beszámolóról szóló könyvvizsgálói jelentésében is, amennyiben mindkét megbízást ugyanaz a könyvvizsgáló végzi.

A fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentést a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (bizonyossági jelentéssel) együtt, az éves beszámolóval egyidejűleg kell közzétenni, XHTML formátumban, a digitális taxonómia által meghatározott címkézéssel ellátva. Ez utóbbi egy statisztikai célú jelölés, melyet az Európai Unióban különféle kimutatások, iparági elemzések készítésére használnak fel.

A hazai ESG-szabályozás kapcsán legközelebb május 31-én, az Effekteam éves tagi találkozóján folytatódik a tudásmegosztás. Az esemény résztvevői egy interaktív szakmai kerekasztal-beszélgetést kísérhetnek figyelemmel, melynek keretében egy auditor, egy tanácsadó és egy szoftverfejlesztő osztja meg gondolatait arról, hogy a jelenleg átalakulóban lévő fenntarthatósági/ESG szabályozás várhatóan milyen hatással lesz a piacra és a vállalati gyakorlatokra. Az Effekteam június 19-i munkacsoport-ülésén a hazai ESG-kerettörvényért és a hozzá kapcsolódó rendeletekért felelős szervek – a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Magyar Gazdaság Fejlesztési Ügynökség – képviselői nyújtanak áttekintést a kerettörvény alapján a vállalatokra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének részletszabályairól, míg az egyesület július 17-i tudásmegosztó eseményén az ESG-kerettörvényben szabályozott Hitelesített Támogatás-menedzsment Központ működését mutatja be a Miniszterelnöki Kabinetiroda előadója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!