Az utóbbi évtizedben itthon is megfigyelhető az a tendencia, hogy a vállalatok piaci szerepével párhuzamosan fokozatosan növekszik az aktivitásuk a társadalmi felelősségvállalás, illetve ennek részeként az önkéntesség terén is. A cégek ezt egyrészt a példamutatás miatt tartják fontosnak, másrészt a társadalmi elvárások is ebbe az irányba formálják a vállalati gyakorlatokat. Az Effekteam Egyesület a dm, az E.ON és az OTP Bank önkéntes tevékenységéről készített tanulmányt az Önkéntes Szemle (2021/4) számára. Az elemzés áttekintést nyújt a három nagyvállalat elmúlt 10 éves gyakorlatáról a keretek kidolgozásától kezdve a különféle önkéntes kezdeményezések megvalósításán, az eredmények és hatások mérésén keresztül a programok továbbfejlesztésének, a hosszú távú együttműködések kialakításának lehetőségéig.

Egy profitorientált vállalat nem titkolt szándéka az, hogy gazdasági teljesítménye folyamatosan kimagasló legyen. Ennek a törekvésnek azonban összhangban kell lennie többek között a munkavállalók érdekeivel és a társadalom szükségleteivel is. A vállalat, a munkavállalók és a társadalom közös, értékteremtő metszetének egyik kiemelt terepe a vállalati önkéntesség.

Jelen esettanulmányban átfogó betekintést kívánunk nyújtani három Magyarországon működő nagyvállalat – a dm Magyarország Kft., az E.ON Hungária Zrt. és az OTP Bank Nyrt. – elmúlt 10 éves önkéntes gyakorlatába. Az interjúk a cégek vállalati önkéntességért felelős képviselőivel készültek 2021 októberében. A tanulmány keretében a következő kérdéseket vizsgáltuk meg az érintett szereplőknél:

• mióta van a vállalatnál önkéntesség, mióta van önkéntes stratégia;
• mi a célja a vállalati önkéntességnek;
• milyen vállalati önkéntes kezdeményezések a jellemzők;
• proaktív vagy reaktív a vállalat hozzáállása az önkéntességet tekintve;
• ki dönti el, hogy mit csináljanak önkéntes munka kapcsán;
• ki szervezi az önkéntességet;
• munkaidő keretben vagy azon kívül van-e mód az önkéntes munkára;
• egyéni és/vagy csoportos-e az önkéntesség;
• fizikai és/vagy szellemi-e az önkéntesség;
• az önkéntesség költségeit fedezi-e a vállalat;
• van-e fókuszterülete az önkéntességnek, milyen témák mentén szerveződnek a programok;
• meg van-e határozva a programok kedvezményezetti köre;
• munkatársak és kedvezményezettek felkészítik-e az önkéntes programok előtt;
• a vezetőség mennyire vesz részt az önkéntességben;
• a munkavállalók kapnak-e elismerést az önkéntes munkáért, illetve, hogy teljesítményértékelésüknél számít-e az önkéntesség;
• nyomon követi-e a vállalat az önkéntesség eredményeit és hatásait;
• mennyi a részt vevő munkatársak száma/év;
• mennyi az önkéntességgel eltöltött munkaórák száma/év;
• az önkéntesség hatása a munkavállalók életére és a vállalat működésére;
• milyen kommunikációs csatornákon kommunikálnak a vállatok az önkéntességről.

Igyekeztünk azt is feltárni, hogy voltak-e olyan nagyobb fordulópontok az egyes vállalatok önkéntes gyakorlatában, melyek esetleges szakaszhatárt jelenthettek-e az elmúlt 10 év során, külön kiemelve a koronavírus-járvány időszakát.

A teljes tanulmány Vállalati önkéntesség a gyakorlatban címen letölhető erről az oldalról: https://effekteam.hu/tanulmanyok/ vagy az Önkéntes Szemle honlapjáról: https://www.onkentesszemle.hu/aktualis-2021-1-evf-4-szam/.