Kánai András nem csak reklám- és marketingkommunikációs szakemberként, de science fiction íróként és jövőkutatóként is tevékenykedik, így többféle aspektusból vizsgálja változó világunk folyamatait, tendenciáit. Az Effekteam október 1-jei konferenciájának keretében tartandó kerekasztal-beszélgetésen nagyvállalatok és civil szervezetek képviselőivel együtt osztja meg gondolatait arról, hogy a hazai cégek működését milyen hatások formálják majd és hogyan alakul a közösségekhez, a társadalomhoz fűződő viszonyuk a jövőben. E téma kapcsán készítettünk ízelítőül egy rövid interjút a szakemberrel.

Milyen témák foglalkoztatják jelenleg a jövőt illetően?

Engem leginkább az érdekel, hogy rövidebb távon, a közeljövő 10–20 évében milyen technológiai és társadalmi változások várhatóak. Vizsgálom, hogy melyik hogyan hat egymásra, hogyan változtat meg ez minket, a mindennapi életünket. Téma szempontjából a munka jövője, a mesterséges intelligencia térhódítása, a digitális társadalom alakulása, az űripar, a zöld iparág és a társadalmi folyamatok kötnek le.

Készül mostanában elbeszélése, könyve, vagy komolyabb írása? Ha igen, miről fog szólni?

Ősszel szeretném elérhetővé tenni első, ingyenes, az egyik sokakat érdeklő témával foglalkozó kitekintésemet. Emellett egy, a jövő HR-jével (is) foglalkozó science fiction regényen dolgozom, illetve több könyvtervem is van a következő évre.

Milyen kihívásokkal kell a közeljövőben szembenéznie az emberiségnek társadalmi szempontból?

Az interneten elérhető, ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen információözön, a szakértőkre épülő világ halála, a polarizáló véleménykavalkád miatt az emberiség fokozatosan több, egymással dühösen acsarkodó részre szakad. A vélemények erősek, a konfliktusok feloldhatatlannak tűnnek, az információs bezártság egyre nagyobb lesz. Vannak ugyan békülékeny hangok, de ahogy a vicc is mondja: „hova álljanak a belgák?” Mindeközben a bonyolultságában növekvő világ is szélsőségesebb figurákat, mozgalmakat termel ki magából. Kérdés az is, hogy a kapitalizmus nyilvánvaló gyengeségeire, leginkább az egyenlőtlenségek minden eddiginél nagyobbra növekedésére a nemzetek milyen válaszokat adnak. Legyen egy központi dogma, amely egyesíti a népeket? Próbálkozzunk megint a szocializmussal? Hozzunk létre globális extra adót? Minden ilyen kérdés a kapitalizmus hasznos melléktermékeit, a vélemény-, szólás- és vallásszabadságot, a szabad vállalkozás jogát is érintheti, ezért a megoldást tojáshéjakon táncolva kell megtalálni. Ez nem könnyű mutatvány.

A társadalmi aspektus elválasztható-e a környezeti kihívásoktól, problémáktól?

Nem. Nem az a kérdés, mire kell reagálnunk, hanem az, hogy mit reagálunk. Ez pedig egy-egy társadalom belső lelkiállapotától függ, miközben általánosságban az emberiség egyre idegesebbnek tűnik a harsogó negatív hírek miatt, pedig tele vagyunk jó és optimizmusra okot adó hírekkel is.

Mint a vállalati szektorban is több évig dolgozó szakember, hogyan látja, miként tudnak ma a cégek hitelesen válaszolni a felmerülő társadalmi és környezeti problémákra?

Átláthatóság, őszinteség a kulcs. Sokkal cinikusabb korban élünk, és ezt a popkultúra már régóta bemutatja. Egy ilyen falon kell áthatolnia a cégek üzenetének, tevékenységének úgy, hogy közben profitot kell termelniük, mert azzal jár jól a társadalom. A jó hír az, hogy a fogyasztók díjazzák a vállalatok nem csupán kereskedelmi célokat szolgáló erőfeszítéseit, és ezen a területen tele vagyunk még kiaknázatlan lehetőségekkel. Sok jó példát látunk még ez ügyben.

Milyen szerepe lesz a vállalatoknak a jövő társadalmi és környezeti problémáinak enyhítésében?

Óriási, hiszen ők a fő termelők, megrendelők, a család után a második legbefolyásosabb közösséget jelentik. Amikor sikerül a jogos profitérdekeket a társadalmi hasznossággal jól kommunikálhatóan összehozni, az nagy nyereség lesz. Erre már megvannak a jelek, és a társadalom is egyre inkább efelé tereli a cégeket.

A konferencia részletes programja és regisztráció: ezen az oldalon.