A járvány alaposan átírta a vállalati önkéntesség hagyományos gyakorlatát: az elmúlt hónapokban nem jelentek meg vállalati önkéntesek tucatjai a fogadó szervezeteknél, hogy szebbé tegyék azok épületeit, helyiségeit, kertjeit és parkjait. A járvánnyal kapcsolatos újabb híreket, fejleményeket figyelve úgy tűnik, jó darabig még nem is fognak. A tettvágy mindazonáltal ott buzog a cégek munkatársaiban, aminek a – virtuális – pro bono önkéntesség lehet az egyik hatékony levezetési csatornája. Ezt a témát járták körül az Effekteam Egyesület Tudásmegosztás munkacsoportja július 22-i online eszmecseréjének résztvevői. Sok mindenről szó esett, de az egyértelműen kiderült, hogy a pro bono önkéntesség még gyerekcipőben jár Magyarországon. Vagy még abban sem.

Út a pro bono önkéntességhez

dr. Molnár Klára, az Effekteam igazgatója bevezetőjében több szempont szerint is összehasonlította a hagyományos, fizikai önkéntes munkát és a pro bono önkéntességet. Bevezetőjéből a következők derültek ki:

– A vállalati önkéntes lehetőségek közül a munkavállalók idehaza általában preferálják a fizikai önkéntes munkát, szívesebben végeznek olyan tevékenységet, amelyik különbözik a mindennapi munkájuktól.

– A pandémiás helyzet kapcsán megnőtt az érdeklődés a nem fizikai önkéntesség iránt, sőt a veszélyhelyzetből fakadóan a vállalatoknak azzal is szembe kell nézniük, hogy virtuális térbe tereljék az önkéntes munkát. Ez most egy nagyon jó lehetőség az önkéntesség ezen fajtájának kipróbálásához és bevezetéséhez.

– A pro bonot az önkénteskedés csúcsának nevezik (high imapct vagy strategic volunteering), mivel nagyjából ötszörös haszna van a klasszikus fizikai önkéntes munkához képest.

– Csak néhány példa arra, hogy mi a hozzáadott értéke a pro bononak:

Az önkéntesek szemszögéből:

  • fejlődnek a készségei,
  • jó érzés, hogy segíthet, önbecsülését növeli,
  • sikerélménye van.

A vállalat szemszögéből:

  • munkatársak bevonásának újabb lehetősége,
  • brand épül,
  • reputáció növekszik.

A civil szervezetek szemszögéből:

  • hozzáférnek szakmai tudáshoz,
  • kapacitásaik bővülnek,
  • produktivitásuk nő.

– A pro bono főbb jellemzői: professzionális segítségnyújtás, képességek/készségek használatával, közjó érdekében, térítésmentesen önkéntesen.

– A sokszínű pro bono lehetőségek közül kiemelhető két típus:

  • Egynapos tanácsadás (más néven: hackathon, maraton, skilled day of service) – a cégek a pro bono önkéntességnek általában ezt a fajtáját választják idehaza.
  • Projekttanácsadás (6 hét – 6 hónap időtartamban) – a pro bono önkéntességnek ez a fajtája értelemszerűen hosszabb időtartamra szól, ezért az önkéntesek segítségével a projekten dolgozó civil munkatársak olyan szakmai fejlődésen mennek keresztül, ami hosszú távon pozitív hatással van a szervezet működésére.

– Projekttanácsadás esetén a HR fejlesztésekkel, például tehetségmenedzsmenttel is kombinálhatja a vállalat a nagyobb hatékonyság érdekében.

– A pandémiás helyzetben még inkább kiéleződött a helyzet, mivel a civil szférában forráshiány lépett fel, a foglalkoztatottak száma pedig csökkent, így most még nagyobb igény van a vállalati önkéntesek munkájára.

– A civil szervezeteknek minden területen nagy szükségük van a segítségre, legyen az marketing, HR, stratégia, pénzügyek stb.

Vállalati tapasztalatok, kezdeményezések

A munkacsoport ülésén jelenlévő vállalati szakemberek hozzászólásaiból az derült ki, hogy a pro bono, tehát a szakmai alapú önkéntesség mindenhol vagy gyerekcipőben jár, vagy még abban sem, és a cégek szinte kivétel nélkül a fizikai önkéntességet helyezték eddig a fókuszba. Az önkéntességi projektek általában alulról szerveződnek, a munkatársak „hozzák” azokat, a cégek pedig jellemzően munkaidővel, néha szerszámmal, anyaggal járulnak hozzá a sikerhez. Néhol civil szervezetek segítségét veszik igénybe a legmegfelelőbb, leginkább rászoruló civil szervezetek kiválasztásában. Vállalatonként igen eltérő, hogy hány napot önkénteskedhetnek a dolgozók: van, ahol negyedévente egy napot, máshol évente négy napot, de nem negyedévhez kötve, megint máshol az éves munkaidő 1%-át, és van olyan cég, ahol évente kétszer, ősszel és tavasszal lehet önkéntes munkát végezni.

Ahol már van valamiféle csírája a pro bono önkéntességnek, az általában valamilyen egyéb, már futó önkéntességi projekthez kapcsolódik, azaz kiegészítő jellegű, vagy pedig teljesen ad hoc alapon szerveződik. Van olyan cég, amelyik mostanság alakítja ki a vállalati önkéntességre vonatkozó politikáját, és ők már azt tervezik, hogy a vállalati önkéntességre felajánlott munkaidőkeret felét pro bono projektekre használják majd fel. Ugyancsak jó hír, hogy az egyik résztvevő vállalat az idén már kifejezetten tervezi a pro bono önkéntesség elindítását, és ennek megalapozásához felmérést is készítettek a munkavállalók körében. A válaszadók fele jelezte, hogy szívesen vállalna nem fizikai jellegű munkát is.

Egyébként, ha akadt is eddig a cégek felé megfogalmazott igény pro bono támogatásra, az jellemzően a kérelmező szervezet marketing tevékenységének javítására irányult.

Az önkéntesség bármelyik formájáról legyen is szó, a vezetői támogatás megléte elengedhetetlen – hangsúlyozta a beszélgetés egyik résztvevője. Nagyon fontos továbbá a kollégák folyamatos érzékenyítése az adott cég CSR stratégiája mentén, hiszen az önkéntes programok a legtöbb esetben kapcsolódnak ahhoz.

Civilek a pályán

Milyen tapasztalatokat szereztek a beszélgetésben részt vevő civil szervezetek a pro bono önkéntesség kapcsán, és mit tudnának javasolni ebben a vonatkozásban a vállalatoknak? – erről folyt az eszmecsere a beszélgetés harmadik részében.

A jelen lévő civil szervezetek jellemzően nem kaptak pro bono támogatást, de akadt közöttük olyan, amelyik mind fizikai önkéntességi, mind pro bono tapasztalatokkal rendelkezik. Amint képviselőjük kifejtette: vállalati oldalról elengedhetetlen, hogy megfelelő vezető álljon az önkéntes munkát végző csapat élén, hogy a vállalati önkéntesek szívből és ne kényszerből végezzék az önkéntes feladatokat. A pro bonot illetően a hosszabb távú, projektalapú tanácsadás a jellemző náluk, de ez a szervezet méretből is fakad (kb. 20 dolgozó); az egynapos képzések inkább a kisebb szervezeteknek jelenthetnek segítséget. Eddig szervezetfejlesztésben, könyvvizsgálatban, jogi tanácsadásban, arculatkészítésben kaptak szakmai támogatást cégektől, de egyéni vállalkozók is segítették már – projektalapon – a munkájukat, például rendezvényszervezésben. Megítélésük szerint a pro bono nagy segítséget jelent, azt viszont el kell fogadni, hogy az önkéntességnek ez a formája nem lehet tömeges.

Valami elindult

Az eddigiekből bizonyára mindenki számára kiderült, hogy a pro bono vállalati önkéntesség – egyelőre – nem igazán elterjedt Magyarországon. Ennek részben az az oka, hogy a vállalati önkéntesek önkéntes munkájuk során szeretnek „elszakadni az íróasztaluktól”, szeretnek valami mást tenni, mint amit egyébként csinálnak. Ezért részesítik előnyben a fizikai munkavégzést.

A pro bono önkéntesség elterjesztése érdekében fontos az érzékenyítés, érdemes megmutatni a dolgozóknak, hogy mi a hozzáadott értéke ennek a tevékenységnek, s mennyivel előnyösebb lehet az a fogadó szervezet számára, mint a fizikai önkéntes munka.

Ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy egyre több cég fontolgatja a pro bono önkéntesség elindítását, ami arra utal, hogy ennek a témának hamarosan eljön az ideje. Érdemes hosszabb távon gondolkodni, ahogyan azt a civilek is hangsúlyozzák, de valószínűleg a vállalatok először kisebb lépésekben fogják tudni beépíteni a pro bono programokat a stratégiájukba. Az pedig nem kérdés, hogy a pandémiás helyzet a pro bono és a virtuális pro bono önkéntesség fejlődésének kedvez.