Az Effekteam Egyesület október 1-jén megrendezendő KÖZÖSSÉG. HATÁS. JÖVŐ. – A hazai vállalatok jövőbeni működése, kihívások és innovációk az ESG szempontok tükrében című online konferenciájának keretében több panelbeszélgetésre is sor kerül majd. Ezek egyike a felelős közösségi kapcsolatokkal foglalkozik, és azt vizsgálja, hogy a hazai vállalatok merre tartanak ezen a területen, mit tudnak tenni a társadalomért, a közösségért, amelyben működnek, illetve milyen lehetőségekkel és kihívásokkal találkoznak ebben a vonatkozásban. A témáról előzetesen Magyar Henriettával, a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. Public Affairs és kommunikációs vezetőjével beszélgettünk, aki a panel moderátora lesz.

Közel 20 éve már, hogy kommunikációs szakemberként a vállalati felelősségvállalás is a munkaköre része. Ez idő alatt milyen fejlődést tapasztalt, melyek a legfontosabb változások ezen a területen?

Nagyon fontos különbség, hogy amikor én elkezdtem ezzel a témával foglalkozni, akkor még nem voltak a vállalatokon belül dedikált munkatársak a társadalmi felelősségvállalási projektek szervezésére. A CSR terület sokáig a core business tevékenységektől elkülönülve létezett, nem képezte a vállalati működés szerves részét, így a kommunikációs tervezésnél sem igazán vették figyelembe, nem épült bele a stratégiába. A társadalmi szerepvállalás, a bennünket körülvevő világért viselt felelősség fokozatosan integrálódott a vállalati mindennapokba, és ezzel együtt a kezdeményezések jellege is megváltozott. Míg a CSR korábban egyet jelentett a vállalati adományozással, később a pénzadományok mellett egyre inkább megjelentek az eszközadományok, és a cégek elkezdték keresni azokat a lehetőségeket, melyek révén saját tudásukat, szakértelmüket állíthatják a közösség szolgálatába. Egyre több olyan program indult el, amely már a vállalatok alapvető üzleti tevékenységéhez kapcsolódott, és a klasszikus támogatást fokozatosan felváltotta az együttműködés. Ma már nem az íróasztal mögött születnek a sikeres CSR projektek, a felelős vállalatok megpróbálják a közösségeket, az érintetteket is bevonni a programok tervezése, szervezése során. Ennek a folyamatnak az eredménye egy kölcsönös win-win szituáció: az érintettekkel folytatott együttműködés iránymutatásul szolgál a vállalatok számára, hogy hol és miben van leginkább szükség a segítségükre, így ők is hatékonyabban tudják saját tapasztalataikat, lehetőségeiket hasznosítani a közösség, a társadalom javára.

Hogyan alakulnak mostanában a vállalatok közösségekhez fűződő kapcsolatai? Milyen lehetőségekkel és kihívásokkal szembesülnek a cégek az utóbbi időben?

A legnagyobb kihívást most a koronavírus okozta helyzet jelenti. Mint említettem, a felelősségvállalás és a fenntarthatóság organikus fejlődésének eredményeként a vállalatok elkezdtek egyre intenzívebben együttműködni a közösségekkel, például azokkal a társadalmi csoportokkal, akiket a termékeikkel, szolgáltatásaikkal megszólítottak. Egyre többet találkoztak a fizikai térben is, és elindult egy izgalmas együttgondolkodás, melynek nyomán újfajta és sikeres projektek születtek. A CSR-nek egy nagyon mozgalmas és izgalmas időszaka bontakozott ki, amit azonban a járvány némileg megakasztott. A vállalatok és a közösségek fizikailag ismét eltávolodtak egymástól, s bár az online kapcsolattartás és a különféle digitális megoldások gyors fejlődésnek indultak, a koronavírus nagyon súlyosan érintett számos társadalmi csoportot és szervezetet, újfajta problémákat hozott felszínre és egy olyan, korábban ismeretlen helyzetet teremtett, amelyhez a cégeknek még alkalmazkodniuk kell. A lehetőséget abban látom, hogy megpróbáljuk a korábbi kapcsolatokat újraépíteni, megerősíteni és kiterjeszteni. Úgy gondolom, hogy ebben a folyamatban a nagyvállalatoknak kell aktív szerepet vállalniuk, nekik kell a változás, a megújulás motorjává válniuk. Az elmúlt 20 évben kiépültek Magyarországon a CSR alapjai, és a továbblépést az jelentheti, ha a cégek projektszerű közösségi együttműködései szélesebb körű társadalmi szerepvállalássá bővülnek. Természetesen, ehhez arra is szükség van, hogy az egyes társadalmi csoportok és szervezetek részéről is meglegyen a fogadókészség és a kellő proaktivitás.

Az Effekteam konferenciájának keretében kikkel és miről fognak beszélgetni a téma kapcsán?

Nyilas Orsolya, a Coca-Cola HBC Magyarország külső kommunikációs vezetője, Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs igazgatója, Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója és Kánai András jövőkutató lesznek a beszélgetőtársaim. Arra keressük majd közösen a választ, hogy a hazai vállalatok milyen szerepet tölthetnek be a jelen és a jövő környezeti, társadalmi problémáinak enyhítésében, megvizsgáljuk, hogy milyen igények és kihívások alakítják most leginkább a cégek közösségi kapcsolatait, illetve arra is kitérünk, hogy az üzleti szektor szereplői mit és hogyan tudnak visszaadni a közösségnek, a társadalomnak, amelyben működnek.

A konferencia részletes programja és regisztráció: ezen az oldalon.