Az Effekteam jelenleg is több cég pályáztatásában vesz részt aktívan. Van olyan megbízásunk, ami a pályázat kiírásától és a pályázatok adminisztrációjától kezdve az előbírálaton, valamint a pályázókkal való kapcsolattartáson át, egészen a szerződéskötésig tart, majd mi végezzük el a támogatottak beszámoltatását, a beszámolók kiértékelését, az eredményekről és a hatásokról az összefoglaló riportok elkészítését is. Partnereinkkel munkacsoport találkozókon beszéljük meg a tapasztalatokat, nemrég a pályáztatás volt a témánk.
„Jó volt rálátni más cégek tevékenységére, azok színességére, hogy milyen dilemmákkal találkoznak munkájuk során, illetve, hogy a gyorsan változó társadalmi és gazdasági környezet kire hogyan hat ezen a területen is. A jó gyakorlatok, ötletek, példák pedig fejlődési lehetőségeket nyitnak meg mások előtt is, ami miatt a munkacsoport részvételnek nagy hozzáadott érteke tud lenni” – mondta a tudásmegosztás munkacsoport egyik résztvevője. Nemrég a vállalatok pályáztatásáról beszélgettünk a dm, az E.ON, a Generali, az Invitech, a Lafarge és a Vodafone szakértőivel.
Miért szeretik a pályáztatási formát alkalmazni cégek a támogatások kiosztásban?
A vállalatok véleménye szerint a nyílt pályáztatás átláthatóbbá teszi a támogatási rendszert, és így nem csak egy szűk kör részesül a támogatásokból. A keretrendszer segíti a kérelmek elbírálását, ez ad egy fő csatornát, amelyen a támogatások odaítélése történik, tehát a cégek egy adott rendszerben tudnak gondolkodni és így működésük is rendszerszintű, nem pedig az állandó ad-hoc megkeresésekre kell válaszolniuk. A pályázati keretrendszerek által könnyebb megfogalmazni a célokat és a vállalati elvárásokat, valamint ez egy jó edukációs lehetőség is a támogatottak felé.
A pályáztatás ezen felül összeköti a cégeket és a civil szektort, együttműködések alakulnak ki a civilekkel azáltal is, hogy egy civil szervet az érintettek körében jobban látja, hogy mire van szüksége annak a célcsoportnak, amelyiknek a cég segíteni szeretne. A helyi szervezetek is bekerülnek a támogató látóterébe, így a helyi kapcsolatok erősödnek, többször akár úgy is, hogy még ha nem is nyer a jelentkező szervezet egy adott pályázaton, más témákkal kapcsolatban mégis kialakulhat a közös gondolkodás. Habár általában véve a támogatások a vállalati stratégiákhoz illeszkednek, egy-egy pályázat kiírására érkező anyagokból jó látni a kínálatot az ügyek tekintetében is.
A cégek tapasztalata alapján az eredmények közzététele és kommunikációja kreatívvá teszi a többi pályázót is, mivel látják azokat az ötleteket, amelyekkel érdemes elindulni egy-egy pályázaton, ugyanakkor a cégekre is hatással tud lenni egy kezdeményezés az újszerűsége vagy az ötletessége által.
Hogyan érik el a pályázókat? Mennyire elégedettek a cégek a szervezetek elérésével?
A vállalatok kiemelték, hogy fontos a célcsoport meghatározása, mert az minden esetben az elérést és annak módját is befolyásolja. A munkatársi vagy szakmai hálózat bevonása egy járható út a szervezetek elérése kapcsán. A médiafelületek vásárlása tekintetében mindig dilemma egy pályázat esetében, hogy érdemes-e rá sokat költeni főleg akkor, ha többe kerül, mint a támogatási keretösszeg, ráadásul ez rosszul is veheti ki magát.
Egy-egy pályázattal a szervezeteknek csak egy részét sikerül megszólítani és az a tapasztalat, hogy sok a pesszimista szervezet, aki nem pályázik. A vállalatok úgy látják, hogy szükség lenne egyfajta proaktív hozzáállásra a szervezetek részéről. Problémát jelent az is, hogy mivel hasonlóak a pályázati kiírások, a pályázók elkényelmesednek, amikor megírnak egy pályázatot. Sokszor kérdésként merül fel a pályáztatókban, hogy támogassanak-e például egy-egy jó ügyet képviselő szervezetet akkor is, ha azok nem feltétlenül tudnak profi pályázatot írni. A vállalatok időnként szembe találják magukat azzal a dilemmával is, hogy sokat adjanak egy professzionális szervezetnek, vagy segítsék azokat a kicsiket, amelyek a maguk módján sokat tesznek egy térség, egy ügy szolgálatában. A cégek úgy látják, hogy hiányzik a pályázati kultúra a szektorból, ezért az edukációnak fontos szerepe lenne.
Hogy zajlik a szervezetek szűrése, és milyen bírálati szempontok játszanak szerepet a kiválasztásnál?
A vállalatok általában meghatározott szempontok mentén szűrik ki a pályázókat, amelyek között a leggyakoribbak: politikamentesség, magánszemélyek kizárása, szervezet hitelessége, a célcsoport elérése, annak nagysága, az érintettség mértéke, megtérülés, a projektek fenntarthatósága.
Milyen tapasztalataik vannak a beérkező pályázatokkal kapcsolatban?
A cégek úgy látják, hogy többnyire nem igazán érkeznek be jó pályázatok a civilek részéről, nagyon nehezen derül ki, hogy egy-egy pályázat miről is szól. Sokszor előfordul, hogy a pályázati kiírás céljait is félreértik a szervezetek.
A vállalatok véleménye szerint a civil szféra fejlődését szolgálná olyan képzések szervezése, mely segítségükre lenne a pályázatírásban. Ez azonban nehezen kivitelezhető, mivel egyre kevesebb olyan szervezet létezik, amely civil képzésekkel foglalkozik. Sok esetben pedig a kapacitáshiány és a szervezeteknél történő nagy fluktuáció is nehézséget okoz.
Felmerült a gondolat, hogy a pályázók helyzetének megkönnyítése érdekében érdemes lenne a pályázati adatlapon feltett kérdéseket érthetőbben megfogalmazni, részletezni, továbbá a teljes költségvetésre rákérdezni egy-egy támogatási kérelem esetén. További ötletként felmerült a beszélgetés során az is, hogy a pályázatok megírását segíthetné egy tutorial videó.
További nehézségként említették a vállalatok, hogy a pályázatíráshoz hasonlóan gyakran a beszámolóírás esetében is felfedezhetők hiányosságok a pályázók körében, mivel a közvetlen visszajelzés a megvalósított projektekről a cégek felé sok esetben elmarad, vagy szintén olyan a tartalma, amiből nem derül ki, hogy mi történt a támogatással. Megoldásként említették a cégek személyes jelenlétét egy-egy projektnél, mely javíthatna a helyzeten, azonban ez időigényessége miatt nehezen megvalósítható.
A nyertes szervezetekkel milyen kapcsolata alakul ki a cégeknek?
A cégek úgy értékelik, hogy a pályázati folyamat során az esetek többségében kiderül, hogy milyen lesz a kapcsolat. A civilek részéről általában kevés nyitottság mutatkozik, a személyes kapcsolat sajnos alapvetően hiányzik a rendszerekből. A vállalatok szeretnének valahogy változtatni azon, hogy megjelenjen a „támogató nem harap” érzés. A szervezetekről nem tudnak a cégek szerződéskötés után, nincs javaslatuk a folytatásra, nem proaktívak, ennél a kérdésnél ismét arra jutottak a vállalatok, hogy hiányzik ez a fajta kultúra. A szerződéskötések és a beszámolók begyűjtése szintén nehézkes, amin talán a személyes kapcsolatok javíthatnának.
A pályáztatók kiemelték, hogy egyre jellemzőbbé válik, hogy a cégek a kkv-k, startupok felé is kinyitják a pályázataikat – mivel a civil szervezeteknél nincs meg minden esetben az a tematika, ügy, melyre a vállalatoknak szüksége lenne. Van olyan cég is, ahol az innovációs osztály foglalkozik ezen típusú támogatásokkal.
Milyen módon történik a támogatások eredményének és hatásának mérése? Van-e erre gyakorlat a cégeknél?
A vállalatok elmondták, hogy a támogatás elköltésétől számított 30 napon belül kell a szervezeteknek a beszámolót beküldeniük. Több esetben ez nem teszi lehetővé, hogy érdemi információkat szolgáltassanak a támogatottak, mert nem telik el annyi idő, hogy a valós hatásokról adatokat tudjanak benyújtani. Sok az eseti támogatás, amikor alapvetően nem a hosszabb távú hatásokat támogatják a vállalati támogatások, így ezeket nem is érdemes ebből a szempontból vizsgálni. Abban az esetben is nehéz lemérni az egy-egy cég által nyújtott támogatások hatását, amikor nagyobb projektekbe részfinanszírozást vállal egy-egy pályáztató.