Az Effekteam júniusi munkacsoport-ülésén a hazai ESG-kerettörvényért és a kapcsolódó rendeletekért felelős intézmények képviselői adtak áttekintést a vállalatokra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének részletszabályairól. A szakmai eseményen előadást tartott Hunyadi László, az NGM vállalkozásfejlesztési főosztályának vezetője, Erdélyi Dániel, az SZTFH ESG technológiai és kapcsolattartási főosztályának vezetője és dr. Billo Kármen, az MGFÜ ügyvezetői kabinetjének szakmai vezetője.

A nemzeti ESG-szabályozás

Hunyadi László bemutatkozásként elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban azt a vállalkozásfejlesztési főosztályt vezeti, melynek feladata, hogy – a többi minisztériummal együttműködésben – átültesse az uniós irányelveket a magyar jogrendszerbe. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy az uniós irányelvek legfontosabb célja a gazdasági szereplők fokozatos átterelése a fenntartható működés felé. Az ESG szempontrendszer ugyanis a vállalati működés nem pénzügyi hatásainak széles spektrumát lefedve, a fenntarthatóság aspektusából világítja meg a vállalkozások környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) hatásait.

Az uniós irányelvek átültetésével párhuzamosan, 2023 végén megtörtént a hazai kkv-szektorra vonatkozó – először 2019-ben elfogadott – kkv-stratégia felülvizsgálata, ami azt mutatta, hogy a hazai kkv-k az uniós vállalkozásokhoz képest egyelőre kevesebbet tesznek a fenntarthatóság érdekében és kihívást jelent számukra a zöld átmenethez való alkalmazkodás. Mivel a kimutatott hátrányok elsősorban az információhiányra vezethetők vissza, ezért a felülvizsgált stratégiába bekerültek olyan intézkedések, melyek elősegítik a hazai vállalkozások ESG-tudatosságának növelését és a fenntartható működést célzó megoldások bevezetését. Hunyadi László kiemelte, hogy bár az ESG-vel kapcsolatos adatgyűjtési és beszámolási kötelezettségek első körben a nagyvállalatokra és a tőzsdén jegyzett kkv-kra vonatkoznak, az elvárások lépcsőzetesen kiterjednek a szektor többi szereplőjére is. A kis- és középvállalatok is egyre gyakrabban találkozhatnak ESG-vel kapcsolatos adatkéréssel a nagyvállalatok beszállítóiként vagy potenciális befektetőik irányából, ezért nekik szintén fejlesztéseket kell végrehajtaniuk ezen a téren. Hunyadi László kiemelte, hogy külső segítség nélkül nem várható komoly előrelépés, ezért a folyamat során szemléletformálással, tőzsdei felkészítéssel és tanácsadással, vállalatfejlesztési képzéssel, ESG-képzéssel és zöld finanszírozási tanácsadással igyekeznek segíteni a kkv-kat.

Az ESG-t érintő szabályozás történeti áttekintése kapcsán a főosztályvezető emlékeztetett, hogy a magyar ESG-törvény megalkotásában jelentős szerepe volt a – 2021-ben elfogadott, 2023. január 1-től hatályos – Német Beszállítói Törvénynek (LkSG), melynek céljai között már megjelentek az ESG pillérei, azaz a környezetvédelmi kérdések, az emberi jogok, és az ezekből következő felelős vállalatirányítás. Mivel Németország hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, így Magyarország számára kiemelten fontos, hogy a magyar beszállítók megfeleljenek a német követelményeknek és megőrizzék üzleti kapcsolataikat kinti partnereikkel. A 2021 márciusában hatályba lépett SFDR rendelet a pénzügyi szolgáltatási ágazatban határozta meg a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeket. Alapvető célja, hogy a fenntartható, illetve zöld befektetési termékekkel kapcsolatos információk a befektetők számára informatívak, egyértelműek és megbízhatóak legyenek. A 2023 januárjától hatályos CSRD-irányelv már egységes EU-sztenderdek szerinti, részletesebb jelentéstételi követelményeket vezetett be, és nagymértékben kiterjesztette a riportkészítésre kötelezettek körét. Az irányelv hatálya alá eső vállalatoknak szabványosított fenntarthatósági jelentést kell közzétenniük, amelyben be kell mutatniuk működésük környezetre gyakorolt hatását, a klímaváltozáshoz kapcsolódó hatásokat, az ezekből eredő kockázatokat és az ezek kezelése érdekében tett lépéseket. Az Európai Tanács 2024. május 24-én elfogadta az Európai Parlament álláspontját a CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelvről, melynek célja, hogy a hatálya alá tartozó vállalatok szigorú keretek között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat. Az irányelv értelmében integrálni kell a fenntarthatósági szempontokat a vállalatirányításba. A vállalatoknak átfogó átvilágítási (due diligence) eljárásokat kell átültetniük az értékláncaikba az emberi jogokat és környezetet érintő kockázatok, estleges negatív hatások azonosítása, felmérése, megakadályozása és csökkentése érdekében. A CS3D irányelv-tervezetből a magyar ESG-törvény is számos rendelkezést ültetett át, az általános átvilágítási kötelezettségen túl például a kockázatelemzési és a panaszkezelési rendszer is az uniós normán alapszik. Az irányelv átültetését (a tájékoztatási kötelezettségek kivételével) többlépcsősen kell alkalmazni az uniós, így a magyar vállalatokra is.

Hunyadi László kiemelte, hogy – az ESG-t érintő német előírásokra és uniós irányelvekre reagálva – a magyar kormány felismerte, hogy az egyes országok ESG-szabályozásában versenyképességi tényező lesz a gyorsaság, ezért már 2023 végén megalkotta az ESG-követelményeket az érkező irányelvekben meghatározott kötelezettségek figyelembe vételével. A magyar ESG-szabályozáshoz kapcsolódó rendszerben részt vevő szervezetek – a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) – megkezdték a vállalkozások ESG felkészülésének támogatását információk átadásával, interaktív workshopok szervezésével és – egyéni megkeresések alapján – személyre szabott tájékoztatással.

A nemzeti ESG-törvény hatálya fokozatosan terjed ki a magyarországi vállalatokra, vállalkozásokra, és a beszámolási kötelezettség lépcsőzetesen kerül bevezetésre. Az önkéntes alapú ESG-adatszolgáltatást bármely szervezet bármikor teljesítheti, akár már az idei évben is. Jövőre először a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell ESG-beszámolót készíteniük a 2024. üzleti évre vonatkozóan, ezt azonban ekkor még megtehetik úgy, hogy nem kell tanúsíttatniuk a beszámolót, hanem elegendő egy előauditot kérniük, és sem az ESG-beszámoló, sem az előaudit eredménye nem kerül közzétételre. 2026-ban a nagyvállalkozásoknak kell majd jelenteniük a 2025. üzleti évről, 2027-től pedig a beszámolási kötelezettség kiterjed a tőzsdén jegyzett kkv-kra is.

Az ESG-törvény kijelöli a főbb irányvonalakat, míg a részletszabályokat a végrehajtási rendeletek határozzák meg. Ez utóbbiak – a jogalkotási tervek szerint – idén nyáron, illetve kora ősszel készülnek el és jelennek meg. A végrehajtási rendeletek között szerepelnek az ESG-tanácsadókat érintő, az ESG-tanácsadókat oktató intézményeket érintő, az ESG-beszámoló minimumkövetelményeire vonatkozó, illetve a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeit érintő rendeletek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője kitért arra is, hogy az NGM látja el a nemzeti ESG-szabályozás szakmai irányítását. A minisztérium létrehozta és működteti a Nemzeti ESG Tanácsot, melyben részt vesznek magas szintű kormányzati szereplők, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. E két utóbbi szervezet képviseli a vállalkozások érdekeit és becsatornázza a piaci igényeket. A Tanács, mint szakmai tanácsadó testület közreműködik az ESG-törvény szerinti ESG-beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában, szakmai állásfoglalást nyújt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke számára, illetve szükség szerint javaslatokat tesz és iránymutatásokat is kidolgoz.

Hunyadi László prezentációja végén emlékeztetett, hogy az ESG-szabályozás legfontosabb célja a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése, ezért a kormányzati kkv-stratégia kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a magyar kkv-k megkapják a szükséges támogatást az ESG-megfelelőség teljesítéséhez. Ezt szolgálják egyfelől a vállalkozások ESG-tudatosságát növelő programok, így például a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségen és Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül megvalósuló képzések, mentorálás és tanácsadás, másfelől a kkv-k működésének átalakítását, technológiaváltását segítő, vissza nem térítendő támogatások és támogatott hitelek.

Az SZTFH szerepe és céljai a kialakuló ESG ökoszisztémában

A munkacsoport-ülés második előadását Erdélyi Dániel tartotta, aki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságán (SZTFH) működő ESG Igazgatóság ESG Technológiai és Kapcsolattartási Főosztályát vezeti, mely területhez a tájékoztatási, kommunikációs és kapcsolattartási feladatok mellett az ESG menedzsmentplatform is tartozik. A főosztályvezető elmondta, hogy az SZTFH látja el a nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú ágazatok szabályozását és felügyeletét. Ezek között szerepel a dohánykereskedelem, a szerencsejáték, a bányászat, a végrehajtók, felszámolók, valamint a kiberbiztonság és az ESG is.

Az SZTFH mint ESG hatóság ellenőrzi a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét és az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát, felügyeli a kötelezettségek megsértéséhez kapcsolódó szankciós rendszert és a vállalkozások panaszkezelési rendszerét. Az SZTFH akkreditálja az ESG tanácsadókat, az ESG tanúsítókat, az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat, valamint nyilvántartást vezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, az ESG tanúsítókról, az ESG tanácsadókról, az ESG minősítőkről és az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról. A hatóság további feladatai közé tartozik az online ESG menedzsmentplatform üzemeltetése az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében, továbbá a hitelesített támogatásmenedzsment központ működtetése, amely a vállalati ellentételezéseket köti össze nemzeti értékű programokkal.

Erdélyi Dániel kiemelte, hogy a jogalkotó nem csak a beszámolásra kötelezett vállalkozásokkal szemben fogalmaz meg egyértelmű elvárásokat, hanem az ESG közreműködőkre (tanácsadókra, tanúsítókra, minősítőkre, szoftvercégekre) vonatkozóan is lefektet olyan minimumkövetelményeket, amelyek megkönnyítik a cégek számára, hogy megtalálják a megfelelő szakembereket. Az SZTFH oldalán elérhető lesz egy – folyamatosan bővülő – nyilvános közhiteles adatbázis, amelyben megtalálhatóak lesznek az akkreditált szakértők és szoftverek.

A főosztályvezető arról is beszélt, hogy a tervek szerint jövő év elején indul el az online ESG menedzsmentplatform bevezető változata. Szeretnék a szoftvert már a tesztidőszakban is hozzáférhetővé tenni a vállalatok számára, hogy a fejlesztés során valós idejű visszajelzéseket kapjanak a felhasználóktól. Az észrevételeket, javaslatokat igyekeznek majd hasznosítani annak érdekében, hogy egy valóban korszerű, az érintettek elvárásainak is megfelelő rendszer jöjjön létre. Céljuk, hogy minden szükséges támogatást megadjanak a vállalkozásoknak, hogy azok jó minőségű, egységes módszertan alapján összevethető beszámolókat tudjanak készíteni, melyek által mások számára is átláthatóvá és összehasonlíthatóvá válik a működésük. A menedzsmentplatform-szolgáltatásokhoz kapcsolódóan tervben van egy kontakt adatbázis létrehozása is, ami megkönnyítené az érdekelt felek közötti közvetlen kommunikációt, lehetővé tenné, hogy a vállalkozások és közreműködők első kézből értesüljenek a jogszabályi változásokról és iránymutatásokat kapjanak a megfeleléshez, illetve hozzájárulna ahhoz is, hogy az érintettek visszajelzései, tapasztalatai minél hatékonyabban hasznosuljanak a szabályozás terén és a mindennapi gyakorlatban.

A vállalkozások, a tanácsadók és az oktatási intézmények felkészítése az ESG-törvényi megfelelésre

Dr. Billo Kármen, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezetői kabinetjének szakmai vezetője azzal kezdte előadását, hogy az általa képviselt szervezet korábban IFKA-ként (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.) működött, de idén februárban megújult az elnevezése és a szolgáltatási palettája is. Az MGFÜ kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít, ESG szemléletformáló és ESG tanácsadási szolgáltatásokat biztosít, megszervezi az ESG tanácsadók és az ESG tanácsadókat oktató intézmények tájékoztatását, képzését, nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményrendszer szereplőiről és akkreditálja a Magyarországon ESG tanácsadókat oktató intézményeket.

A szakmai vezető elmondta, hogy tavaly szeptemberben végeztek egy felmérést, melyben megkérdezték a piaci szereplőket, hogyan látják az állam szerepét az ESG követelmények terén, nem csak a jogalkotás vonatkozásában, hanem a szükséges támogatással, szolgáltatásokkal összefüggésben is. A vállalatvezetőkkel, tanácsadókkal folytatott egyeztetések azt mutatták, hogy egyelőre még a nagyvállalatoknál is kihívás a humán erőforrás biztosítása az ESG megfelelés teljesítéséhez, a kkv-k pedig általában nincsenek tisztában azzal, hogyan is álljanak neki a fenntarthatóság kezelésének. Az első lépés az ESG kötelezettség teljesítésénél az adatok megléte, a beszállítóknak azonban sokszor már ezek összegyűjtése is nehézséget okoz. A továbblépéshez a legfontosabb az ESG stratégiaalkotás és folyamatos fejlesztés. A multik, a nagyvállalatok általában elkészítik stratégiájukat, és elvárják a beszállítóktól is, hogy igazodjanak hozzá, ezért ezeknek a kkv-knak többnyire már nem a nulláról kell felépíteniük saját stratégiájukat. A zöld hitelek kihelyezésének gyakran gátja, hogy a legtöbb vállalkozásnál nem áll rendelkezésre olyan adat, amire építeni lehet.

A konzultációk során a legnagyobb igény a közvetlen tájékoztatás, a közérthető kommunikáció iránt mutatkozott: a vállalkozásoknak szükségük van arra, hogy szemléletformálás, képzés, tanácsadás formájában kapjanak támogatást az ESG-törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez. Ez utóbbiak kapcsán dr. Billo Kármen emlékeztetett, hogy a vállalkozások kötelezettségei közé tartozik a kockázatkezelési rendszer létrehozása, a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása, a rendszeres kockázatelemzések elvégzése, a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben, az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

Az MGFÜ egyrészt közvetlen tanácsadási szolgáltatásokkal, szemléletformáló programokkal próbál iránymutatást nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak, másrészt igyekszik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy országszerte rendelkezésre álljanak olyan hozzáértő, képzett tanácsadók, akik a követelményeknek való teljes megfelelésben tudják segíteni a cégeket. Az előadó emlékeztetett, hogy az ESG-törvény – a képzési intézmények felkészülését követően – csak az akkreditált oktatási intézményekben képzett, és nyilvántartásba vett tanácsadók számára teszi majd lehetővé az ESG-tanácsadást. Ezek a tanácsadók lehetnek külső szakemberek, de a vállalkozások elküldhetik saját munkatársaikat is, hogy vegyenek részt valamelyik akkreditált oktatási intézmény által szervezett képzésen. Várhatóan a nyár folyamán lép hatályba az a kormányrendelet, amely a képzési intézmények számára meghatározza a követelményeket, és a tervek szerint ősszel válik majd elérhetővé azoknak az egyetemeknek és felnőttképzési szervezeteknek a nyilvántartása, amelyek ilyen képzést indítanak.

A szakmai vezető előadása végén felhívta a figyelmet a vállalkozói információs portálra (vali.hu), ahol a regisztrált cégek gyorsan és egyszerűen hozzáférhetnek azokhoz a hiteles és személyre szabott információkhoz, amelyek a leginkább érdeklik őket. Itt egyebek mellett megtalálják a fenntarthatósággal és az ESG-vel kapcsolatos tudnivalókat, szemléletformáló programokat, finanszírozási termékeket, illetve ezen a felületen érhetik majd el az akkreditált oktatási intézmények nyilvántartását és a minősített szakértők adatbázisát is.