Az Effekteam márciusi online munkacsoport-találkozójának résztvevői arról adtak áttekintést, hogy melyik társaságnál hogyan valósul meg és hol tart a fenntarthatósági törekvések vállalati integrációja. A prioritások ismertetésén túl a cégek képviselői arra is kitértek, hogy náluk milyen célrendszer mentén, illetve milyen szervezeti keretek között zajlik az integrációs folyamat.

A találkozó elején dr. Molnár Klára, az Effekteam igazgatója arra kérte a résztvevőket, hogy válaszoljanak két kérdésre a Mentimeter platform segítségével.

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy az adott cég jelenleg milyen fenntarthatósági lépcsőfokon áll. A lehetséges válaszok a krízismenedzsmenttől kezdve a megfelelés, az optimalizálás és a piaci megkülönböztetés szintjein át a célvezéreltségig terjedtek.


A fenntarthatóság vállalati integrációja a hazai gyakorlatban
Melyik fenntarthatósági lépcsőn állnak a hazai vállalatok

A rövid felmérésből az derült ki, hogy a cégek többségét célvezéreltség jellemzi, és bár vannak, akik még az optimalizálás és a piaci megkülönböztetés fázisánál tartanak, a krízismenedzsment és a megfelelés lépcsőfokán már valamennyien túljutottak.

A másik kérdés azt vizsgálta, hogy milyen modelltől közelít az adott vállalat a fenntarthatóság felé.


A fenntarthatóság vállalati integrációja a hazai gyakorlatban
Melyik modelltől közelítenek a hazai vállalatok a fenntarthatósághoz

Itt a válaszadók első helyen az üzleti modellt jelölték meg, ezt követték a termékek és szolgáltatások, valamint a lényegességi témák, és viszonylag kisebb súlyt képviselt az átláthatóság, a jelentések, illetve a szervezeti kultúra.

Az áruházláncok képviselői közül elsőként Szabó Krisztina, az Auchan Magyarország CSR menedzsere mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiájának főbb pilléreit, melyek között az egészségtudatos táplálkozás ösztönzése, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem, a műanyagszennyezés visszaszorítása, a CO2-kibocsátás csökkentése, illetve olyan társadalmi célkitűzések szerepelnek, mint a szolidaritás erősítése, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása és a jótékonyság. A francia anyavállalat vezetősége elkötelezett a CSR és a fenntarthatóság iránt, így ezek a szempontok a teljes hálózat működését áthatják, valamennyi terület stratégiáján belül megjelennek. Nemzetközi szintű CSR csapat felügyeli és támogatja a helyi CSR teamek munkáját, az egyes országok neki szolgáltatnak adatokat és a központ készíti a jelentéseket. A kitűzött célokhoz kapcsolódóan a vállalat KPI-okat (fő teljesítménymutatókat) határoz meg, melyeket tevékenysége során szem előtt tart, illetve törekszik arra is, hogy a fenntarthatósági aspektusok a beszállítóknál, partnereknél is beépítésre kerüljenek, hiszen csak velük együtt tudnak valódi eredményeket elérni. A fenntarthatóság a külső és a belső kommunikációban is egyre erőteljesebben megjelenik, igyekeznek a vásárlókat és a munkavállalókat is minél inkább bevonni a témába.

Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője elmondta, hogy négy évvel ezelőtt a magyarországi kommunikációs osztály kapta meg a feladatot az osztrák anyavállalattól, hogy gyűjtse össze a nemzetközi fenntarthatósági audithoz szükséges helyi adatokat. Ez az első nemzetközi jelentés arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatnak újfajta szempontokat kell beépítenie a stratégiájába, így 2019 végére kidolgoztak egy új koncepciót, amelyben a fenntarthatóság már kiemelt szerepet kapott. A holdingszintű jelentést azóta is minden évben elkészítik a GRI szabványoknak megfelelően, a nemzeti stratégiát pedig az ENSZ SDG-k alapján állították össze. A vállalat SPAR a fenntartható jövőért elnevezésű stratégiájának 5 pillére között megtalálható a környezeti fenntarthatóság (a hulladékgazdálkodás, az élelmiszermentés, a műanyag-redukció, a zöld termékek, a környezetkímélő ingatlanüzemeltetés), az egészséges táplálkozás, az élelmiszerbiztonság, a munkavállalók jólléte és a társadalmi fenntarthatóság (olyan körforgásos megoldások támogatása, melyek munkahelyeket teremtenek és a vásárlók számára értékes termékeket hoznak létre). Az elmúlt négy évben hazai szinten a kommunikációs osztály koordinálta a fenntarthatósági törekvéseket, együttműködésben minden osztályról azokkal az elkötelezett kollégákkal, akik a napi munkájuk mellett a fenntarthatósági projektek megvalósításában is részt vettek. Mivel a téma azóta túlnőtt a kommunikációs területen, ezért megkezdődött egy önálló, fenntarthatósági szakemberekből álló csapat létrehozása, akik a jövőben támogatni fogják az osztályokon dolgozó fenntarthatósági felelősök munkáját. A további lépések meghatározásában fontos szerepet tölt majd be a jelenleg zajló belső audit és az a széleskörű egyeztetési, tervezési folyamat, amelybe bevonják az egyes osztályok fenntarthatósági felelősei mellett az ügyvezető igazgatókat és a vállalat legfelső vezetését is.

Nagy-Peidl Adrienn külső kommunikációs menedzser a Tesco Magyarország fenntarthatósági stratégiája kapcsán három fókuszterületet emelt ki: az egyik az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem (az élelmiszer-hulladék csökkentése és az élelmiszermentés), a másik a csomagolási hulladékok csökkentése (a műanyag-redukció, illetve az újrahasznosítható vagy újrafelhasználható csomagolóanyagok arányának növelése a sajátmárkás termékeknél), a harmadik pedig a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása (nettó zéró kibocsátás elérése 2035-re vállalati szinten és 2050-re a teljes értékláncban). A Tesco megújult küldetésében továbbra is fontos cél, hogy napról napra többet nyújtsanak a vásárlóknak, de emellett a közösségek és a bolygó védelme is beépült a prioritások közé. Nagy-Peidl Adrienn hangsúlyozta, hogy a társaság a Közép-Európában működő kiskereskedelmi cégek közül elsőként publikálta élelmiszerhulladék-jelentését, amely immár 5. éve nyújt áttekintést arról, hogy az aktuális pénzügyi év során mennyi rendszerhulladék keletkezett a vállalatnál. Eredeti törekvésük az volt, hogy a fenntartható fejlődési céloknak megfelelően 50%-kal mérsékeljék működésük során az élelmiszer-pazarlást, amit sikerült már 2020-ra megvalósítaniuk, és jelenleg 68%-os csökkentésnél tartanak. Az elért eredményt komoly sikernek tekintik, de a megkezdett munkát tovább folytatják annak érdekében, hogy a jövőben egyáltalán ne vesszen kárba emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer az áruházlánc működése során. A szakember hozzátette, hogy a Tesco nemzetközi szinten dolgozik azon, hogy az ESG-keretrendszernek megfelelő riportálási folyamatot tudjon kialakítani, amelyet utána a közép-európai vállalatok is át tudnak venni az anyacégtől. Magyarországon a fenntarthatósági törekvések megvalósítását a kommunikációs osztály koordinálja, de folyamatosan együttműködnek a társosztályokkal, akik szakmailag támogatják a munkát.

Roy Katalin, a Hankook Magyarország kommunikációs vezetője rámutatott, hogy társaságuk működésében kiemelt szerepet tölt be a gyártás, melynek során szigorú ISO előírásoknak (környezetvédelmi, munkavédelmi stb.) kell megfelelniük. Ezen túlmenően, az alapanyagok beszerzése, szállítása és feldolgozása, az előállított termékek felhasználása és a hulladékkezelés kapcsán is komoly figyelmet fordítanak a fenntarthatóság szempontjaira. A vállalat részt vesz abban a nemzetközi projektben, amely az abroncsgyártás legfőbb alapanyagát jelentő természetes gumi nyomonkövethetőségét és fenntarthatóságát hivatott elősegíteni. Ez a rendszer biztosítja, hogy a gyártáshoz felhasznált természetes gumi nem természetvédelmi területről származik, a beszerzési folyamat során szem előtt tartják az emberi jogokat és a szállítás fenntartható módon valósul meg. A gyártás terén egyre inkább előtérbe kerül az elektromos járműpiac kiszolgálása, ami az üzemanyaggal működő gépjárművekétől merőben eltérő gumiabroncsok előállítását teszi szükségessé. Mivel a gumiabroncs veszélyes hulladéknak minősül, ezért a Hankook nagy hangsúlyt fektet a hulladékkezelésre is. Roy Katalin elmondta, hogy a gyártási folyamat során keletkező hulladék 100%-ban újrahasznosításra kerül, a Magyarországon értékesített abroncsoknak pedig mintegy 75%-át visszagyűjtik és felhasználják pl. autópálya-alapanyag, gumiszőnyeg és energia előállítására. A vállalat CSR tevékenységének fontos részét képezi a jótékonyság. Évente több ezer gumiabroncsot adományoznak kisebb hazai alapítványoknak, jótékonysági szervezeteknek, és az önkéntes programoknak is komoly hagyományai vannak a társaságnál. Szervezetileg az EHS (Environment, Health and Safety) osztály koordinálja a fenntarthatósági célkitűzések megvalósítását a gyártás, a környezetvédelem, a munkavédelem és az egészségvédelem területén, az etikai vonatkozású témák a HR osztályhoz, a jótékonyság pedig a kommunikációs osztályhoz tartozik.

Adamovics Orsolya, a Generali Biztosító fenntarthatósági felelőse idén februárban csatlakozott a szervezethez. Az általa betöltött új pozíció létrehozása is jelzi, hogy a társaság elkötelezett a fenntarthatóság iránt. A nemzetközi vállalatcsoportnak már van fenntarthatósági stratégiája, illetve lényegességi mátrixa, melynek főbb irányvonalai az ENSZ SDG-khez kapcsolódnak. Magyarországon jelenleg készül a lokális stratégia: a fenntarthatósági aspektus nagyon sok területen (pl. üzemeltetés, beszerzés, HR, adatszolgáltatás) eddig is megjelent, de most elkezdődött ennek a rendszerbe foglalása. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi fenntarthatóság megteremtése, a fenntartható pénzügyi termékek, szolgáltatások kifejlesztése komoly kihívást jelent a szektor szereplői számára, hiszen az uniós taxonómia rendelet és a hozzá tartozó szabályozások egyik napról a másikra támasztottak újfajta követelményeket, miközben például a környezetvédelem vonatkozásában több évtizednyi felkészülési idő állt rendelkezésre. Biztosítási vonalon a nem életbiztosítási termékek (lakásbiztosítás, casco, felelősségbiztosítás stb.) zöldítése számít különösen bonyolult feladatnak, mivel ezek esetében még nehezebben megfogható a zöldítés irányvonala. Szervezetileg a társaságnál korábban teljes egészében a kommunikációhoz tartozott a fenntarthatóság témája, de az elmúlt évben a stratégiai és az üzletfejlesztési területek is bekapcsolódtak a munkába, emellett minden szervezeti egységnél vannak a fenntarthatóságért felelős munkatársak, akik szintén részt vesznek az együttműködésben.

Fejes-Mudra Edit, a dm Kft. PR munkatársa arról számolt be, hogy a fenntarthatóság az alapítástól kezdve a dm filozófiájának, vállalati kultúrájának a részét képezi. A fenntarthatósági stratégia az ESG-keretrendszerrel összhangban, nemzetközi szinten készül és három irányvonal mentén szerveződik. Az egyikhez (Cselekvés az együtt egymásért elvet szem előtt tartva) a CSR programok, az élettel teli munkaközösség kialakítása, illetve a széles körű képzési és továbbképzési lehetőségek biztosítása tartozik. A másik (Cselekvés a természettel összhangban) a fenntartható beszállítói láncok felkutatását, az átfogó klímavédelmi projektek szervezését és az intelligens anyagmenedzsmentet foglalja magában. A harmadik (Cselekvés a fejlődésért és az előrelépésért) pedig a folyamatos minőségellenőrzést és a felelősségteljes szortiment kialakítását fedi le. Valamennyi tagország a nemzetközi stratégiát követi, de vannak alulról jövő, helyi szintű kezdeményezések is. Magyarország vonatkozásában Fejes-Mudra Edit megemlítette például azt, hogy az üzletekből teljes mértékben visszagyűjtik a hulladékot, az üzlethelyiségek felújítása során LED-es világításra váltottak, palackos víz helyett víztisztító készülékeket szereztek be és a home office-nak köszönhetően jelentősen csökkentették a papírfelhasználást. Mindezek mellett figyelmet fordítanak arra, hogy a szortimentben minél több magyar, illetve fenntartható alapanyagokból készülő termék szerepeljen, és igyekeznek a vásárlókat is tudatos vásárlásra ösztönözni. A dm nemzetközi szintű fenntarthatósági stratégiájának megvalósítását egy nemzetközi munkacsoport koordinálja, amelyben valamennyi tagország képviselteti magát, és munkacsoport-jelleggel zajlik a helyi fenntarthatósági kezdeményezések szervezése is a tagországokon belül.