Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási igazgatója is meghívást kapott arra a kerekasztal-beszélgetésre, melynek résztvevői a felelős munkáltatói magatartás főbb aspektusait, aktuális trendjeit tekintik át az Effekteam október 1-jei konferenciájának keretében. A szakember egy rövid interjúban adott ízelítőt azokból a témákból, amelyek majd a rendezvényen is terítékre kerülnek egyéb érdekességek mellett.
A Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek kutatása minden évben nemzetközi szinten vizsgálja az aktuális folyamatokat. Milyen változások jellemzik most leginkább a munka világát és ezzel párhuzamosan a HR területét?
Több olyan trend is látható, melyet a koronavírus-járvány még inkább megerősített, felgyorsított az elmúlt másfél évben. A munkavégzés jellegét és a munkaszervezés módját érintő változásoknak három fő aspektusa van. Az első fontos kérdés az, hogy ki végzi az adott feladatot. A digitális transzformáció, az automatizálás eredményeként egyre több területen és munkakörben terjed el a gépek, a mesterséges intelligencia használata, ugyanakkor a humán hozzájárulás sokkal fókuszáltabbá válik azokon a területeken, ahol továbbra is az emberi munkaerő alkalmazása a leghatékonyabb megoldás. Egy másik lényeges komponens a feladatok ellátásának módja. Ebben a vonatkozásban az figyelhető meg, hogy egyre rugalmasabbá válik a foglalkoztatás: a klasszikus munkaviszonyt egyre gyakrabban váltják fel az olyan atipikus foglalkoztatási formák, mint a projektalapú megbízás, a freelance munkavégzés vagy a crowdsourcing. A harmadik összetevő, melynek kapcsán a Covid-19 különösen sok változást hozott, az a munkavégzés helye. A járványügyi korlátozások világszerte felgyorsították a „work from anywhere” tendenciáját, és megmutatták, hogy a munkavállalók jelentős része távolról, az irodán kívülről is hatékonyan el tudja végezni a feladatait, akár hosszú távon is. Az említett folyamatokkal párhuzamosan a szervezetek elkezdték átalakítani a foglalkoztatás és a HR-menedzsment kereteit, ami most nemzetközi szinten megfigyelhető trend. Szintén az emberi erőforrás kezelését érintő változás, hogy egyre több adat, információ áll a vállalatok rendelkezésére, melynek hasznosítása révén a munkáltatók sokkal jobb intézkedéseket tudnak hozni a munkatársak megtartása, ösztönzése szempontjából. Ez annál is inkább szükséges, mert a munkavállalói preferenciák területén ugyancsak komoly átalakulás, fejlődés követhető nyomon.
Milyen elvárások tapasztalhatók mostanában a munkavállalók részéről a munkáltatókkal szemben? A hazai piacon működő cégek mennyire tudnak ezeknek megfelelni?
Egyre többen tartják fontosnak azt, hogy leendő munkáltatójuk olyan értékekkel, vállalati kultúrával és küldetéssel rendelkezzen, amellyel ők maguk is azonosulni tudnak. Fokozatosan felértékelődik az employee well-being szerepe, és ezzel együtt növekszik az igény a munkáltatókkal szemben, hogy minél több területen – fizikai, szellemi, lelki és pénzügyi értelemben egyaránt – járuljanak hozzá munkavállalóik jóllétéhez. A jó minőségű, magasan kvalifikált munkaerőért folytatott verseny mindenhol, így Magyarországon is megköveteli, hogy a vállalatok pontosan ismerjék dolgozóik személyes preferenciáit és azokra adekvát válaszokat adjanak. Úgy gondolom, hogy a hazai cégek egy része ebből a szempontból az élmezőnyhöz tartozik.
A jövő munkavállalói számára milyen lesz az ideális munkáltató? Mire mondjuk majd azt a következő években, hogy jó egy cég vállalati kultúrája?
Arra számítok, hogy előtérbe kerül az érték- és küldetés alapú szervezeti működés, ami már nem csupán a profitról szól. Számos kutatás azt mutatja, hogy a jövő munkavállalói számára önmagában az már nem jelent majd elegendő motivációt, hogy egy üzletileg sikeres cégnél dolgozhatnak. Olyan szervezeteket fognak preferálni, amelyekhez emocionálisan is tudnak kapcsolódni, amelyek társadalmi kérdésekben is megnyilvánulnak, és jó ügyekért cselekszenek. Az ideális munkáltató ismerni és érteni fogja a munkavállalók igényeit, motivációit, így személyre szabott megoldásokat és támogatást tud biztosítani számukra ahhoz, hogy az adott szervezeten belül minél jobban kibontakoztathassák képességeiket és megvalósíthassák önmagukat. A munkatársak elkötelezettsége szempontjából továbbra is fontos marad az erkölcsi és anyagi megbecsülés, valamint a személyes fejlődés és előmenetel támogatása, de a munkáltatók részéről egyre nagyobb szerepe lesz a rugalmasságnak és az alkalmazottak iránti bizalomnak is, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a saját belső motivációjuk révén nyújtsanak egyre jobb teljesítményt és teremtsenek értéket a szervezet számára.
A konferencia közvetítés erre a linkre kattintva tekinthető meg.
