Az Effekteam október 7-i szakmai konferenciáján tartandó kerekasztal-beszélgetésen az emberi tényező szerepe is fókuszba kerül az ESG-szabályozás kapcsán. A panel keretében vállalati szakemberek mesélnek arról, hogy cégeik miért támogatják a társadalom bizonyos csoportjait, hogyan mozgósítják erőforrásaikat az emberek jobbléte érdekében és milyen tényleges eredményeket, változásokat tudnak elérni közösségi programjaikkal.

A Social sustainability, avagy társadalmi fenntarthatóság a gyakorlatban című panelbeszélgetést Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, az Effekteam Egyesület elnökségi tagja vezeti, aki több évtizede kíséri figyelemmel a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának hazai fejlődését. A szakember a téma kapcsán osztotta meg gondolatait, és azt is elárulta, hogyan készül az eszmecserére az E.ON, a Holcim, a Samsung, a Szerencsejáték Zrt., a Tesco és a Vodafone Magyarország Alapítvány illetékes vezetőivel.

Bár az új ESG-szabályozások megjelenése óta fokozott figyelem irányul a fenntarthatóság kérdésére és az ezzel kapcsolatos vállalati kötelezettségekre, a három pillér közül még mindig a környezeti témáról esik a legtöbb szó. Mivel tudnád megvilágítani a téma társadalmi aspektusának fontosságát?

Bármilyen területen működjön és bármivel is foglalkozzon egy vállalat, végső soron mégiscsak emberekkel és emberekért dolgozik. Éppen ezért csak akkor tud sikeresen működni a szervezet, ha a munkatársak jól teljesítenek, a fogyasztók és az ügyfelek pedig megveszik azokat a termékeket, illetve igénybe veszik azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a vállalat kínál. Ha a társadalomban bizonyos szinten biztosított az emberek jólléte, akkor hatékonyabban tudnak dolgozni, vásárolnak, igénybe veszik a szolgáltatásokat, és általában jobb véleménnyel vannak a vállalatokról is. Ezt a jóllétet az olyan társadalmi rendszerek hivatottak elősegíteni, mint pl. az oktatás és az egészségügy. Ugyanakkor, jelenleg azt látjuk, hogy ezeknek a feladatoknak az állami ellátása nehézségekkel küzd, nem csak Magyarországon, hanem világszerte. Tehát az állam mindenképpen hagy olyan betöltetlen, ellátatlan területeket, ahová érdemes a vállalatoknak – a civil szervezetekkel együttműködve – befektetniük annak érdekében, hogy jól legyenek azok, akikkel és akikért ők is dolgoznak. Ráadásul, ahhoz, hogy a mostanában sokat emlegetett környezeti problémákon enyhíteni tudjunk, szintén szükség van az emberek aktív részvételére. Ebből is látszik, hogy korántsem elhanyagolható az ESG társadalmi vetületének jelentősége.

Hogyan értékeled a hazai piacon működő vállalatok társadalmi szerepvállalását és szerinted milyen változást hozhat ezen a téren az ESG-szabályozás bevezetése?

Amikor a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) néhány évtizeddel ezelőtt megjelent Magyarországon, eleinte sok projektnek inkább a PR- és marketingértéke volt az elsődleges, kevésbé számított, hogy milyen tényleges társadalmi változást, fejlődést idézett elő az adott kezdeményezés. Ez a megközelítés később számos kritikát kapott, és a CSR-programok idővel valóban sokat fejlődtek, de ettől függetlenül úgy látom, még ma is gyakran esetleges, hogy egy vállalat milyen társadalmi felelősségvállalási programot indít. Még ma is viszonylag ritkán kerül sor olyan előzetes szükségletfelmérésre, ami rámutat arra, hogy az adott cég hol tud igazán hatékonyan beavatkozni, milyen partnerekkel tud együttműködni, és a beavatkozással, illetve befektetéssel milyen konkrét társadalmi változást tud elősegíteni. Az ESG-szabályozás bevezetésétől azt remélem, hogy kiterjeszti ezt a fajta stratégikus gondolkodást. Bízom benne, hogy az egységes kritériumrendszer mentén történő jelentéstétel nemcsak arra ösztönzi majd az üzleti szereplőket, hogy jobban megírt jelentéseket készítsenek, hanem elindít egy nemes versengést, melynek során a vállalatok – látva a korábbi számokat – túl akarják majd szárnyalni saját eredményeiket és más cégek teljesítményét. Ez a versengés vezethet el oda, hogy egyre több és egyre hatékonyabb társadalmi program valósuljon meg az országban.

Hogyan készülsz az általad vezetett panelre és milyen várakozásokkal tekintesz a beszélgetésre?

Kíváncsian várom a meghívott vállalati szakemberekkel folytatott eszmecserét. Úgy tervezem, hogy szükség esetén akár provokatívabb kérdéseket is fel fogok tenni annak érdekében, hogy ráirányítsam a figyelmet a CSR-programok, közösségi befektetések valódi szerepére és jelentőségére. Szeretném, ha a közönség soraiban ülő szakemberek is végiggondolnák, hogy az általuk képviselt cégeknek mekkora felelősségük van a társadalmi problémák előidézésében és megoldásában, és ehhez képest mindaz, amit az emberekért, a közösségekért tesznek, mennyire reagál a valós szükségletekre és mennyire változásorientált. A vállalati társadalmi felelősségvállalási projektek kétségkívül szépek és fontosak, de a fő kérdés mindig az, hogy valóban előrelépünk-e az adott kezdeményezés által.