Az Effekteam legutóbbi taggyűlésén érdekes kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol egy auditor, egy tanácsadó és egy szoftverfejlesztő szakember osztotta meg gondolatait arról, hogy milyen hatással lesz a piacra és a vállalatok működésére a jelenleg átalakulóban lévő fenntarthatósági/ESG-szabályozás.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Urbán Nóra, a Mazars szenior menedzsere, Jenei Attila, az EY denksatt partnere és Szűcs-Winkler Róbert, a denxpert alapító-ügyvezetője. Az eszmecserét Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Social Impact Banking területének vezetője moderálta.

Bolyán Róbert elsőként arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, hogy milyen az új ESG-szabályozás fogadtatása a hazai piacon. Urbán Nóra elmondta, hogy a külföldi anyavállalattal rendelkező multinacionális cégek körében már nem ismeretlen az EU új irányelve szerinti, azaz a CSRD-alapú jelentéstétel, bár a magyar szabályozás számukra is tartogathat meglepetéseket. Ugyanakkor azok a magyar hátterű, hazai tulajdonosi körrel rendelkező vállalatok, akiknek először a 2025-ös évről kell majd jelenteniük, általában még nem igazán látják a téma súlyosságát. Szűcs-Winkler Róbert rámutatott, hogy számításaik szerint Magyarországon jelenleg mintegy 600 vállalatra vonatkozik a CSRD szerinti jelentéstételi követelmény, illetve az ESG-törvény kapcsán nagyon sok beszállító is érintett, ennek ellenére az látszik, hogy egyelőre maximum 100 cég kezdett el intenzívebben foglalkozni a felkészüléssel. Jenei Attila hozzátette, hogy a helyzetet a szakemberhiány is nehezíti mind tanácsadói, mind ügyféloldalon, hiszen ahhoz, hogy egy cég el tudja kezdeni a jogszabályi megfelelőség kialakítását, mindenképpen szüksége van egy hozzáértő személyre, aki ezt a folyamatot összefogja, koordinálja. A pénzügyi jelentések készítésén is sok ember dolgozik együtt mindkét oldalról, így hosszabb távon a fenntarthatóság területén is erre lesz majd szükség.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek az eszmecsere vezetőjének megállapításával, aki szerint a hazai vállalatok egyelőre inkább megoldandó feladatként tekintenek a fenntarthatósági jelentéstételre, és kevésbé látják a szabályozásban rejlő perspektívát. Az EY denksatt partnere úgy fogalmazott, hogy a jelenlegitől eltérő szemléletmód és gondolkodás kialakítására van szükség ahhoz, hogy az újfajta kötelezettségeken túl a cégek felismerjék az újfajta üzleti lehetőségeket is a piacok, a termékek és a szolgáltatások vonatkozásában.

A hazai tanácsadó és könyvvizsgáló szakemberek felkészültségére irányuló kérdés kapcsán a Mazars szenior menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a CSRD és a számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentések könyvvizsgálatához minősítés szükséges, ami egyelőre nincs meg, hiszen az auditorok jelenleg végzik a kapcsolódó tanfolyamot. Ezzel szemben a tanácsadók általában már kellő szakmai tapasztalattal rendelkeznek a fenntarthatósággal összefüggésben, mivel ők hosszabb ideje foglalkoznak a témával. Esetükben inkább az erőforrások, kapacitások szűkössége okozhat problémát. Jenei Attila ezzel kapcsolatban visszautalt arra, hogy a kezdeti lépések megtételéhez érdemes időben tapasztalt külső tanácsadót bevonni, azonban hosszabb távon mindenképpen célszerű a vállalaton belül is felépíteni a megfelelő tudást és a szükséges folyamatokat.

Bolyán Róbert arról is kikérte a szakértők véleményét, hogyan érdemes elkezdeni a felkészülést azoknak, akik még csak most ismerkednek a követelményekkel. Az EY denksatt partnere válaszában azokra a klasszikus hazai nagyvállalatokra tért ki, akiknek először a 2025-ös évről kell majd jelentést készíteniük. Ez a vállalati kör fedi le ugyanis a jelentéstételre kötelezettek zömét, viszont az elsőként (a 2024-es évről) jelentő tőzsdei kibocsátókhoz képest ezeknek a cégeknek lényegesen kisebb infrastruktúra áll a rendelkezésére és nincs mögöttük olyan nemzetközi tapasztalat sem, amit a multinacionális anyavállalatok tudnak biztosítani. Számukra azt javasolta a szakértő, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kettős lényegességi elemzésre, mert ennek során kell meghatározniuk azokat az ügyeket, amelyek cégük, annak érintettjei és a szabályozók szempontjából relevánsak a fenntarthatóság szempontjából. Ezekre a témákra vonatkozóan kell majd azokat az adatokat összegyűjteniük, amelyekre a jelentéstételhez szükségük lesz. Ahhoz, hogy ez a nagyvállalati kör 2026-ban jelenteni tudjon a 2025-ös évről, még az idei év során el kell végezniük a kettős lényegességi elemzést, ami alapján jövő januártól már elkezdhetik a megfelelő adatgyűjtést.

Az UniCredit Bank Social Impact Banking területének vezetője azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a jelentéstételi folyamat kialakítása hosszadalmas feladat, ezért nem is elvárható, hogy elsőre minden tökéletesen sikerüljön. A lényeg, hogy a cégek megkezdjék a módszertan kidolgozását, az adatok gyűjtését, és legyen egy olyan bázisuk, amit tovább finomíthatnak és szisztematikusan felépíthetik a megfelelő rendszert. Urbán Nóra arra emlékeztetett, hogy a pénzügyi beszámolónak is hosszú története van, sok időbe telt, mire a mai gyakorlat kialakult. Éppen ezért a fenntarthatósági jelentéstétel kapcsán is lesz átmeneti engedékenység a szabályozók részéről.

A Mazars szenior menedzsere arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes már a kettős lényegességi elemzés folyamatába is bevonni a könyvvizsgálót, mivel neki arról is nyilatkoznia kell majd, hogy az elemzés módszertana megfelel-e a szabályoknak. A kezdeti időszakban az auditornak egy korlátozott bizonyossági véleményt kell kiállítania, ami annak ellenére, hogy alacsonyabb szintű bizonyosság, mint a pénzügyi beszámoló esetében, mégis az elvégzett elemzés megítélésére szolgál. A számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentés és pénzügyi beszámoló könyvvizsgálatával meg lehet bízni ugyanazt az auditort – ami hatékonyabb és olcsóbb megoldás, hiszen a kettő között vannak átfedések –, ez azonban nem kötelező. A lényeg, hogy a fenntarthatósági jelentés vizsgálatát minősített, kamarai tagsággal rendelkező auditornak kell elvégeznie. Ezeknek a szakembereknek a képzése a nyár folyamán zajlik, és várhatóan szeptemberben fognak levizsgázni, akkor lesz meg az a minősített lista, amelyről majd választani lehet.

A kisebb kkv-knak azt javasolta a denxpert alapító-ügyvezetője, hogy ők is kezdjenek el felkészülni az adatszolgáltatásra, mert a beszállítói hálózaton keresztül ez komoly üzleti lehetőséget jelenthet számukra, később pedig egyre inkább elvárássá válhat a jelentéstételre kötelezett nagyvállalatok és nagy európai partnerek felé, sőt beépülhet a befektetői és finanszírozói döntéshozatalba is.

A jövőt tekintve pozitívak voltak az eszmecsere résztvevőinek várakozásai. Urbán Nóra úgy fogalmazott, hogy azoknál a cégeknél, ahol a fenntarthatóság nem csupán a jogszabályi megfelelőség és a jelentéstétel szintjén fog érvényesülni, hanem áthatja a teljes vállalati gondolkodást és üzleti működést, ott a jelentéstétel már csak a „hab lesz a tortán”. Szűcs-Winkler Róbert azt kívánta minden érintett számára, hogy az első 1-2 évet követően, amikor már kitisztulnak a folyamatok, egyre többen ismerjék fel a kötelezettségeken túl a lehetőségeket is, a vállalatok kezdjenek el stratégiailag gondolkodni és minél inkább demokratizálódjon a tudás. Jenei Attila pedig azzal zárta a beszélgetést, hogy ha a vállalatok transzparensen, a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak megfelelően fognak működni, akkor az nem csak számukra lesz kifizetődő, hanem az érintettek és végső soron mindannyiunk javára fog szolgálni.