Elkészült és honlapunkon már elérhető az a részletes összefoglaló anyag, amely az Effekteam és a Comlab-ESG Core cégcsoport közös hazai ESG kutatásának eredményeit mutatja be. A felmérést az indokolta, hogy az Európai Unió új vállalati jelentési kötelezettségeket fogadott el, melyeket lépcsőzetesen vezetnek be 2024-től. A vizsgálat elsősorban arra irányult, hogy milyen a magyar vállalatok hozzáállása a témához, milyen kihívásokkal szembesülnek, illetve hol tartanak a keretrendszer implementálásának folyamatában.
Összesen 56, többségében hazai és nemzetközi nagyvállalat vett részt az Effekteam és a Comlab – ESG Core cégcsoport közös kutatásában, amely arra keresett választ, hogy hol tartanak a vállalatok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) keretrendszer szerinti működés bevezetésében és mennyire felkészültek a pénzügyi jelentések mellett a nem pénzügyi tevékenységükről szóló jelentések elkészítésére. Az elmúlt év végén végzett felmérés időzítése egybeesett a COP27 ENSZ klímakonferenciával, melynek fókuszában a fenntarthatósági tervek és vállalások végrehajtása állt. Ebbe az irányba lépett az Európai Unió is, amikor új vállalati jelentési kötelezettségeket fogadott el, melyeket lépcsőzetesen vezetnek be 2024-től, így a cégek számára mérettől függően 1-3 év áll rendelkezésre a felkészülésre.
Az átfogó kutatás megállapította, hogy a cégek döntő többségénél napirenden van az ESG témaköre. Az online kérdőívet kitöltők többsége már döntött: bevezeti az ESG-t. A kisebbségbe szorult, a lépésen még csak gondolkozók mellett a válaszadók közel egyötödének ESG-projektjei vannak, de átfogó stratégiával vagy folyamattal nem rendelkeznek. A vállalatok mintegy negyede azért döntött a bevezetés mellett, mert a nemzetközi központjuk így határozott. Hasonló arányban vannak azok, akik az ESG egyes elemeire koncentrálnak, így a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) elérésére vagy éppen a társadalmi felelősségvállalásra.
Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy nem eldöntött még a fenntarthatósági szakterület helye a vállalati struktúrákban. A válaszadók egyötödénél az ESG kiemelt, vezérigazgatói kompetencia, de ugyanennyien vannak azok, akiknél nincs vezetője a szakterületnek. Másutt dedikált szakterületi vezető felel a kérdésben. Kisebb arányban a marketing és kommunikáció irányítja az ESG-t, néhány helyen pedig testületi feladatkörbe tartozik.
Az ESG három tevékenységi területe közül a válaszadók a környezetit jelölték meg legnagyobb számban prioritásként. Legtöbben az energiahatékonyságra, az ÜHG-kibocsátás csökkentésre, dekarbonizációra és a megújulóenergia-átállásra fókuszálnak. Társadalmi területen a munkavállalói egészség, biztonság, fejlesztés és képzés a fő csapásirány, míg vállalatirányításban az etikai standardok dominálnak.
Az ESG bevezetését leginkább az idő- és kapacitáshiány akadályozza. A kérdőívet kitöltők több mint fele szerint az ESG-oktatás és -tréning jelenthet segítséget a keretrendszer adaptálásában.
A kutatás eredményeiből készült részletes összefoglaló anyag itt érhető el: https://effekteam.hu/hol-tartanak-a-magyar-vallalatok-az-esg-bevezeteseben/
