Az idei év mindenki számára hatalmas változásokat hozott. A koronavírus-járvány egy olyan újfajta, eddig ismeretlen helyzetet eredményezett, amely a korábbi tervek átértékelését, a megszokott működési gyakorlatok megváltoztatását, nagyfokú rugalmasságot és innovációt tett szükségessé a vállalatok és a civil szervezetek részéről is. Az Effekteam Egyesület Tudásmegosztás munkacsoportjának november 17-i online megbeszélésén a Tesco, a dm, a Microsoft Magyarország, a Samsung, a Grundfos, a Provident, az UNICEF, a MOL Alapítvány, a United Way Magyarország és az Ökotárs Alapítvány szakemberei osztották meg tapasztalataikat arról, hogy a pandémia miként hatott 2020-as társadalmi felelősségvállalási, fenntarthatósági tevékenységeikre és hogyan befolyásolta terveiket 2021-re vonatkozóan.

Az Effekteam által szervezett eszmecsere résztvevői arról számoltak be, hogy bár az idei év másként alakult, mint tervezték, számos olyan társadalmi felelősségvállalási, fenntarthatósági programot sikerült megvalósítaniuk, amelyekre büszkék lehetnek. Az elképzelések közül természetesen nem mindent tudtak kivitelezni, vagy nem abban a formában, ahogyan azt eredetileg gondolták, de ezekből a tapasztalatokból is sokat tanultak. Mivel egyelőre még a jövő év eleje is meglehetősen bizonytalannak tűnik, a szakemberek szerint továbbra is nagyfokú rugalmasságra és innovációra lesz szükség.

Milyen kezdeményezések kerültek előtérbe a szervezetek 2020-as társadalmi felelősségvállalási, fenntarthatósági tevékenysége terén?

A munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy a járvány megjelenését követően prioritást kapott a munkatársak testi-lelki védelme, a munkahelyek megőrzése és az üzletfolytonosság fenntartása. A dolgozókat védőfelszerelésekkel, egészségügyi tanácsokkal látták el és bevezették a váltott munkarendet, a tartósan home office-ba kerülők számára pedig online képzéseket és közösségi programokat szerveztek. A Grundfos zárt családi Facebook-csoportot hozott létre, ahol kulturális programokkal, jógaórákkal, hasznos tippekkel és jó gyakorlatokkal igyekeztek támogatni a kollégákat és erősíteni bennük a közösséghez tartozás érzését. A Provident szintén nagy hangsúlyt fektetett a munkatársak mentális egészségére: telefonos krízisvonalat indítottak a dolgozók és családtagjaik részére, gyermekpályázatokat szerveztek, oktatóvideókat készítettek.

A járványügyi korlátozások bevezetésével és a home office munkavégzésre való áttéréssel a személyes kapcsolattartás jelentős része, a találkozók, a megbeszélések és a rendezvények az online térbe terelődtek, ezért a szervezetek számára elengedhetetlen volt a mielőbbi digitális átállás. Az olyan vállalatok esetében, ahol ennek már korábban is megvolt a hagyománya, nem okozott problémát az otthonról történő munkavégzés. Technológiai cégként, a Microsoft Magyarország igyekezett tudásával és technikai lehetőségeivel segíteni az iskolák, a civil szervezetek és a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását is. Az iskolák tavaszi bezárását követően egy hétvége alatt létrejött egy Teams-csapat, amelyhez a cég munkavállalóinak fele csatlakozott, hogy közösen segítsék a digitális oktatás bevezetését. Összefogásuk eredményeként mintegy 500 iskolát sikerült felzárkóztatniuk 2 hónapon belül. Más szervezetek, így a Samsung, a United Way Magyarország és az UNICEF Alapítvány digitális eszközökkel, számítógépekkel, laptopokkal járultak hozzá a rászoruló családok támogatásához.

Az egyéni önkéntesség és az adományozás is fontos szerepet töltött be a járvány negatív hatásainak enyhítésében. A Provident és a Grundfos munkatársai például maszkvarrással, bevásárlással, programok szervezésével segítettek a nehéz helyzetben, míg az UNICEF Alapítvány és a United Way Magyarország – nagyvállalatok és helyi intézmények együttműködésével – termékadományokat juttatott el a rászorulókhoz. A dm olyan felelősségvállalási programokat indított, melyek a jótékonyságot a cég fenntarthatósági törekvéseivel ötvözték, és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása mellett a vásárlók edukációját, szemléletformálását is segítették.

Milyen felelősségvállalási, fenntarthatósági aktivitásokat hiúsított meg a járványhelyzet, illetve miben hozott újat?

A személyes érintkezések, találkozások visszaszorítása fontos szerepet tölt be a vírus terjedése elleni védekezésben, ugyanakkor akadályozza a szokásos vállalati rendezvények, nagyszabású események, programok megvalósítását – legalábbis a hagyományos módon. A tapasztalatcsere résztvevői közül többen is beszámoltak olyan, 2020-ra tervezett közösségi programokról, melyek a járvány miatt sajnos elmaradtak, viszont azok az események, melyeket sikerült digitális formában megrendezni, nagyon sok pozitív tapasztalattal szolgáltak a cégek számára. A Microsoft Magyarország például korábban egy személyes élménynap keretében látta vendégül DigiGirlz AI Challenge versenyének legjobbjait, azonban idén csak online módon kerülhetett sor a találkozásra. Az interaktív program így is rendkívül családias hangulatban zajlott és olyan jól sikerült, hogy a vállalat elhatározta, jövőre ismét ebben a formában szervezi meg az eseményt. A koronavírus meghiúsította a MOL Mester-M Díj tavaszi díjátadó ünnepségének megrendezését is, csupán egy virtuális találkozóra kerülhetett sor a győztesekkel. A MOL Alapítvány mégis úgy döntött, hogy a járványhelyzetre reagálva létrehoz egy COVID-19 különdíjat, mellyel azokat a pedagógusokat jutalmazza, akik kimagasló munkát végeztek az online oktatás bevezetése kapcsán. Az Ökotárs Alapítvány is a digitális térbe helyezte tevékenységeit, képzéseit, műhelymunkáit. Az átállás során a munkatársak rengeteg új ismerettel gazdagodtak, és azt is megtapasztalták, hogy a rendszeres online egyeztetések révén a korábbinál sokkal intenzívebb együttműködést tudnak kialakítani a vidéki szervezetekkel.

A fizikai önkéntesség volt a másik olyan terület, ahol a személyes érintkezések korlátozása a leginkább éreztette hatását. A United Way Magyarország tapasztalatai szerint a fizikai segítségnyújtást felváltotta a skill-based volunteering és a pro bono önkéntesség, bár ez utóbbinak itthon még nincsenek meg a kellő hagyományai, ezért egyelőre viszonylag kevés cég mert belevágni. Ugyanakkor örvendetes, hogy a vállalatokon belüli önkéntes tevékenységek, közösségépítő kezdeményezések terén megerősödött a képességalapú segítségnyújtás szerepe. A Grundfos például arról számolt be, hogy idén – a szokásostól eltérően – nem külső cég bevonásával valósították meg a dolgozók gyermekei számára szervezett nyári tábort, hanem a HR vitte végig a teljes programot, amelyhez számos munkatárs csatlakozott önkéntesként különféle foglalkozások (jelnyelvi oktatás, zumba, kézművesség stb.) megtartásával. Mindezek eredményeként, a szokásos 3 hét helyett 8 hétig tudták fogadni a gyermekeket, és a tábor még nagyobb sikert aratott, mint a korábbi években, így a jövőben is folytatni kívánják ezt a gyakorlatot.

Milyen várakozások határozzák meg a cégek jövő évi terveit a felelősségvállalási, fenntarthatósági tevékenységek tekintetében?

Mivel 2021 első féléve továbbra is bizonytalannak tűnik, a szervezetek egyelőre kivárnak és igyekeznek arra fókuszálni, ami az aktuális helyzetben éppen releváns. A dm például átalakította tervezési folyamatait: nem egy teljes évre terveznek, hanem rövidebb időszakokban, negyedéves távlatokban gondolkodnak. A tapasztalatcsere résztvevői valamennyien egyetértettek abban, hogy a túléléshez most nagyfokú rugalmasságra, kreativitásra és sorozatos újratervezésre van szükség.

A pandémia okán hozott megszorítások sajnos sok helyen negatívan érintették a CSR-büdzsét, ezért a vállalatok többsége a már meglévő felelősségvállalási, fenntarthatósági programjainak megőrzésére koncentrál. Jövőre is folytatódnak a jelenleg online formában futó projektek, és fókuszban maradnak az iskolák, a civil szervezetek és a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását segítő aktivitások. A járvány kedvezőtlen egészségügyi, szociális és gazdasági hatásainak enyhítésében továbbra is nélkülözhetetlen szerepe lesz az adományozásnak és a különféle jótékonysági akcióknak.