A levegőszennyezés egyre nagyobb hatással van az egészségre, és a halálozás második vezető globális kockázati tényezőjévé vált, megelőzve ezzel a dohányzást és a helytelen táplálkozást – derül ki a State of Global Air (SoGA) jelentés ötödik kiadásából.

Az Egészségügyi Hatások Intézete (HEI), egy független amerikai székhelyű nonprofit kutatószervezet UNICEF-fel partnerségben készült jelentése szerint a légszennyezés 2021-ben világszerte 8,1 millió halálesetért, köztük 700 000 öt év alatti gyermek haláláért volt felelős és ezzel az alultápláltság után a második vezető kockázati tényezővé vált ebben a korcsoportban a halálozást tekintve. A jelentés a világ több mint 200 országára és területére vonatkozó adataiból az is kiderült, hogy a Földön szinte minden ember napi szinten lélegzik be egészségtelen mennyiségű szennyező anyagot, ami messzire ható egészségügyi következményekkel, többek között koraszüléssel, alacsony születési súllyal, asztmával és egyéb tüdővel kapcsolatos betegségekkel jár.

A légszennyezés és az éghajlatváltozás ördögi köre

A globális légszennyezés okozta halálesetek több mint 90 százaléka – mintegy 7,8 millió ember halála – a PM2,5 légszennyezés következményének tulajdonítható. Ezek az apró, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék olyan kicsik, hogy a tüdőben maradnak, és a véráramba jutva számos szervrendszerre hatással vannak, növelik az olyan, nem fertőző betegségek kockázatát felnőtteknél, mint a szívbetegség, a stroke, a cukorbetegség, a tüdőrák és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).

A PM2,5 légszennyezés a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetéséből származik, a közlekedés, a lakóházak fűtése, a széntüzelésű erőművek működtetése, bizonyos ipari tevékenységek és az erdőtüzek során termelődik és nemcsak az emberek egészségére van negatív hatással, de hozzájárul a bolygónkat felmelegítő üvegháztartású gázok képződéséhez is.

Az idei SoGA jelentés első alkalommal tartalmaz a gyermekkori asztma kialakulásával összefüggésbe hozható nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátásra vonatkozó adatokat is. Az NO2 emisszió egyik fő forrása a közlekedés során keletkező kipufogógáz, így a sűrűn lakott városi területeken élő gyermekek különösen veszélyeztetettek a kimagasló NO2-szint miatt.

A kisgyermekek a legveszélyeztetettebbek

A riport szerint a légszennyezés jelentős hatással van az emberi egészségre, negatív következményeinek különösen a kisgyermekek, az idősek, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők vannak kitéve. A gyermekek kiemelten érzékenyek a légszennyezésre, annak káros hatása pedig már akár az anyaméhben elkezdődhet és olyan egész életre szóló egészségügyi következményekkel járhat, mint például a tüdőgyulladás, amely minden ötödik gyermek haláláért felelős világszerte, valamint az asztma, amely az idősebb gyermekek leggyakoribb krónikus légzőszervi betegsége. A jelentésből az is kiderül, hogy az alacsony jövedelmű területeken, így Kelet-, Nyugat-, Közép- és Dél-Afrikában az öt év alatti gyermekek légszennyezéssel összefüggő halálozási aránya százszor magasabb, mint a magas jövedelmű országokban élő társaiké.

A munka már elkezdődött, de korántsem ért véget

A SoGA jelentés szerint a tiszta energiához, az egészségügyi ellátáshoz és a megfelelő táplálékhoz való hozzáférés javulása, valamint a háztartási légszennyezés ártalmaival kapcsolatos egyre nagyobb tudatosság eredménye, hogy 2000 óta az öt év alatti gyermekek halálozási aránya 53 százalékkal csökkent. Az is nagy előrehaladás, hogy sok ország, különösen azok, ahol a legmagasabb a légszennyezés mértéke, végre nyíltan és konstruktívan kezeli a problémát. Az olyan régiókban, mint Afrika, Latin-Amerika és Ázsia, a levegőminőséggel kapcsolatos intézkedések mára már mérhető hatást gyakorolnak a szennyezés visszaszorítására, egyben javítják a közegészségügyi helyzetet.

Jó hír, hogy Magyarországra vonatkozóan jóval a globális átlageredmények alatti értékeket mértek és a 2010-es mérésekhez képest némileg csökkent hazánkban a légszennyezettségre visszavezethető megbetegedések száma is, azonban az Európai Uniós átlag adatokhoz még fel kell zárkóznunk. Tudjuk, hogy a levegő szennyezése az éghajlatváltozásért felelős legjelentősebb tényezők egyike, így a magyar fiatalok edukációja is szükséges a globális változások és összefüggések megismeréséhez és a klímaválság komplex megértéséhez.

A kutatások szerint a klímaválság 2050-re már minden országot érinteni fog, ezért a világ legismertebb gyerekvédelmi szervezeteként az UNICEF is egyre többet foglalkozik a klímaváltozással, mert felismerte, hogy gyerekjogi válságról van szó. Az UNICEF riportja szerint megközelítőleg 1 milliárd gyerek élete van kitéve rendkívül magas kockázatnak a klímaválság hatásai miatt, ami a világ gyermekeinek közel felét jelenti. Az éghajlatváltozás hatásai nem csak a leginkább kitett földrajzi területeken érezhetők: egy 2023-as UNICEF jelentés szerint már minden második, azaz 92 millió európai és közép-ázsiai gyermek szenved a gyakori hőhullámok miatt, a fejlett világ, köztük Európa fiataljait pedig kiemelten érinti az úgynevezett klímaszorongás, ami megterheli mentális egészségüket.

Több klímahőst egy élhető jövőért!

Az UNICEF sokrétűen támogatja az érdeklődő fiatalok bevonódását, majd aktívvá válását a KlímaHősök programban. E-learning anyagai 10 különböző témában járják körbe a klímaváltozás és a környezetvédelem kérdéskörét, emellett több hasznos tippet és tanácsot is adnak arra vonatkozóan, hogy egyénileg mit tehetünk mindez ellen. A tudásanyagok mellett számos szakértői videó is segít az eligazodásban, illetve az érdeklődő bolygóvédők kvízekkel is tesztelhetik eddigi, vagy újonnan megszerzett tudásukat. A résztvevők nem csak informálódhatnak, de találkozhatnak is szakemberekkel, aktivistákkal és döntéshozókkal, bepillanthatnak a gazdaság szereplőinek tevékenységébe, kérdezhetnek és megvitathatják a fenntarthatóság legfontosabb kérdéseit, hallathatják a hangjukat, illetve teljesíthetnek személyes kihívásokat is.

A gyermekvédelmi szervezet idén harmadik alkalommal rendezte meg a diákoknak szóló Klímakonferenciát, amely ezúttal egy workshop jellegű, kifejezetten interaktív, megoldásközpontú rendezvény volt. Az eseményen közel 400 gyerek (többségében vidékről érkező) vett részt, hogy bővítse tudását a klímaváltozásról és arról, hogy mit tehet ellene. A konferencia hatalmas sikert aratott, megmutatva ezzel azt, hogy a magyar fiatalokat valóban érdekli a környezetvédelem és legtöbbjük már most tettre kész a fenntartható életmód kialakításában.