Május 20-án online tudásmegosztó fórumot szervezett az Effekteam azzal a céllal, hogy tagszervezetei megoszthassák egymással a válság eddigi időszakában hozott intézkedéseiket, valamint beszámoljanak arról, hogy mennyiben módosította a krízis az idei évre tervezett CSR-programjaik tartalmát és végrehajtási ütemtervét. A beszélgetésben csaknem 20 szervezet és az Effekteam munkatársai vettek részt. Az eszmecsere során kiderült, hogy a vállalatok, amellett, hogy nagyon sok mindent tettek az emberekért a válság során, készülnek a nyitásra, és ha egy mód van rá, nem adják fel korábban elképzelt és betervezett felelősségvállalási programjaikat.   

A szervezetek, derült ki a beszámolókból, a járvány kitörése, illetve a vészhelyzet meghirdetése után, sőt néhányan már az előtt, villámgyorsan cselekedtek: ahol lehetett bevezették a home officet-t, ahol pedig erre a folyamatok miatt nem nyílt lehetőség, például mert gyártó cégről van szó, szigorú óvintézkedéseket hoztak. A vállalatok fő célja szinte kivétel nélkül az volt, hogy biztosítsák − elsősorban − a munkatársaik és a vevőik biztonságát, valamint a termelési és az egyéb folyamatok folytonosságát. Ezt valamennyien jól és hatékonyan oldották meg. Többen is hangsúlyozták, hogy nem pusztán a munkatársak fizikai védelme volt a cél, hanem mentális egészségük megőrzése is. Sokan ugyanis most szembesültek pályájuk során először az otthoni munkavégzés jelentette kihívásokkal, az ebből adódó elszigeteltséggel, az önállóságból fakadó munkaszervezési nehézségekkel. Ezért a vállalatok egy része pszichológusok vagy hozzáértő munkatársak bevonásával tanácsadó szolgáltatást is bevezetett.

Több vállalat is úgy döntött, hogy ebben az időszakban nem támogatja termékei eladását, hanem az erre fordított pénzt, illetve a megvásárolt médiafelületeket is a válság elleni küzdelemre használja fel. Volt, aki a Vöröskeresztnek adta át a felületeket, mások a járvány következményeinek csökkentésére használták fel azokat. A belső kommunikációt a cégek a járvány leküzdésének szolgálatába állították.

A kialakult helyzet következtében a vállalatoknak természetesen le kellett mondaniuk, vagy fel kellett függeszteniük a sok ember együttműködésén alapuló programjaikat, illetve a rendezvényeiket. Ilyenformán szinte leállt a vállalati önkéntesség, amely pedig a legtöbb cégnél korábban jelen volt, és jól működött. Ugyanakkor számos cégnél is előfordult, hogy a kollégák egymásnak önkénteskedtek (pl. maszkvarrás), vagy például segítettek bevásárolni az időseknek. Az önkéntes programok helyett egyre több cég gondolkodik a pro bono önkéntesség bevezetésében, megszervezésében, ami alapvetően a vállalati szakemberek szaktudásának tudatos hasznosításában ölt testet. Több vállalat az online térbe igyekszik terelni ezt a fajta tanácsadást, különösen mivel ez a tevékenység otthonról is végezhető.

A válság időszakában rendkívül lényegessé vált a digitális kapcsolattartás. Ezért több vállalat is támogatta a szervezeteket, iskolákat a megfelelő eszközökkel, illetve a digitális írástudási képességek fejlesztésével.

A pályáztatás is sokkal visszafogottabb lett, sőt, szinte leállt, hiszen a pályázati projektek megvalósítása általában személyes jelenlétet igényel a résztvevőktől, amire ebben az időszakban nincs lehetőség, ám az is előfordult, hogy adott pályázati program költségcsökkentés áldozata lett. A már korábban kiírt pályázatok nyerteseinek a cégek közül nem egy lehetővé teszi, hogy időben elhalasszák az adott projekt megvalósítását a „járványmentesebb” időkre.

Támogatásokat a cégek most jellemzően a járvány ellen kiemelten tevékenykedő szervezeteknek (Vöröskereszt, kórházak) juttatnak, akár más jellegű támogatásra szánt összegek átcsoportosításával.

A beszélgetésben részt vevő vállalatok képviselői örömmel fogadták, hogy fokozatosan lazulnak a vészhelyzetre vonatkozó szabályok. A munkahelyekre a visszatérés is fokozatosan történik majd, amint a korábban berekesztett programok újraindítása is. A pro bono önkéntesség mellett többen kis létszámú önkéntes programok elindítását tervezik, és először valószínűleg az alulról szerveződő, már kitalált önkéntes programok indulnak majd el.

A vállalatok a korábbinál intenzívebben igyekeznek felhívni a kollégák figyelmét arra, hogy rendelkezzenek az SZJA 1% felajánlásáról, hiszen az arra most minden eddiginél nagyobb szükségük van a civil szervezeteknek. Utóbbiak válságbeli helyzetéről Molnár Klára, az Effekteam igazgatója mutatott be beszédes adatokat, amelyek a SIMPACT Nonprofit Kft. és a NIOK közelmúltbeli, a civil szervezeteket érintő felméréseiből származtak.