A vállalati támogatások igazi értéke abban rejlik, ha azok nem csak jó szándékot tükröznek, hanem tudatos társadalmi befektetést jelentenek. De honnan tudhatjuk, hogy a megvalósított kezdeményezések valóban elérték a kívánt hatást? Az Effekteam azért dolgozik, hogy a társadalmi hatásmérés eszközeivel láthatóvá tegye az eredményeket, segítve a cégeket a felelős és megalapozott döntéshozatalban.

Egyesületünk nem véletlenül viseli az Effekteam nevet: munkánk során ugyanis igyekszünk arra ösztönözni a vállalatokat, hogy kövessék nyomon támogatásaik sorsát, azaz mérjék meg, hogy társadalmi szinten milyen eredményeket, hatásokat (effect) indukál az általuk támogatásként adott pénz, termék, szolgáltatás, vagy akár a munkatársak munkaideje.

Nemzetközi módszertan a hazai gyakorlatban

Mind nemzetközi, mind hazai szakmai körökben gyakran hallhatjuk, hogy társadalmi hatást mérni jóval nehezebb, mint például a természeti környezetre kifejtett hatásokat. Az ESG S lába valóban sokkal nehezebben megragadható, ha az eredményeket vagy a változásokat szeretnénk kimutatni. Egyesületünk 2010-ben éppen ezért vezetett be a hazai piacra egy nemzetközi módszertant, amely a mai napig alapjául szolgál a vállalati programok társadalmi hatásmérésének. Ez akkor egy jelentős befektetés volt részünkről, mivel a hazai árakhoz és egyesületünk pénztárcájához képest nagy kockázatú beruházásnak számított, de azóta bebizonyosodott, hogy megérte. Magát a módszertant nemcsak a vállalati projektek társadalmi hatásméréséhez tudtuk és tudjuk felhasználni, hanem alapjává vált a 2010-es évek elején indult fejlesztéseinknek is – mind az akkori szakmai díjunk, mind a védjegyünk kapcsán.

Miért is van szükség társadalmi hatásmérésre?

Ha nem fordítunk figyelmet erre a kérdésre, nem fogjuk megtudni, hogy tényleg jól csinálunk-e valamit vagy sem. Csak sejtéseink, érzéseink lesznek arról, hogy jó-e az út. Számok vagy a változást tükröző százalékok nélkül a vállalat vezetőségét is nehezebb meggyőzni arról, hogy megéri befektetni a társadalomba. Ha rendszeresen követjük a programok sorsát és rögzítjük azok adatait, akkor összehasonlíthatunk akár egy-egy időszakot, akár egy adott programot egy másikkal. Mindezek mellett a hatásmérés hozzásegít az aktivitások éves tervezéséhez, alternatívák közötti döntéshez, vagy egy-egy támogatási projekt továbbfejlesztéséhez is.

Hogyan valósul meg a hatásmérési folyamat?

A legfontosabb, hogy határozzuk meg a projekt céljait, és rendeljünk hozzájuk KPI-okat. Ha ugyanis tisztában vagyunk vele, hogy mi és mennyi a cél, azaz mi felé törekszünk, akkor tudjuk megtervezni az egész hatásmérési folyamatot, a módszertant és az időzítést. Vegyünk egy egyszerű példát! A cég egyik támogatási programjának az a célja, hogy bevonjon 500 gyereket, akiknek felénél attitűdváltozást szeretne elérni. Ahhoz, hogy végigvigyünk egy egyszerű hatásmérési folyamatot, szükségünk lesz egyrészt arra, hogy nyomon kövessük, hány gyermeket értünk el – ez lesz a program eredménye. Másrészt azt is be kell mutatnunk, hogy a gyerekek másképp viselkednek az adott témában, mint a program előtt – ez lesz a program hatása. Ilyenkor jó, ha rendelkezésre áll valamilyen kimutatás, felmérés, hogy a projekt kezdetén milyen a gyerekek attitűdje, tehát van egy bemeneti adat. A projekt végén – vagy egy olyan időpontban, amikor már feltehetően érezhető és mérhető a gyerekek körében a projekt hatása – pedig egy kimeneti mérést kell végezni. A bemeneti és a kimeneti mérés közötti változás lesz a projekt hatása. Azt, hogy milyen módszertannal mérünk – pl. kérdőívezés, fókuszcsoportos interjú vagy beszámoló –, azt mindig az adott projekt jellege határozza meg.

Fontos a többszöri mérés és a tudatos visszacsatolás

Egy-egy projekt valódi hatását kimutatni leginkább több méréssel lehet. Van, amikor érdemes a projekt végén és egy későbbi időpontban is – egyszer vagy akár több alkalommal – nyomon követni a változásokat. A hazai piacon általában az a jellemző, hogy jó esetben csak a projekt végén kerül sor hatásmérésre. A méréseket követően az is fontos, hogy visszacsatoljunk a célokhoz, mert ekkor derül ki, hogy reálisak voltak-e az elvárásaink, megfelelőn terveztük-e meg a projektet a kívánt hatás elérése szempontjából. Persze az is kiderülhet, hogy nem jó mérési eszközt választottunk, és ezért nem korrelálnak a célok meghatározásakor kijelölt KPI-ok a hatásmérés alkalmával kimutatott adatokkal.

Nem kell mindent mérni: fókuszban a 80%

Természetesen, nem minden projekt hatásmérése egyszerű. Összetett, több elemből álló programok esetén nem könnyű eldönteni, hogy mik az elsődleges vagy a másodlagos hatások, és mit érdemes egyáltalán mérni. Erre is van egy nagyon jól használható elv: a 80/20 szabály. Általános tapasztalat, hogy az adatok 80%-ának kimutatása viszonylag egyszerű, míg a maradék 20% feltérképezése bonyolult, sok időt és erőforrást igénylő feladat, ezért érdemes inkább a könnyen mérhető és rögzíthető 80%-ra koncentrálni. A társadalmi hatásmérés ugyanis nem egy könyvelési technika, hanem egy sokkal lágyabb folyamat. Ennek az is része, hogy nem lehet vagy egész egyszerűen nem éri meg mindent megmérni, ezt tudomásul kell venni!

Hatások kereszttüzében – jól jön a tapasztalat

Arról még nem is beszéltünk, hogy sokszor a vállalat projektje mellett egy-egy témára vagy célcsoportra más vállalati, vagy egyéb programok is hatással vannak, így azt is nehéz szétválasztani, hogy ki milyen arányban felelős a változásokért. Ilyen esetben is meg lehet határozni metódusokat, elő lehet venni akár szociológiai tanulmányokat, statisztikai adatokat. Mindig van mihez nyúlni, de nyilván nem árt hozzá egyfajta társadalomtudományos véna és tapasztalat – ahogyan azt mi is látjuk az elmúlt 20 év gyakorlata, közel 80 elvégzett hatásmérési folyamat és több mint 3000 feldolgozott beszámoló alapján.

Ha az Ön cégének is szakértő segítségre van szüksége a vállalati támogatási társadalmi hatásmérése kapcsán, forduljon hozzánk bizalommal és foglaljon időpontot egy ingyenes konzultációra!