Az SLR Consulting Actions for Business 2023 című jelentése azokra a tényezőkre hívja fel a figyelmet, melyek az idei év során a leginkább alakítják a vállalati felelősségvállalás és fenntarthatóság területén zajló folyamatokat.

Míg az Actions for Business jelentés korábbi kiadásait a Corporate Citizenship tanácsadó cég készítette, az idei kiadásban a tágabb vállalatcsoport stratégiai tanácsadói értékelése is megjelenik. A kiadvány rámutat, hogy a 2023-as év egy olyan zűrzavaros időszak, amikor az ellátási láncokat érintő bizonytalanságok, az energiaellátással és -hatékonysággal kapcsolatos problémák, valamint az aktuális emberi jogi dilemmák nyomán világszerte fokozódik az elvárás a vállalatokkal szemben, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet működésük környezeti és társadalmi hatásaira, illetve az ezekkel összefüggő jelentéstételre. Mivel a cégeknek meghatározó szerepük van ezen kihívások kezelésében, ezért a szabályozó hatóságok és a társadalom részéről egyaránt elvárásként fogalmazódik meg az elszámoltatásuk.

A vezető nagyvállalatok már korábban is tettek lépéseket a sürgető problémák nyomon követése és enyhítése érdekében, ám a várakozások szerint 2023 egyfajta mérföldkő lesz ebben a vonatkozásban. A kiadvány áttekinti, hogy miként tudnak a vállalatok stratégiai gondolkodással, hitelességgel és együttműködésen alapuló megközelítéssel válaszolni a közös globális kihívásokra. Az elemzők úgy látják, hogy megfelelő erőforrások és képességek alkalmazása esetén a kihívások egyúttal komoly lehetőségeket is kínálhatnak számos ágazatban.

1. ESG minősítések és közzétételek

Az utóbbi évtizedben egyre fokozódik az elvárás a vállalatokkal szemben, hogy adjanak számot ESG teljesítményükről. Ezzel párhuzamosan a szabályozó hatóságok igyekeznek egységes követelményeket bevezetni a hiteles és következetes jelentéstétel érdekében. A szakemberek szerint önmagában nem az ESG adatok szabványosítása a végső cél, hanem az, hogy a cégek képesek legyenek kialakítani saját stratégiájukat a hosszú távú értékteremtés és a fenntartható fejlődés érdekében.

2. ESG következmények

Miközben a vásárlók tudatossága növekszik a fenntarthatósággal kapcsolatban és a szabályozó hatóságok is lépéseket tesznek az éghajlati és fenntartható fejlődési célok teljesítésének csúszása miatt, a cégek számára egyre erőteljesebb negatív következménnyel jár a lemaradás, ugyanakkor lehetőségük nyílik arra, hogy megalapozzák hitelességüket, következetessé váljanak üzleti tevékenységeikben és valódi fejlődést érjenek el.

3. Energiaátmenet

Az energiaátmenet terén összetett kihívással állunk szemben, ugyanis olyan módon kell megvalósítanunk a gazdaság gyors dekarbonizációját, hogy közben gondoskodnunk kell saját energiabiztonságunkról, illetve figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy az átmenet igazságos legyen, és senkit ne hagyjunk hátra, a legkiszolgáltatottabb, legsebezhetőbb közösségeket sem. A tiszta energiára való átállást megnehezíti az elektromos járművekhez, szélturbinákhoz és napelemekhez szükséges kritikus nyersanyagok (pl. lítium, ritkaföldfémek) korlátozott elérhetősége is. Mindezen nehézségek ellenére örvendetes, hogy soha nem látott mértékű befektetés és változás tapasztalható a teljes energia-értékláncban.

4. Klímamegoldások és pozitív hatások

Minél világosabban látják az érintettek a bolygónk előtt álló kihívásokat, annál kevésbé tűnik elegendőnek egy szűk, szabványvezérelt klímastratégia. Ez ma már szinte alapkövetelménynek tekinthető, ám azoknak a vállalatoknak, amelyek vezető szerepet kívánnak betölteni a klímastratégia végrehajtása terén, előre kell tekinteniük és holisztikusabb megközelítést kell alkalmazniuk.

5. Fenntartható és felelősségteljes ellátási láncok

A geopolitikai instabilitás, a világjárvány és a számos országot érintő belpolitikai változások hatására a deglobalizáció koncepciója hirtelen valósággá vált. Bizonyos mértékű deglobalizációra már sor került, azonban a globális ellátási láncok továbbra is nagymértékben össze vannak kapcsolva egymással. A szakértők ezért úgy gondolják, hogy valójában nem a globalizáció végének vagyunk a tanúi, hanem egy újfajta globalizációnak.

6. Fokozott hangsúly az emberi és a munkajogokon

A világjárvány rávilágított az ellátási láncok rendkívüli sebezhetőségére és bizonytalanságára, és a munkavállalókat – különösen az alacsony jövedelműeket – sújtotta a leginkább. Sokak számára küszöbön áll a recesszió, így az ellátási láncok folytonosságának biztosítása érdekében a vállalatoknak fel kell készülniük a munkavállalókat fenyegető jövőbeli sokkhatások kezelésére.

7. A társadalmi komponens integrálása és mérése a környezeti stratégiákon belül

Sok cég az ESG területén egymástól teljesen elkülönítve kezeli a környezeti és a társadalmi stratégiákat. Az köztudott, hogy a klímaváltozás sokféle hatást gyakorol a vállalatokra az időjárás okozta károktól a jó hírnévvel kapcsolatos kockázatokig. Mivel az éghajlati szabályozások az olyan emberekre gyakorolt hatások felé tolódnak, melyek a munkavállalók egészségét, termelékenységét és jóllétét befolyásolják, ezért a cégeknek is el kell kezdeniük összekapcsolni a környezeti és a társadalmi erőfeszítéseiket.

8. ESG a gazdasági visszaesés közepette

Az idei évben a vállalkozásoknak kettős kihívással kell szembenézniük: egyrészt meg kell felelniük az ESG-vel kapcsolatos elvárásoknak, másrészt állniuk kell a gazdasági visszaesés okozta költségnyomást. Sokakban éppen ezért felmerül a kérdés, hogy gazdasági visszaesés idején egyáltalán prioritás kell-e, hogy maradjon az ESG (a fenntartható és felelős üzleti működés) vagy célszerű inkább kivenni a költségvetésből, mint egy „nice to have” („jó, ha van”) tételt. A szakemberek ezzel szemben arra hívják fel az üzleti szereplők figyelmét, hogy most kell csak igazán komolyan foglalkozniuk az ESG kérdésével. A karbonlábnyom kiszámítása és a kibocsátás-csökkentési cél meghatározása ma már szinte kötelező a vállalatok számára, hiszen a befektetők, az ügyfelek és a szabályozó hatóságok is elvárják ezeket. A sokszínűség, a méltányosság és a befogadás iránti elkötelezettség ugyancsak elengedhetetlen, ha egy szervezet szeretné magához vonzani és megtartani a legjobb szakembereket.

9. Természeti tőke

A vállalatok többsége ma már bizonyos mértékig tisztában van azzal, hogy saját tevékenysége milyen hatást gyakorol a környezetre, illetve azzal is, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti a működését. Sokan célokat határoznak meg és intézkedéseket hoznak a változások előmozdítása és a kockázatok csökkentése érdekében, illetve felismerik a lehetőséget márkájuk és hírnevük erősítésére, fejlesztésére. Mindezek mellett a szakemberek a teljes értékláncra kiterjedő hatások fontosságát hangsúlyozzák, és kiemelik, hogy a vállalatoknak az értékláncon belül felfelé és lefelé irányuló tevékenységeik környezeti hatásaival is foglalkozniuk kell.

10. Regeneratív üzleti modellek

A regeneratív vezetés rendszerszintű gondolkodásra épül, annak a holisztikus és összetett rendszernek a megértésére fókuszál, amelyben a vállalkozás működik. A regeneratív gondolkodás elsajátítása ezért komoly előlépést jelenthet az olyan szervezetek számára, amelyek korábban elszigetelt környezetben próbáltak egy problémát megvizsgálni, értelmezni és kezelni.

Az eredeti Actions for Business 2023 című jelentés itt érhető el: https://www.rcsglobal.com/slrs-actions-business-report-2023/