A CECP (Chief Executives for Corporate Purpose®) Befektetés a társadalomba című jelentésének hatodik kiadása a Fortune 500® és Global 3000 vállalatok ESG-mutatói alapján összegzi az aktuális trendeket és iránymutatást nyújt más cégek számára is.
A CECP Befektetés a társadalomba című kiadványa mennyiségi és minőségi szempontból is elemzi a legnagyobb vállalatok ESG-teljesítményét. A jelentés a Fortune 500® és Global 3000 vállalatok fő teljesítménymutatóinak (KPI) alakulását vizsgálja a 2019–2021 közötti hároméves medián értékek alapján, és olyan tendenciákat vázol fel, illetve ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek iránymutatással szolgálhatnak más cégek számára is saját ESG-stratégiájuk kidolgozása vagy újrahangolása során.
A korábbi jelentések képet adtak arról a folyamatról, ahogyan a vállalatok eltávolodtak a tulajdonosi érdekek kizárólagos érvényesítésének gyakorlatától és fokozatosan áttértek az érintetti csoportok (stakeholderek) – munkatársak, ügyfelek, beszállítók és befektetők – igényeit szem előtt tartó megközelítésre. Ma már világszerte elfogadottá vált az a nézet, hogy az ESG a jó üzleti gyakorlat alappillére, ezért a legújabb jelentés közvetlen elemzést nyújt az ESG KPI-okról és aktuális teljesítménytrendekről.
A kiadványból kiderül, hogy az ESG-jelentések aránya folyamatosan emelkedik a vállalatok körében, de a környezeti és társadalmi jellegű közzétételek mértéke egyelőre gyorsabb ütemben növekszik, mint az irányítási szempontokra vonatkozó adatoké. Az ESG-jelentéstétel egyre inkább elmozdul az önkéntes jelleg felől és válik kötelezővé, ahogyan világszerte egyre több szabályozás és rendelet születik erre vonatkozóan.
A környezeti területtel kapcsolatban a kiadvány rámutat, hogy a vizsgált időszakban a vállalatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke csökkent, miközben az egy főre jutó globális kibocsátás tovább növekedett. Az Ukrajna elleni orosz invázió felgyorsította a megújulóenergia-projektekbe történő globális befektetéseket. Bár a vállalatok rendkívül gyorsan elfogadták a nettó zéró kibocsátási célokat, a cégek többsége továbbra is kihagyja célkitűzéseiből a Tier3-ra vonatkozó kibocsátási célokat. A klímaváltozás okozta vízhiány súlyosbodásával a vízfelhasználás csökkentése is egyre sürgetőbb feladat a cégek számára. A megfelelő megoldások kidolgozása komoly kihívást jelent, azonban a szükséges intézkedések elmaradásából származó kiadások jelentősen meghaladják a megelőző lépések költségeit. A jelentés megállapítja, hogy a vállalatok elkötelezettek a hulladék újrahasznosítása és mértékének csökkentése mellett, azonban a globális újrahasznosítási és termékéletciklus-kezelési rendszerek egyelőre nem képesek megbirkózni az előállított műanyag mennyiségével. Az emberiség jelenleg 75%-kal gyorsabban használja fel az Föld újratermelő képességét, mint amilyen ütemben az képes megújulni – miközben ezek a források létfontosságúak a gazdasági növekedéshez –, ezért a biodiverzitás egyre inkább előtérbe kerül a vállalati tudatosság terén.
A társadalmi területen a közösségi kiadások összességében növekedtek 2019 és 2021 között, de a közösségi befektetések szintje 2020 és 2021 között csökkenni kezdett, ahogyan a vállalatok fokozatosan visszafogták a COVID-járványhoz kapcsolódó ráfordításaikat. A nők jórészt visszaszerezték a pandémia idején elveszített munkaerő-piaci szerepüket, és lassan azok az erőfeszítések is kezdenek beérni, melyek a hölgyek arányának növelését célozzák a vezető pozíciókban. A munkaerőre vonatkozó sokszínűségi adatok közzététele emelkedő tendenciát mutat, azonban a fejlődést tükröző kulcsfontosságú mutatók még mindig alacsony arányban jelennek meg, kevés vállalat szolgáltat adatokat a kisebbségek képviseletéről. Bár az anyagi juttatások továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, a munkavállalói jóllét és a vállalati kultúra is egyre fontosabb tényezők a munkaerő megtartása szempontjából. A jelentés rámutat, hogy az ellátási láncokon belül növekvő figyelem irányul az emberi jogokra és a modern rabszolgaság problémájára, ugyanakkor még mindig nagy szakadék tátong a vállalati politika és a valós cselekvés között.
Az irányítási területre vonatkozóan a jelentés megállapítja, hogy a nők aránya lassan emelkedik a vállalatok menedzsmentjében és igazgatóságában. A gyengébbik nem képviselői jellemzően inkább az igazgatóságokban kapnak helyet, és ritkábban töltenek be vezérigazgatói pozíciót. A fenntarthatóság prioritássá vált az igazgatóságok számára, beépült az üzleti döntéshozatali folyamatba, és a vállalati fenntarthatósági csapatok többnyire közvetlenül a vezetőségnek jelentenek. Az ESG-vel kapcsolatos intézkedések növekvő mértékben tükröződnek az operatív vezetők fizetésében, és az igazgatósági tagok egyre inkább úgy érzik, hogy az erős ESG-teljesítmény hozzájárul az üzleti fenntarthatósághoz és a vállalat hosszú távú sikeréhez. A kiadvány felhívja a figyelmet, hogy a fogyasztói adatok védelme és a kiberbiztonság jelenleg két olyan fontos téma, melyek holisztikus kezelésére minden igazgatóságnak és menedzsmentnek erőforrásokat kell allokálnia.
A részletes angol nyelvű (Investing in Society: 2023 Edition) jelentés itt érhető el: https://cecp.co/wp-content/uploads/2023/08/CECP-Investing-in-Society-2023-Edition-1.pdf
