A PwC Magyarország adott helyet az Effekteam Egyesület júniusi munkacsoportülésének, amely hosszú idő után ismét személyes formában valósulhatott meg. A találkozó témája az ESG-szempontoknak megfelelő vállalati működés kialakítása és a kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségek teljesítése volt, mely egyre sürgetőbb feladatot jelent a piaci szereplők számára.

Szalóki Katalin, a PwC Magyarország menedzsere vezette azt a szakmai beszélgetést, amelyre az Effekteam legutóbbi munkacsoportülésén került sor. Bevezetőjében a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU Taxonómia rendelete által meghatározott ESG-követelményrendszer a környezeti aspektusok mellett a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is kiterjed. Amikor tehát a piaci szereplők a saját tevékenységük fenntarthatóságát vizsgálják, akkor nem csupán a környezeti vonatkozásokat kell szem előtt tartaniuk, hanem olyan összetevőket is, mint például a diverzitás, a különböző vállalati struktúrák, vagy az értékláncok fenntarthatósága. A környezeti kritériumoknak megfelelő működés kialakítása komoly erőfeszítéseket és hosszú távú elkötelezettséget igényel a cégek részéről, viszont a társadalmi és a vállalatirányítási komponensek tekintetében viszonylag gyorsan lehet látványos eredményeket elérni. Ez utóbbiak akár rövid idő alatt is megtartó erejű változásokat képesek előidézni egy adott szervezeten belül, ami a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok között kifejezetten előnyös.

A fenntarthatóság kérdése ma már szinte áthatja a mindennapi életünket, így a piaci szereplőkkel szemben is fokozódnak az ilyen jellegű elvárások a munkavállalók, az ügyfelek és a befektetők részéről egyaránt. Ahhoz, hogy a cégek képesek legyenek megfelelni az egyre szigorúbb követelményeknek, működésük valamennyi területén integrálniuk kell az ESG-szemléletet. A PwC által kifejlesztett ESG self-assessment tool egy ingyenesen elérhető eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok felmérjék, hol is tartanak a fenntartható működés kialakításának folyamatában. A kérdőívre adott válaszok megmutatják, hogy a négy lehetséges – a kezdőtől a profi kategóriáig terjedő – szint közül melyiken áll a vállalkozás az ESG-integráció tekintetében. A felkínált válaszlehetőségek emellett abban is segítséget nyújtanak, hogy a cégek végig tudják gondolni az integrációs folyamat fontosabb szakaszait és meg tudják tervezni a soron következő lépéseket az ESG-stratégia kidolgozásától kezdve a rövid-, közép- és hosszú távú vállalások teljesítésén át a fenntarthatósági jelentés elkészítéséig.

A PwC minden évben elvégzi azt a vezérigazgatói felmérést, melynek keretében világszerte több tízezer vállalatvezetőt kérdeznek meg az üzleti életet alakító trendekről. Az idei felmérés egyik fő témája az ESG volt: azt vizsgálták, mennyire tartozik a cégvezető felelősségi körébe, hogy az adott vállalat fenntartható-e. Szalóki Katalin elmondta, hogy ez azért nagyon fontos kérdés, mert amíg egy vállalat nem határoz meg KPI-okat (fő teljesítménymutatókat) a fenntarthatóság témakörére vonatkozóan, és a cégvezetőnek vagy a boardnak nincs felelőssége ezen a területen (nem szerepelnek ilyen jellegű kötelezettségvállalások az éves bónusz- és hosszú távú ösztönző programjukban), addig nagyon nehéz valós eredményeket elérni. Miközben a befektetők, a munkavállalók és az ügyfelek részéről is egyre nagyobb az igény, hogy a vezetők olyan hosszú távú célokra is koncentráljanak, mint az ESG, a cégvezetői teljesítmény értékelése döntően még mindig leginkább pénzügyi tényezőkön alapul.

A PwC menedzsere hangsúlyozta, hogy előbb vagy utóbb minden vállalatnak foglalkoznia kell a fenntarthatóság kérdésével, hiszen a jövőben (előreláthatólag 2025-től) az üzleti élet valamennyi szereplőjének integrálnia kell az ESG-t a saját működésébe és – a jogszabályi előírásokkal összhangban – fenntarthatósági jelentést kell készítenie. Magyarországon még nagyon az elején jár ez a folyamat, bár az érdeklődés és a növekvő tudatosság itt is érzékelhető. Sok cég gondolja úgy, hogy rájuk nem vonatkoznak a fenntarthatósági követelmények, mert a tevékenységük nincs közvetlen hatással a környezetre, ugyanakkor Szalóki Katalin arra figyelmeztetett, hogy a fenntarthatóság kritériuma az S és a G összetevőkre ugyanúgy érvényes, mint az E-re. A szervezeteknek érdemes tehát időben elkezdeniük a felkészülést, a felelősök kijelölését, működésük átalakítását, a KPI-ok meghatározását, az adatgyűjtési és jelentéstételi folyamatok kidolgozását. A szakember azt is hozzátette, hogy az a legelőnyösebb megoldás, ha a cégnél van egy dedikált munkatárs vagy csapat, aki a fenntarthatóságért felel. A belső stáb mellett érdemes külső szakértőket is bevonni, akik a fenntarthatóság szempontjából elemzik a vállalat működését, és segítenek meghatározni, hogy mely folyamatokat szükséges optimalizálni. Célszerű az E, az S és a G komponensre vonatkozóan is olyan KPI-okat alkalmazni, melyek révén a vállalat mind szervezeti, mind egyéni szinten biztosítani tudja, hogy valóban bekövetkezzenek azok a változások, melyeket hosszú távú célként kitűzött maga elé.

A munkacsoportülés résztvevői megosztották egymással, hogy cégüknél milyen szervezeti keretek között zajlik a fenntartható működés kialakítása és a vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek teljesítése. Ennek kapcsán Szalóki Katalin kiemelte, hogy a fenntarthatóság előtérbe kerülésével semmiképpen sem szabad háttérbe szorulnia a CR/CSR tevékenységeknek. A szakember véleménye szerint az a legideálisabb, ha a szervezeten belül párhuzamosan létezik a CSR menedzser és a sustainability menedzser szerepköre. Míg az előbbi kifejezetten az S komponensre, a társadalmi felelősségvállalási, közösségi tevékenységekre kell, hogy koncentráljon, addig az utóbbi inkább horizontális funkciót kell, hogy betöltsön, azaz rá kell, hogy lásson valamennyi működési területre, köztük a CSR-re is, és felhatalmazással kell rendelkeznie ahhoz, hogy információkat, adatokat tudjon kérni és fejlesztési javaslatokat tudjon megfogalmazni.

Az Effekteam munkacsoport-találkozóján megjelent szakemberek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy – a szigorú elvárások és szoros határidők ellenére – a piaci szereplők nem kapnak megfelelő támogatást, szakmai iránymutatást az ESG-integráció megvalósításához és a szükséges jelentéstételi folyamatok kialakításához. A PwC menedzsere elismerte, hogy a pontos kritériumok még valóban hiányoznak: a jövőben lesz majd egységes követelményrendszer arra vonatkozóan, hogy milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia egy fenntarthatósági jelentésnek, de a kapcsolódó jogszabályok jelenleg még elfogadás alatt vannak. Mivel a Green Deal folyamata egyelőre nem lett lefordítva a végfelhasználók szintjére, a vállalatok jogosan érezhetik úgy, hogy magukra vannak hagyva a felkészülés során. Szalóki Katalin szerint ugyanakkor egymástól is sok hasznos információt, értékes tapasztalatot meríthetnek a cégek, hiszen mindenki máshol tart a felkészülésben. Azoknak, akik most járnak az út elején, már lényegesen több ismeret áll a rendelkezésére, mint azoknak, akik korábban kezdtek el a témával foglalkozni. A nagy nemzetközi anyavállalatok által alkalmazott megoldások és a meglévő fenntarthatósági jelentések szintén iránymutatást adhatnak más cégek számára. Nagyon fontosak az olyan szakmai egyeztetések és tapasztalatcserék, mint például az Effekteam által szervezett munkacsoport-találkozók, ahol az érintettek megoszthatják egymással tudásukat, jó gyakorlataikat. A PwC is rendszeresen tart webinárokat különféle iparági problémákra fókuszálva, de a civil szervezetek is támogatni tudják a nagyvállalatok fenntarthatósági törekvéseit edukációs programok szervezésével, illetve ismeretterjesztő kiadványok publikálásával – hangsúlyozta a szakember.