Az Effekteam megalakulásának 15. évfordulója kapcsán megszólaltattuk a szervezet alelnökét, Móra Veronikát, aki az Ökotárs Alapítvány igazgatójaként másfél évtizeddel ezelőtt közreműködött az Effekteam létrehozásában, és azóta is aktívan részt vesz az egyesület szakmai tevékenységében.

Mi volt az alapítók szándéka, amikor 15 évvel ezelőtt létrehozták a szervezetet?

A 90-es években Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is jelentős szerepet játszottak a civil szektor fejlesztésében amerikai filantróp alapítványok, melyek amellett, hogy pénzt hoztak ebbe a térségbe, bizonyos szervezeti kultúrát és fejlesztési modelleket is meghonosítottak. Tevékenységük nyomán a régió legtöbb országában úgynevezett adományozói fórumok jöttek létre, melyek összefogták a helyi filantróp kezdeményezéseket, alapítványokat, és támogatták közöttük a tapasztalatcserét. Magyarország akkor kimaradt ebből a hullámból, és csak a 2000-es évek közepén merült fel az igény egy ilyen szervezet létrehozására. A folyamatot az Ökotárs Alapítvány indította el. Elkezdtük felmérni, hogy kik lehetnek a partnerek a közös munkában, tudván azt is, hogy Magyarországon viszonylag kevés kifejezetten támogatásosztó céllal létrejött alapítvány létezett és sajnos létezik mind a mai napig. Végül, 2006-ban ezekkel az alapítványokkal összefogva hívtuk életre a Magyar Adományozói Fórumot (MAF), az Effekteam elődjét.

A megalakult szervezet mennyire tudta teljesíteni a küldetését?

A MAF kezdetben főként az alapítványi tagok tudására támaszkodott, de rövidesen bekapcsolódott az Európában működő hasonló szervezetek hálózataiba is. Legfontosabb küldetése az volt, hogy összefogja azokat a hazai szervezeteket, intézményeket, melyek társadalmi ügyeket akarnak segíteni, elsősorban civil szervezetek támogatása révén. Mivel sajnos még mindig meg tudom számolni a két kezemen, hogy hány támogatásosztó filantróp alapítvány működik nálunk, ezért a MAF számára is nagyon hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalatok felé is nyitnia kell, ha teljesíteni akarja célkitűzéseit. A szervezet tehát elkezdett együttműködni a hazai cégekkel, és bekapcsolódott különféle vállalati felelősségvállalási és támogatási programok megvalósításába.

Az elmúlt időszakban hogyan változott a hazai adományozási környezet?

Az utóbbi egy évtizedben Magyarországon is megfigyelhető a magánadományozás szerepének növekedése, ami azt mutatja, hogy erősödik az egyének személyes felelősségvállalása és támogatási hajlandósága a különféle társadalmi ügyek kapcsán. Többféle szervezet is működik, melyek célja az egyéni felelősségvállalási és támogatási kezdeményezések ösztönzése, hozzájuk képest az Effekteam nagyvállalati fókusza egy eltérő és egyedi irányt képvisel a hazai piacon.

A nagyvállalati tagok számára mi az Effekteam hozzáadott értéke?

Az egyesület tagsága ma zömében nagyvállalatokból áll, elsősorban az ő igényeikre, szükségleteikre fókuszál a szervezet, és olyan szolgáltatásokat kínál számukra, melyek elősegítik társadalmi felelősségvállalási és fenntarthatósági törekvéseik megvalósítását. Bár a nagy nemzetközi vállalatok sok tapasztalatot és jó gyakorlatot tudnak átvenni külföldi anyavállalataiktól, a helyi igények és lehetőségek vonatkozásában és a gyakorlati megvalósítás terén gyakran támaszkodnak az Effekteam szakértelmére. Azáltal, hogy az egyesület tagságában mind nagyvállalatok, mind alapítványok, civil szervezetek képviseltetik magukat, a szervezet egyfajta híd szerepet tölt be a két oldal között, lehetővé téve köztük az információáramlást és a tapasztalatcserét. Ez a híd szerep fontos hozzáadott értéket képvisel a vállalatok számára, mert elősegíti, hogy jobban megismerjék a helyi alapítványi, civil szervezeti oldalt, és az általuk összegyűjtött több évtizedes tudásra, tapasztalatokra építve hatékonyabban, rugalmasabban és átláthatóbban tudjanak Magyarországon támogatásokat nyújtani.