Társadalmi szempontból mitől lesz felelős és fenntartható egy termék vagy szolgáltatás? Merre tartanak a hazai cégek, milyen tényezők befolyásolják a vállalati gondolkodást ezen a téren? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi majd a választ az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet Szabó Gyula vezet az Effekteam október 1-jei konferenciájának keretében. Az Ökoszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnökével ennek kapcsán készítettünk interjút.
Csaknem 30 éve kíséri figyelemmel a vállalati felelősségvállalás és fenntarthatóság alakulását a hazai piacon. Hol tartunk most, milyen folyamatok jellemzik a cégek tevékenységét?
Kettős képet láthatunk ebben a tekintetben. Van, ahol még mindig ugyanolyan vállalati működéssel és projektekkel találkozhatunk, mint 20-25 évvel ezelőtt, ugyanakkor sok helyen látványos fejlődés tapasztalható. Az egyik legfontosabb változás, hogy egyre komplexebbek a felelősségvállalási és fenntarthatósági programok. Míg korábban egy-egy meghatározott területre vagy célcsoportra fókuszáltak ezek a kezdeményezések, ma már sokkal inkább beépülnek a vállalat alaptevékenységébe és felölelik a szervezet minden szintjét. A cégek igyekeznek egyre inkább bevonni az érintetteket is a tervezésbe, nem csak felülről jövő kezdeményezések születnek. Célzottabb, a tényleges igényekhez jobban igazodó projektek valósulnak meg azáltal, hogy a vállalatok aktív kommunikációt folytatnak a különféle szakterületeken dolgozó munkatársakkal, kapcsolatokat építenek az ügyfelekkel, és valódi partnerségeket alakítanak ki a civil szervezetekkel, akiknek tudását, gyakorlati tapasztalatait szintén hasznosítani tudják.
Mik azok a legfontosabb hajtóerők, amelyek arra ösztönzik a cégeket, hogy környezeti és társadalmi szempontból felelős és fenntartható termékeket, szolgáltatásokat vezessenek be?
Nyilván komoly segítséget és ösztönzést jelent, ha egy szervezet olyan nemzetközi háttérrel, vállalati kultúrával rendelkezik, ahol ennek már vannak hagyományai. Ugyanakkor, a mai világ mindenképpen megköveteli a cégektől ezt a fajta szemléletváltást. A fenntarthatóság kérdése, ami régen csupán zöld elitista szólamnak tűnt, mára valódi tartalmat nyert. Most már a bőrünkön érezzük a változás szükségességét. Különösen a fiatalabb generációk részéről nagy a nyomás, munkavállalói és ügyféloldalról egyaránt, és azt látjuk, hogy ez a fajta kényszer nagyon sok kreatív energiát képes felszabadítani. Ha a cégek meg akarják tartani az ügyfeleiket és szükségük van minőségi munkaerőre – vagyis fenn akarnak maradni az egyre gyorsabban változó környezetben –, akkor mindez alapvető üzleti érdekük. A közösségi média megjelenése szintén pozitív hatással van erre a folyamatra, hiszen a vállalatok számára megkönnyíti a kapcsolódást az ügyfelekhez, a különböző társadalmi csoportokhoz. Az újfajta kommunikációs csatornákon keresztül közvetlenül szerezhetnek információkat a fogyasztók igényeiről, szükségleteiről, visszajelzéseket kaphatnak saját termékeikre, szolgáltatásaikra és tevékenységükre vonatkozóan.
Az tehát egyértelműen kimutatható, hogy a fogyasztói igények és a társadalmi elvárások a fenntarthatóság irányába terelik a cégeket. Mi a helyzet visszafelé, a vállalatok mennyire képesek formálni a lakosság, az ügyfelek szemléletét?
Az a cég tud igazán jelentős hatást elérni, amelyik képes a felelősségvállalási aktvitásait hitelesen összehangolni a saját alaptevékenységével. Ha a vállalatnak van egy jó terméke, szolgáltatása, amelynek konkrét, mérhető haszna van, és ezt képes integráltan összekapcsolni valamilyen aktuális környezeti, társadalmi kérdéssel, akkor ténylegesen formálni tudja a fogyasztók gondolkodását. Egy jó ügy, egy hiteles vállalati küldetés, amivel az ügyfelek is azonosulni tudnak, még vonzóbbá, eladhatóbbá teszi az adott márkát, szolgáltatást, egyúttal ráirányítja a figyelmet olyan fontos témákra, amelyekkel széles körben foglalkozni kell bolygónk és az emberiség jövője érdekében.
Az Effekteam október 1-jei konferenciáján azt a panelbeszélgetést fogja vezetni, amely a felelős és fenntartható termékek, szolgáltatások területét járja körül. Kik lesznek a beszélgetőpartnerei, és milyen kérdésekre keresik majd közösen a választ.
Az eszmecserében részt vesz Bodó Teodóra, a Bosch Magyarország kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója, Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Hungary Social Impact Banking vezetője, Hőgyész Anna, a Nestlé Magyarország fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, Jakab Judit, a Syngenta Magyarország Communications Business Partnere és Kanyó Roland, a dm Kft. marketing és PR menedzsere. Megvizsgáljuk, hogy a különböző szektorokban milyen hatások formálják az üzleti modelleket, és sorra vesszük azt is, hogy napjainkban milyen lehetőségekkel és kihívásokkal szembesülnek a cégek termékeik, szolgáltatásaik fejlesztése során. Mivel 2030 egy fontos céldátumot képvisel a fenntarthatóság szempontjából, kíváncsi vagyok arra is, hogy a szakemberek hogyan látják az előttünk álló időszakot és mik a személyes várakozásaik a jövőt illetően.
A konferencia közvetítés erre a linkre kattintva tekinthető meg.
