Akadémiánk 2022-es programja azoknak a vállalati szakembereknek szólt, akik szerettek volna többet megtudni arról, hogyan lehet mérni és értékelni cégük társadalmi befektetési programjainak eredményeit és hatásait. A szakmai esemény résztvevői megismerhették a vállalati társadalmi befektetések eredmény- és hatásmérésének, értékelésének nemzetközi trendjeit, módszereit és hazai tapasztalatait, majd a gyakorlatban is kipróbálhatták a bemutatott mérési és értékelési eszközök alkalmazását.

A 2016-os vendégelőadónk, John Scade, a spanyol LBG csoport igazgatója kezdeményezésükről tartott előadást, amely gyakorlati megoldást nyújt a cégek számára társadalmi szinten elért eredményeik kimutatásához és megkönnyíti a nem pénzügyi jelentések elkészítését. Egyre nagyobb ugyanis az elvárás a vállalatok felé, hogy pénzügyi jelentéseik mellett rendszeresen kommunikáljanak a környezetvédelmi, társadalmi, anti-korrupciós és sokszínűséggel kapcsolatos politikájukról, kockázataik elemzéséről és adataikról belső és külső érintettjeik felé.

Akadémiánk 2015-ös vendégelőadója Simon J. Robinson, az akkor tízéves ausztrál LBG csoport igazgatója volt, aki a vállalatok támogatói tevékenységéhez kapcsolódó szakmai együttműködések előnyeiről, lehetőségeiről tartott előadást, emellett pedig bemutatta, hogy milyen új gyakorlati megoldások, módszerek állnak a cégek rendelkezésére programjaik társadalmi szinten elért eredményeinek és hatásainak kimutatásához.

Egyre általánosabb az a felfogás a vállalati támogatások kapcsán, hogy a cégek nemcsak morális elkötelezettségüket, szolidaritásukat fejezik ki így, hanem kézzelfogható változásokat is szeretnének segítségükkel elérni. Miért érdemes követni, hogy milyen formában és milyen értékben fektette be erőforrásait a cég? Milyen szempontok alapján és milyen módon lehet a programok eredményét és hatását mérni és kimutatni? – ezekre a kérdésekre segítettünk válaszolni az Akadémia 2014-es találkozója alkalmával.

A szakmai műhelymunka alkalmával a vállalatok támogatási tevékenységének tervezése és menedzselése során felmerülő gyakorlati feladatok és lépések hatékony megvalósításának kérdéseivel ismerkedhettek meg a résztvevők, fókuszba helyezve a MAF Felelős Támogató Védjegynek minősítési területeit: a stratégiát, menedzsmentet és az átláthatóságot. Az előadások mellett az egyes vizsgált szempontok kapcsán egyedi esettanulmányok megismerésére és személyes tapasztalatcserére is lehetőséget biztosítottunk.

Akadémiánk következő eseményén azt jártuk körbe, hogy mitől lesz innovatív egy társadalmi befektetési projekt, hogyan lehet és érdemes innovációt alkalmazni a vállalatok támogatási projektjeiben, illetve esettanulmányokon keresztül vizsgáltuk meg, hogy mitől lesz hatékony egy társadalmi befektetési program és hogyan érdemes kimutatni az eredményt és a hatást a vállalat támogatásai során?

Azzal kapcsolatban osztották meg tapasztalataikat, illetve végeztek el gyakorlati feladatokat a résztvevők, hogy hogyan érdemes a szükséges stratégiai alapokat, elemeket, eszközöket beépíteni a vállalatok támogatási gyakorlatába, hogy eredményesebb és hatékonyabb legyen, illetve mit és hogyan érdemes nyomonkövetni és mérni, hogy ki tudjuk mutatni, a vállalat társadalmi befektetései/támogatásai által elért eredményeket és hatást?

Ezúttal olyan – mondjuk úgy, minőség biztosítási – módszereket mutattunk be, amelyek segíthetnek eldönteni, hogy kik azok a civil szervezetek, akiket „érdemes” támogatni, akik „jól” tudják fogadni az adományokat, ahol támogatások a legnagyobb mértékben hasznosulnak a közösség számára. Továbbá a résztvevők több megközelítésben szerezhettek hasznos ismereteket a civil szektor működéséről, erősségeiről, valamint a fejlesztésre szoruló oldaláról, a civil szervezetekkel való együttműködési lehetőségekről.

Az Akadémia témája ezúttal a támogatandó civil szervezetek kiválasztása, a pályázatok értékelése volt, azt jártuk körbe, hogy milyen – akár támogatói akár civil oldalról fennálló – feladatok előzik meg egy pályázati kiírás megjelentetését, hogy minél több, a témában megfelelő szakmai jártassággal rendelkező civil szervezet nyújtson be magas színvonalú projekteket.

Az adományozás hatékonyságát növelő gyakorlati ismeretek átadását folytatva ez alkalommal – többek között – a pályázati kiírás, a szervezetek elérése, az értékelési szempontrendszer, a döntéshozatali mechanizmus és az átláthatóság biztosítása került terítékre.

A műhelybeszélgetésen azt jártuk körbe, hogy az adományok hatékony odaítélése érdekében miért éri meg pályázati rendszert alkalmazni, milyen munkamegosztás képzelhető el a döntéshozók és a stáb között, mi lehet a monitorok, külső szakértők szerepe és milyen adminisztratív költségekkel érdemes kalkulálni?