fbpx

Nagyon különböző szinten tartanak a hazai vállalatok a fenntartható működésre való felkészülésben – ezt mutatják az Effekteam és a Comlab – ESG Core cégcsoport első átfogó ESG-kutatásának előzetes eredményei. A válaszadó cégek többsége már méri az ESG-teljesítményét, van stratégiája és terve, sőt egyharmaduk már jelentést is készít, mintegy harminc százalékuk azonban még a folyamat elején tart az ESG integrálásában a szervezetbe és vállalati kultúrába.

Több mint ötven, többségében hazai és nemzetközi nagyvállalat vett részt az Effekteam és a Comlab – ESG Core cégcsoport közös felmérésében, amely arra keresett választ, hogy hol tartanak a vállalatok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) keretrendszer szerinti működés bevezetésében és mennyire felkészültek a pénzügyi jelentések mellett a nem pénzügyi tevékenységükről szóló jelentések elkészítésére. A kutatás időzítése egybeesett a COP27 ENSZ klímakonferenciával, amelynek fókuszában a fenntarthatósági tervek és vállalások végrehajtása állt. Ebbe az irányba lépett az Európai Unió is, amely új vállalati jelentési kötelezettségeket fogadott el, amelyeket lépcsőzetesen vezetnek be 2024-től. Az online kérdőívet kitöltő 55 vállalat számára mérettől függően 1-3 év áll rendelkezésre a felkészülésre. Válaszaikból az derült ki, hogy többségük döntött: bevezeti az ESG-t. A kisebbségbe szorult, a lépésen még csak gondolkozók mellett a válaszadók közel egyötödének ESG-projektjei vannak, de átfogó stratégiával vagy folyamattal nem rendelkeznek. A vállalatok mintegy negyede azért döntött a bevezetés mellett, mert a nemzetközi központjuk így határozott. Hasonló arányban vannak azok, akik az ESG egyes elemeire koncentrálnak, így a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) elérésére vagy éppen a társadalmi felelősségvállalásra.

Az előzetes adatok arra is rávilágítanak, hogy nem eldöntött még a fenntarthatósági szakterület helye a vállalati struktúrákban. A válaszadók egyötödénél az ESG kiemelt, vezérigazgatói kompetencia, de ugyanennyien vannak azok, akiknél nincs vezetője a szakterületnek. Másutt dedikált szakterületi vezető felel a kérdésben. Kisebb arányban a marketing és kommunikáció irányítja az ESG-t, néhány helyen pedig testületi feladatkörbe tartozik.

Az ESG három tevékenységi területe közül a válaszadók a környezetit jelölték meg legnagyobb számban prioritásként. Legtöbben az energiahatékonyságra, az ÜHG-kibocsátás csökkentésre, dekarbonizációra és a megújulóenergia-átállásra fókuszálnak. Társadalmi területen a munkavállalói egészség, biztonság, fejlesztés és képzés a fő csapásirány, míg vállalatirányításban az etikai standardok dominálnak.

„Rákérdeztünk a problémáikra is. A válaszokból azt látjuk, hogy egyelőre erősen erőforráshiányos a terület. Több kapacitás, idő, pénz és persze elköteleződés kellene az ESG területén, illetve többen említették a vezetői ismeret- és motivációhiányt” – nyilatkozta dr. Molnár Klára, az Effekteam Egyesület igazgatója és szakmai vezetője.

„A lehetséges megoldások között toronymagasan vezet az ESG-oktatás és -tréning iránti igény. Fontos, hogy legyen az átállásra több pénz és segítség a vezetőktől, mentoroktól és tanácsadóktól. Többen kiemelték, hogy épüljön be ESG-elem a vezetői javadalmazásba” – mondta dr. Schillinger Attila, az ESG Core Kft. alapítója és a ComLab Kft. vezető tanácsadója. A kutatásról a továbbiakban részletes, iparágakra bontott jelentés készül, amelyet megküldenek a résztvevőknek és letölthetővé tesznek a vállalatok számára.