Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díjának célja, hogy elismerje és a lehető legszélesebb körben megismertesse a felelős piaci szereplők példaértékű, hatékony környezeti és társadalmi befektetéseit. Dr. Molnár Klárát, az Effekteam Egyesület igazgatóját arról kérdeztük, hogy pontosan mit is jelent és hogyan mérhető a vállalatok közösségi befektetéseinek környezeti és társadalmi hatása.

A magyar piacon működő cégek mennyire aktívak a vállalati felelősségvállalás és a fenntarthatóság terén?

A hazai vállalati szektor heterogén képet mutat a felelősségvállalás és a fenntarthatóság tekintetében. Vannak olyan cégek, akik még csak most teszik meg az első lépéseket, és a felelősségvállalásuk kimerül abban, hogy támogatnak egy-egy ügyet vagy szervezetet. Ugyanakkor vannak olyan piaci szereplők is, akik a cég teljes stratégiájába és működésébe integrálják a fenntarthatóságot. Esetükben már nem csak kezdeményezésekről van szó, hanem azt láthatjuk, hogy a vállalat minden működési területe a fenntarthatóságra törekszik.

Hogyan mérhető az, hogy egy szervezet közösségi befektetéseinek ténylegesen mekkora a környezeti és társadalmi hatása?

Ma már sokféle jól bevált hatásmérési módszer áll mind az üzleti, mind az egyéb (állami, civil) szektorokban működő szervezetek rendelkezésre. Ezek között vannak, amelyek inkább csak elveket vagy laza kereteket nyújtanak, de vannak olyanok is, amelyek konkrét eszközökkel, segédletekkel, vagy akár komoly számítási képletekkel segítik a szereplőket az eredmények és hatások kimutatásában. Természetesen a módszertanok scope-ja is nagyon változó: egy-egy konkrét projekt vizsgálatától egy-egy vállalat komplett működésének társadalmi vagy környezeti hatásainak be- és kimutatásáig terjednek a lehetőségek a mérni vágyó cégek számára. Az is előfordul, hogy egyes cégek saját maguk fejlesztenek eredmény- és/vagy hatásvizsgálati módszertant.

Miért fontos a hatásmérés?

Ha nem mérjük az eredményeket és a hatást, akkor honnan tudjuk, hogy jó irányba haladunk? A mérés fontos eszköze a fejlődésnek, a fejlesztésnek is. A hatásvizsgálatok elsősorban a változások kimutatására alkalmasak. Feltételezzük, hogy a vállalatok valamilyen stratégia mentén működnek a felelősségvállalás és a fenntarthatóság területén is. Márpedig a stratégia megköveteli a visszacsatolást. Minden vállalatnak fontos feltennie a kérdést, hogy mit miért csinál, hova szeretne eljutni, milyen változásokat szeretne elérni. Ezekre a kérdésekre pedig a hatásmérés tud választ adni. Ha egy cég képes megmutatni azt, hogy milyen pozitív eredményeket, változásokat generál egy-egy társadalmi vagy környezeti projekt, akkor könnyebben tud érvelni a vezetőség, illetve a tulajdonosok felé is, hogy van értelme a befektetett forrásoknak, hiszen azok megtérülnek. Ez persze nem feltétlenül anyagi megtérülést jelent, de általa épülhet a kapcsolati tőke, növekedhet a munkatársak lojalitása, erősödhet a brand, hogy csak néhány példát soroljak.

Milyen fejlődési folyamatok tapasztalhatók a hatásmérés területén?

Ezt leginkább az általunk is használt LBG (London Benchmarking Group) módszertan fejlődésével tudnám érzékeltetni. A módszert 1994 óta fejlesztik angol cégek annak érdekében, hogy a vállalati szektor társadalmi befektetéseinek eredményei és hatásai mérhetőek, kimutathatóak legyenek. A módszertan és eszközei rendkívül pragmatikusak, jól kezelhetőek és rugalmasan alakíthatóak a cégek igényeihez, lehetőségeihez. A kezdeti időkben csak azt tudták, hogy ha a vállalatok befektetnek a társadalomba, akkor annak van valamilyen eredménye és hatása mind a szervezet, mind a társadalom szempontjából. A 2010-es évek közepére – közel 20 év alatt – a módszertan nagyon sokat finomodott és mélyült. Az eredményeket és a hatásokat is szegmentálták, külön guide-okat, számítási módszereket fejlesztettek a társadalmi és a vállalati eredmények, hatások bemutatása céljából. A közelmúltban nevet és arculatot váltott a módszertan: B4SI (Business for Societal Impact) lett az új elnevezés. A megújulás részeként a társadalmi befektetések mérése is kiegészült két további területtel annak érdekében, hogy a vállalatok működésének teljes társadalmi hatását be lehessen mutatni.

Az üzleti szektor szereplői nálunk mennyire veszik igénybe a hatásmérés lehetőségét? Itthon mennyire jellemző az, hogy a vállalatok mérik a közösségi befektetéseik tényleges környezeti és társadalmi hatását?

Mi azt látjuk és tapasztaljuk, hogy egyelőre viszonylag alacsony azoknak a cégeknek a száma, ahol komoly mérések történnek. Szerencsére úgy tűnik, hogy az igény egyre több helyen megvan, csak jelenleg még a kapacitások szűkösek. Bízom benne, hogy szakmai tevékenységünk és az Effekt 2030 díj révén mi is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a hatásmérés itthon is minél szélesebb körben ismertté váljon és egyre több cég éljen is ezzel a lehetőséggel.