A hatásmérés ma már elengedhetetlen eleme kell, hogy legyen minden társadalmi célú vállalati programnak – így az önkéntességnek is. Ez teszi ugyanis láthatóvá, hogy egy adott kezdeményezés elérte-e a kitűzött célokat, és valóban értéket teremtett-e a támogatott szervezet, közösség, illetve a vállalat és annak munkavállalói számára. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a vállalati önkéntesség kapcsán hogyan érdemes megvalósítani a hatásmérést: a célok meghatározásától kezdve, a szereplők szempontjainak vizsgálatán át, egészen a konkrét módszerekig alkalmazásáig.
Amint arról már korábban is írtunk, egyesületünk minden vállalati együttműködés során arra ösztönzi partnereit, hogy támogatási programjaik hatását vizsgálják, mérjék, mutassák ki. Nincs ez másként a vállalati önkéntes projektek esetében sem.
Az első lépés a célok tisztázása
A vállalati önkéntesség kapcsán érdemes a hatásmérést azzal kezdeni, hogy tisztázzuk, alapjában véve mi is a célja annak, hogy egy vállalat önkéntes programokat szervez a munkavállalók számára vagy lehetőséget biztosít arra, hogy a munkatársak saját szervezésben önkénteskedhessenek jó ügyek érdekében. Amennyiben a célok még nem egyértelműek, megoldást jelenthet, ha a vállalati önkéntesség felelőse – ha az nem a HR – a HR-es vezetővel leül és átbeszéli, hogy a vállalati önkéntesség miként tudja erősíteni a cég HR céljait és az azokhoz kapcsolódó KPI-okat. Érdemes a munkatársakat is megkérdezni a motivációikról és a preferenciáikról: ők miért vállalnák az önkéntességet, hova mennének szívesen dolgozni és milyen munkákat végeznének. Mindezek mellett természetesen a fogadó szervezet igényeit sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen ők tudják megmondani, hogy náluk milyen szükségletek merülnek fel. Fontos tehát mindhárom oldal szempontjait alaposan feltérképezni!
Mi minden mozgatja a vállalati önkéntességet?
A vállalati önkéntes kezdeményezések mögött számos motiváció húzódhat meg. Ezek között egyaránt megtalálható a csapatépítés – a munkahelyi hangulat vagy a munkavállalói elégedettség javítása –, a filantrópia, azaz a karitatív ügyek támogatása, a munkavállalói elköteleződés erősítése, illetve az érzékenyítés vagy a személyközi és kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett sok vállalat számára fontos szempont lehet még a márkaismertség javítása, a nagyobb médiafigyelem elérése, vagy éppen a reputációépítés a külső érintettek körében. Ha már világosak a vállalati célok és KPI-ok, akkor ezek mentén érdemes kialakítani a hatásmérési folyamatot és módszertant – természetesen figyelembe véve azt is, hogy fizikai munkáról, pro bono vagy szellemi önkéntes kezdeményezésről van-e szó.
Hatásmérés a gyakorlatban
Vegyünk egy egyszerű példát! A vállalat azért támogatja az önkéntes programokat, mert szeretné, ha a munkavállalók érzékenyebbek lennének különféle társadalmi témák iránt. Ilyen esetben minden önkéntes nap végén érdemes visszajelzést kérni a résztvevőktől: hogyan érezték magukat, mi tetszett nekik és mi nem, ajánlanák-e másoknak is, hogy vegyenek részt hasonló programokon. Arra is célszerű rákérdezni, hogy a célcsoport életkörülményeit, nehézségeit megismerve mennyiben módosult a véleményük, attitűdjük a nap végére. Természetesen, nem csak az egyes programok után, hanem az év végén is érdemes egy visszamérést végezni azok körében, akik érzékenyítő önkéntes napokon vettek részt, hogy feltérképezzük, mi mindent tapasztaltak az év során, és milyen változásokat vettek észre saját magukon.
Egy másik gyakori eset, amikor a vállalat azért támogatja a munkavállalók önkéntes aktivitásait, hogy ezáltal erősítse a cégen belüli összetartást, növelje a kollégák elkötelezettségét és elégedettségét. Ilyenkor is érdemes az egyes programok után és az év végén is kérdőíves mérést végezni, illetve célszerű megnézni és összehasonlítani a fluktuációs számokat azon munkatársak körében, akik részt vettek önkéntes programokon, és azok körében, akik nem.
Egyedi célokhoz illesztett vizsgálati módszerek
Bár léteznek bevált módszerek, a leghatékonyabb megközelítés az, ha mindig a vállalat saját céljaihoz, igényeihez igazítjuk a hatásmérés folyamatát. Egyesületünknek is van például egy alapkérdőíve, de az abban szereplő konkrét kérdéseket minden esetben az adott vállalatra, önkéntes programra szabjuk, hogy minél informatívabb visszajelzéseket kapjunk. A kérdőívezést gyakran interjúkkal is kiegészítjük, hiszen a személyes beszélgetések további mélységet adnak az eredmények értelmezéséhez, és segítik a program hatásainak komplexebb értékelését. A hatásmérés ugyanakkor nem csak arra szolgál, hogy képet kapjunk egy-egy önkéntes kezdeményezés eredményeiről vagy közvetlen hatásairól, hanem fontos alapot teremt a jövőbeni fejlesztésekhez is. A visszajelzések segítenek feltárni, hogy mely elemek működtek jól, és melyeken érdemes javítani annak érdekében, hogy a program mind a résztvevők, mind a támogatottak számára még hatékonyabb és relevánsabb legyen. Így a hatásmérés egyben a folyamatos tanulás és fejlődés eszköze is. Emellett a vizsgálat eredményeiből készített összegzés hasznos információkkal szolgál a vállalat vezetése számára is: rávilágít arra, hogy milyen társadalmi és munkavállalói hatása van az önkéntes tevékenységeknek, és segíti a programok hosszú távú megalapozottságát és elfogadottságát megteremtését a szervezeten belül.
Amennyiben szeretne többet megtudni a társadalmi hatásmérésről, nézze meg további tartalmainkat a témában:
- Társadalmi hatásmérés: iránytű a vállalati támogatásokhoz
- Mit hoz a hatásmérés a vállalati CSR területén?
- Miért és hogyan mérjük a vállalat által támogatott projektek hatását?
Ha Önnek fontos, hogy tudatosan és eredményesen működtesse cége CSR programjait, és láthatóvá tegye a megvalósított projektek hatását, mi szívesen segítünk! Forduljon hozzánk bizalommal egy ingyenes online konzultáció keretében!
