Amit eddig tettek a cégek, az már nem elég. Egyrészt valódi változásokra van szükség, a felelősségvállalás beépítésére az alaptevékenységbe, az üzleti tervezésbe, másrészt ideje a munkatársakat is bevonni a folyamatokba – vallja Szabó Gyula, aki 10 évet töltött el a vállalati szektorban, és közel ugyanennyit a civilben, így mindkét oldalt jól ismeri. Örömmel vesszük tapasztalatit és meglátásait az Effekt 2030 – A közösségi befeketések díja bíráló bizottságának tagjaként.
Szabó Gyula több, mint tíz évig irányította a Magyar Telekom CSR tevékenységét és dolgozott együtt több tucat civil szervezettel. Az utóbbi tíz évet pedig az egyik legrégebbi hazai zöld civil szervezetnél, az Ökoszolgálatnál töltötte, ahol holisztikus zöld életmódváltással és jólléttel foglalkozik – többek között vállalati ügyfelekkel.
„Azt hiszem, nagyon szerencsés helyzetben vagyok, hiszen az elmúlt két évtizedben a társadalmi felelősségvállalás gyakorlatát két – nagyvállalati és non-profit – szemszögből is megismerhettem. Ráadásul mindkettőnek ott lehettem a „sűrűjében”. Mindkét helyen nagyon sokat tanultam arról, hogy mennyi mindent tanulhatunk egymástól. Örömmel hozom ezt a tapasztalatot az Effekt 2030 díj bíráló bizottságába” – mondja.
Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a zsűri munkájában?
Non-profit szervezetként egyre több vállalattal dolgozunk együtt, így egyre több konkrét példán látjuk, milyen új, kreatív formái vannak a civil-vállalati együttműködéseknek és persze azt is, milyen nehézségek merülnek fel ezek során. Szeretném a díjakkal biztatni mindkét oldalt, hogy érdemes együttműködni, mert ebből kölcsönösen profitálhatunk.
Hogy látja, hol tart a vállalati társadalmi felelősségvállalás itthon és milyen főbb fejlődési irányokat, trendeket lát?
Egy zöld civil szervezetből szemlélve a világot számomra a legfontosabb a vállalatok környezeti felelősségvállalása. E területen jelentős változást érzékelek. Egyre több vállalat látja, hogy a „zöldre festés”, a téma gyakori emlegetése, zöld szervezetek támogatása, a profi fenntarthatósági jelentések elkészítése már nem elég. Enyhítés, zöldítés helyett valódi változásokra van szükség, a rendszer újragondolására, a felelősségvállalás beépítésére az alaptevékenységbe, üzleti tervezésbe. Ehhez jól jön az NGO szektorban felhalmozott tudás, működési modellek, melyből tartalmas együttműködés lesz.
Másik kedvenc trendem a munkatársak bevonása a vállalati felelősségvállalásba. Minden szinten. A felelősségvállalási stratégia befolyásolójaként, a programok aktív résztvevőiként tudással, jelenléttel, a civil szektorból vásárolt szolgáltatások belső fogyasztójaként és a felelősségvállalással kapcsolatos képzések célcsoportjaként. Ez már messze túlmutat az önkéntes kerítésfestésen, hiszen a munkatársak több szinten is interaktív kapcsolatba kerülnek a non-profit szervezetekkel.
Magyarországon ezekből elsősorban a nemzetközi nagyvállalatoknál látok kezdeményezéseket, ahol a tulajdonos felől erőteljes elvárás a felelős működés, vagy a szervezeti kultúra lehetővé teszi a friss trendek gyors megjelenését.