Az Effekteam idei KÖZÖSSÉG. HATÁS. JÖVŐ. konferenciáján három izgalmas panelbeszélgetésre került sor az ESG-szabályozás hazai bevezetése kapcsán. A téma szakértői és gyakorló nagyvállalati szakemberek osztották meg tapasztalataikat az újfajta kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos főbb kihívásokról és gyakorlati megoldásokról.
1. panel: Az ESG-szabályozás hatásai az auditor, a tanácsadó és a szoftverfejlesztő szemével
Az első kerekasztal-beszélgetés azt mutatta be, hogyan látja az ESG-szabályozás hatásait az auditor, a tanácsadó és a szoftverfejlesztő.
Bagyura András, a Forvis Mazars fenntarthatósági szolgáltatások igazgatója elmondta, hogy a magyar piacon működő vállalatok számára kihívást jelent, hogy a fenntarthatóság terén meg kell felelniük az uniós szintű CSRD-irányelv szerinti kötelezettségeknek és a hazai ESG-törvény előírásainak is. Mivel a CSRD-keretrendszer és az ESRS-ek jelentős része egy évvel ezelőtt vált ismertté, ezekre már el tudták kezdeni a cégek a felkészülést, de az ESG-törvénnyel kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel. Míg az uniós szabályozás elsősorban arra fókuszál, hogy a vállalatnak milyen lényeges környezeti, társadalmi témákban van hatása, és ezek hogyan hatnak vissza az adott szervezetre, addig a hazai törvény inkább a beszállítói láncra helyezi a hangsúlyt, és azt vizsgálja, hogy kik azok a lényeges beszállítók, akikkel a cégnek foglalkoznia kell, mert hatással vannak a működésére.
A jelentéstételhez szükséges adatok összegyűjtése kapcsán Szücs-Winkler Róbert, a denxpert alapító ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek többségénél már eddig is rendelkezésre állt nagyon sok adat. Az NFRD hatálya alá tartozó nagyvállalatok évek óta publikálnak – a pénzügyi jelentésük mellett – a fenntarthatóságra vonatkozó nem pénzügyi információkat, a német vállalatok magyar beszállítói számára is ismerős – a német beszállítói törvény miatt – az emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítási és kockázatkezelési kötelezettség, és a nemzetközi nagyvállalatok hazai leányvállalati is rendszeresen szolgáltatnak nem pénzügyi információkat a központ és a tulajdonosok felé. Madarasiné dr. Szirmai Andrea, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara könyvvizsgálója a szemléletváltás fontosságát hangsúlyozta a vállalatok, a könyvelők és a könyvvizsgálók részéről egyaránt. Mivel a fenntarthatóságra vonatkozó adatoknak több mint a fele nem számok formájában jelentkezik, hanem szöveges információként, ezért ki kell alakítani az összegyűjtésükre, bemutatásukra és ellenőrzésükre vonatkozó folyamatokat. Minden szervezeten belül meg kell keresni az adatgazdákat (a pénzügy, a számvitel, a HR, az EHS, a marketing, a környezetvédelem, a gyártás és a logisztika területéről), létre kell hozni belőlük egy csapatot, és hosszabb távon mindenhol kell egy felelős, egy külön szakember vagy szervezeti egység, aki az egészet összefogja.
A kettős lényegességi elemzéssel kapcsolatban Szücs-Winkler Róbert rámutatott, hogy uniós szinten már 35-40 cég elvégezte az elemzést és publikálta a módszertant. Ezek alapján több összehasonlító kutatás is készült, melyek részletesen bemutatják az anyagok pozitívumait és negatívumait, ezért tapasztalatszerzés céljából érdemes őket elolvasni. A szakember úgy értékelte, hogy a nyár folyamán kialakult egy jó konszenzus arról, hogy a kettős lényegességi vizsgálatot hogyan is érdemes elvégezni, illetve az EFRAG is publikált olyan támogató dokumentumokat, amelyek segítik a cégek eligazodását. Bagyura András hozzátette: fontos, hogy a lényegességi elemzésben legyen logika, ami mentén a vállalat meg tudja indokolni, hogy mit tart lényegesnek és mit nem. Ha ugyanis sikerül kialakítani egy megfelelő szempontrendszert, ami mentén a cég át tudja világítani a működését, akkor már nem csak töredékes ismeretei lesznek a saját környezeti és társadalmi hatásairól, hanem azt is meg tudja majd határozni, hogy hol vannak a kockázatok és a javítási lehetőségek. Azok a gazdasági szereplők, akik már elindultak az üzleti fenntarthatóság irányába, és az uniós szabályozást vették alapul, hogy onnan lépjenek tovább a hazai ESG-törvény felé, valószínűleg jó úton járnak – állapította meg a Forvis Mazars igazgatója.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szükséges folyamatok kidolgozása és a jogszabályi megfelelőség kialakítása után a távlati cél a szemléletváltás, amikor a vállalatok felismerik, hogy a kötelezettségek mögött rejlő lehetőségek a saját üzleti érdekeiket és a világ jobbá tételét is szolgálják.
A beszélgetés megtekinthető a rendezvényről készült videófelvétel 13:40 másodpercétől.
2. panel: Üzleti működés és az ESG kihívásai
A CIB Bank, a Fémalk, a Hell Energy, a MOL és az OTP Bank szakembereinek részvételével megtartott panel azt mutatta be, hogyan zajlik az ESG-szabályozásoknak való megfelelés a gyakorlatban, eddig milyen nehézségekkel szembesültek a cégek, és miben sikerült előrelépniük.
Dr. Buruzs Adrienn, a CIB Bank ESG riporting szakértője rámutatott, hogy a pénzintézet egy erős alappal rendelkezik, mivel két évtizede publikál fenntarthatósági információkat és a források kihelyezése során eddig is kiemelt figyelmet fordított a kockázatok kezelésre. Számukra a legnagyobb kihívást az jelenti, hogyan tudják a meglévő folyamataikat az új szabályozások által támasztott követelményekhez igazítani. Lehetőségként értékelik, hogy a kötelezettségek hatására rendszerben kell szemlélniük a folyamatokat, így arra számítanak, hogy a hatékonyság növelése által hosszú távon előnyt tudnak kovácsolni a kezdeti nehézségekből.
Gyártó vállalatként a Fémalk különösen sok kihívással küzd az ESG-szabályozásoknak való megfelelés terén – mondta Bíróné Mester Enikő, a cég munka- és környezetvédelmi csoportvezetője. Bár a német piacra szállító cégként találkoztak már adatszolgáltatási kötelezettséggel, sok adattal rendelkeznek, sőt ISO rendszereik is vannak, a különböző területekről származó információk összegyúrása és új keretekbe illesztése mégis gondot okoz számukra. Mivel az első jelentésüket 2026 tavaszán kell kiadniuk, ezért már az idei évben megkezdték a felkészülést – az érintett területek bevonásával – arra, hogy jövő januártól élesben tudják gyűjteni a szükséges adatokat.
Mihály Eszter, a Hell Energy CSR menedzsere arról számolt be, hogy az italgyártó vállalat öt évvel ezelőtt kezdett el komolyabban foglalkozni a fenntarthatóság kérdésével, az ezzel kapcsolatos elvárás ugyanis megjelent a fogyasztók részéről és azoknak a nagyvállalatoknak a részéről is, akiknek a cég beszállít. Az ESG-átállás kapcsán nagy hangsúlyt fektetnek az integrált adatszolgáltatás kialakítására és a megfelelő szoftverek bevezetésére. Úgy látják, hogy várhatóan 2-3 évet vesz majd igénybe, mire teljesen kialakulnak a valós és megbízható adatok gyűjtéséhez, bemutatásához szükséges folyamatok.
Amint azt Csonka Márk, a MOL ESG koordinációs csoportvezetője elmondta, az olajipari vállalat 2008 óta készít fenntarthatósági jelentéseket, melyeket később GRI alapokra helyeztek. Ezen kívül vannak tapasztalataik ESG-minősítő kérdőívek kitöltésében is, melyek segítik őket az új szabályozásokra való felkészülésben. Számukra a korlátozott bizonyosság szintlépése jelent komolyabb kihívást, ami közös tanulási folyamatot tesz majd szükségessé az elkövetkező 2-3 évben.
Az NFRD hatálya alá tartozó vállalatként, az OTP Bank 2017 óta integrálja fenntarthatósági tevékenységeit az éves jelentéseibe – emelte ki Szabó Dóra, a pénzintézet CSR csoportvezetője. Ennek ellenére, az új szabályozásoknak való megfelelés számukra is okoz nehézségeket, különösen a csoportszintű jelentéstétel tekintetében. Éppen ezért igyekeznek az információk átadásával, a tudás megosztásával elősegíteni, hogy a leányvállalatok – az Európai Unió területén kívül működő egységek is – megfelelő minőségű adatokat tudjanak szolgáltatni a központ felé.
A kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy az ESG-átállás egy hosszabb távú folyamat, amelyhez szükség van együttműködésre, megfelelő erőforrásokra és fokozatos szemléletváltásra, illetve arra is, hogy a vállalatok reális célokat tűzzenek ki és azokat lépésről lépésre valósítsák meg.
A beszélgetés megtekinthető a rendezvényről készült videófelvétel 56:56 másodpercétől.
3. panel: Social sustainability, avagy társadalmi fenntarthatóság a gyakorlatban
A harmadik panel a társadalmi fenntarthatóság kapcsán vizsgálta a vállalati felelősségvállalás szerepét az E.ON, a Holcim, a Samsung, a Szerencsejáték Zrt., a Tesco és a Vodafone Magyarország Alapítvány szakembereinek közreműködésével. A beszélgetés többek között arra kereste a választ, hogy milyen szempontok szerint választják ki a cégek a támogatandó társadalmi csoportokat és hogyan mozgósítják erőforrásaikat a közösségek jobbléte érdekében.
Turbéki Judit, a Holcim kommunikációs vezetője arról számolt be, hogy a vállalat a működési területén elhelyezkedő 31 település közösségeinek támogatására helyezi a hangsúlyt, elsősorban számukra próbál visszaforgatni a megtermelt javakból például egyedi támogatások és önkéntes programok formájában. A cég legjelentősebb társadalmi felelősségvállalási kezdeményezése a 2018 óta futó Közösségi Érték Program, amely több mint 140 helyi projekt megvalósulásához járult már hozzá. A támogatások elosztása pályázati úton történik, melynek szakmai lebonyolításába bevonják az Effekteam Egyesület független szakértőit. A projektek kiválasztásakor figyelembe veszik, hogy minél nagyobb pozitív változást tudjanak elérni a helyi közösségek életében, és a programok megvalósulását követően visszamérik az elért hatást az Effekteam segítségével.
A Tesco vállalati felelősségvállalási stratégiája egyaránt fókuszál a vásárlók, a közösségek és a bolygó támogatására – mondta Zsilkina Lívia, az áruházlánc közösségi és CSR menedzsere. A helyi közösségi élet fejlesztéséhez járul hozzá a 2016 óta évente két alkalommal meghirdetett „Ön választ, mi segítünk” pályázati program, melynek keretében a vállalat eddig több mint félmilliárd forintot biztosított 346 hazai település közel 2200 projektje számára. A pályázat szakmai lebonyolítását az Effekteam Egyesület segíti, de a támogatási összegek elosztásáról a vásárlók döntenek az áruházakban leadott szavazataikkal. A program kiemelt célja, hogy elősegítse környezetszépítő, oktatási és képesség-fejlesztési, illetve egészséges életmódra ösztönző helyi kezdeményezések megvalósulását a vállalat működési területén, ahol az áruházak vásárlói és munkatársai élnek.
Losonczi Gergely, az E.ON vállalati kommunikációs vezetője kifejtette, hogy a vállalatcsoport sokrétű CSR tevékenységet folytat, amely a társadalom különböző csoportjai és saját munkavállalóik szempontjából egyaránt pozitív hatást gyakorol. Ezek közül kiemelte a fizikai és pro bono önkéntes programokat, melyekben évente a munkatársak több mint 10%-a, mintegy 600 fő vesz részt. Működéséből fakadóan az E.ON felelősségének érzi, hogy szerepet vállaljon a lakosság energiatudatosságának és fenntartható szemléletének fejlesztésében. Ezt a törekvést szolgálja az EnergiaKaland edukációs program, amely a gyerekek energiával kapcsolatos tudásának bővítését ösztönzi, illetve ide kapcsolódik a Föld bajnokai pályázat is, amely óvodai és iskolai közösségek zöld kezdeményezéseinek, fenntarthatósági törekvéseinek megvalósítását teszi lehetővé.
Flakstad Emőke, a Vodafone Magyarország Alapítvány ügyvezetője kiemelte, hogy társadalmi felelősségvállalási tevékenységük az alapító (korábban a Vodafone, majd 2023 elejétől a 4iG) üzleti stratégiájával összhangban valósul meg. Az alapítvány ezért elsősorban olyan programokat támogat, amelyek a digitalizációt, a digitális esélyegyenlőséget szolgálják. Munkájukat nemzetközi szinten, a külföldi leányvállalatokkal is összehangolják, vannak közös projektjeik, de ezek mellett nagyon fontos szerepet töltenek be a hazai kezdeményezések. A Vodafone Digitális Díjat már 2018 óta hirdetik meg az Effekteam Egyesület szakmai közreműködésével. A 15 millió forint összdíjazású pályázat révén olyan ötletek megvalósulását teszik lehetővé, melyek a digitalizáció segítségével tudják jobbá tenni a világot. A munkatársak körében nagy hagyománya van az önkéntes programoknak is: a Vodafone Önkéntes Közössége évente több ezer órában végez társadalmilag hasznos fizikai vagy pro bono szakmai munkát.
Amint azt Samu Zsófia, a Samsung Electronics márkakommunikációs vezetője ismertette: CSR tevékenységeik során elsősorban a nemzetközi anyavállalat által meghatározott értékrendet követik. Társadalmi felelősségvállalásuknak világszerte két kiemelt területe van, melyek egyike a Megoldások a holnapért program. A kezdeményezés a technológia iránt érdeklődő fiataloknak kínál lehetőséget arra, hogy elismert szakemberekkel együttműködve hozzanak létre gondolkodó közösséget, ahol közösen dolgozhatnak ki jövőformáló megoldásokat. 2010 óta világszerte több millió diák vett részt a programban, itthon pedig több mint 1500 tanuló és 500 tanár kapcsolódott be az elmúlt négy év során. A vállalat társadalmi felelősségvállalásának másik fókuszterülete a dolgozói önkéntesség, melynek célja egyfelől a munkavállalók érzékenyítése, elkötelezettségük és elégedettségük növelése, másfelől pedig az, hogy minél többet vissza tudjanak adni a közösségek számára itthon és globálisan egyaránt. A Samsung önkéntes tevékenységeinek többsége a gyerekeket, a fiatalokat célozza. A programok megszervezését és sikeres megvalósítását 2013 óta segíti az Effekteam Egyesület.
Ottné Székely Judit, a Szerencsejáték Zrt. rendezvénymenedzsment és ESG osztályvezetője arról számolt be, hogy vállalata elkötelezett a fogyatékkal élők társadalmi integrációja iránt. Húsz éve működő karitatív sorsjegyértékesítési hálózatuk élen jár a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában. A szervezeten belül is nagy hangsúlyt fektetnek a szemléletformálásra, az érzékenyítésre és a befogadásra, de társadalmi szinten is igyekeznek mindezt elősegíteni. Ennek érdekében indították el a „Játék összeköt!” befogadó játszótérépítési programot, melynek keretében országszerte már 33 olyan játszótér valósult meg, ahol ép és fogyatékkal élő gyerekek együtt játszhatnak. A vállalat rendszeresen végez kutatásokat, felméréseket munkavállalói és ügyfelei körében, és az így kapott eredményeket, visszajelzéseket is felhasználja társadalmi felelősségvállalási programjainak továbbfejlesztése során.
A beszélgetés megtekinthető a rendezvényről készült videófelvétel 1:47:32 másodpercétől.
A konferencián elhangzott mindhárom panelbeszélgetésről felvétel készült, mely megtekinthető az Effekteam YouTube csatornáján: https://youtu.be/vdxEsks5teE
Ezúton is köszönetet mondunk támogatóinknak, akik felajánlásaikkal hozzájárultak, hogy konferenciánk tartalmát minden érdeklődő számára térítésmentesen elérhetővé tudjuk tenni!
